Görbe tükröt mutat az oktatás jelenlegi állapotáról az Oktatási Jogok Biztosának 2021. évi jelentése. Aáry-Tamás Lajos az előző évi tevékenységéről minden évben beszámolót tesz közzé, melyből megtudhatjuk, hogy milyen problémákkal fordultak hozzá az állampolgárok leggyakrabban. 2021-ben összesen több mint 1100 alkalommal keresték fel a Hivatalt – legtöbbször tanulók, de pedagógusok és szülők is fordultak hozzá. A panaszok nagy részére azonban csak tájékoztatást adott a Biztos vagy hatáskör hiányában elutasította őket, és csak kevés esetben tett ajánlást vagy fogalmazott meg jogalkotási javaslatot. A legtöbb panasz a köznevelés különböző területeiről érkezett, ám előkerült a felsőoktatási modellváltás témája is.
Az Oktatási Jogok Biztonsának Hivatala 1999-ben kezdte meg működését, azóta ez már a huszonkettedik beszámolójuk. A több mint 120 oldalas jelentés az oktatás területén azonosított problémákat, panaszokat, és lehetséges megoldásaikat tartalmazza.
A 2021-es évben benyújtott 1165 panasz közül a legtöbb hallgatóktól, tanulóktól érkezett a biztoshoz. Őket követte a pedagógustól, intézményvezetőtől, oktatótól érkezett jelzés. A szülők a 2021-es évben összesen 233 alkalommal fordultak az ombudsmanhoz.
Forrás: az Oktatási Jogok Biztosának 2021. évi jelentése
A panaszok száma ugyanakkor az elmúlt években csökkent: a 2020-as jelentés ugyanis több mint 1300 beérkező észrevételről számolt be, az egy évvel korábbi, 2019-es pedig 1735-ről.
Az Oktatási Jogok Biztosa a legtöbb esetben állásfoglalást és tájékoztatást adott a hozzá panasszal fordulóknak, ugyanakkor egy-egy ügyben több intézkedés is született: gyakran a tájékoztatás mellett ajánlást és jogalkotási javaslatot is megfogalmazott.
A legtöbb panasz, összesen 727, a köznevelésből érkezett, ezt követte a felsőoktatás (299), majd a szakképzés (72), és végül az oktatás egyéb területei. A beszámolóból az derül ki, hogy mind az általános iskolában, mind pedig az óvodában előfordul a diákok, gyermekek emberi méltósághoz való jogának csorbulása.
Forrás: az Oktatási Jogok Biztosának 2021. évi jelentése
Több szülői panasz is érkezett azzal kapcsolatban, hogy a pedagógus megalázóan beszélt és bánt a diákkal, gyermekkel, de a tanulók fizikai bántalmazása is előfordult.
„Óvodai bánásmóddal kapcsolatban érkezett panasz hivatalunkhoz, melyben a szülő előadása szerint az óvodás gyermekét több alkalommal verbálisan fenyítették, illetve ruháját többször ráncigálták. A gyermeken látszódott, hogy meg volt félemlítve.”
„Több szülő is panaszkodott az érintett óvónő miatt. A szülőt az intézmény fenntartójához irányítottuk” – olvasható a jelentésben.
Egy másik panasz szerint az óvodapedagógus nem megfelelően bánt a gyermekkel. A szülő szerint „az óvónő a gyermekét a szeme láttára erős kézen fogással többször visszahúzta, amikor az a szülőhöz akart kimenni. A gyermeknek ezután fájdalmai voltak a kezén. Egy másik alkalommal a gyermek elmondása szerint az óvónő megmosta a haját az óvodában. A szülő ezután nagy piros foltot észlelt gyermekének füle körül, továbbá a szemei között. A foltok helyén rövid időn belül hólyagok keletkeztek, melyek az orvosi vélemény szerint másodfokú égési sérülés nyomai voltak.” Az óvoda a panasz kivizsgálása során nem mutatkozott együttműködőnek.
Előfordult olyan is, amikor egy alsó tagozatos tanulót a diáktársai bántalmaztak. A szülők hiába keresték az intézmény igazgatóját és a pedagógust, a probléma nem oldódott meg, ezért az egyházi fenntartású iskolából a diákot kiíratták szülei, és a következő évet már egy másik intézményben kezdte meg.
Egy esetben az osztálytársai előtt alázta meg a tanár egy tanulóját azért, mert haspólót vett fel, de előfordult olyan is, hogy egy egész osztálynak kellett büntetésből fél órán át a tűző napon vigyázban állni az egész iskola szeme láttára.
Nem megfelelő bánásmódra, verbális és fizikai erőszakra is több panasz érkezett az ombudsmanhoz. A kép illusztráció. Forrás: unsplash.com
A beszámoló foglalkozik az oktatással közvetlenül összefüggő jogok érvényesülésével is, például az osztálylétszámra és csoportbeosztásra vonatkozóan. Egy szülő azzal kereste meg a hivatalt, hogy a gyermeke óvodai csoportjában a csoportlétszámot a fenntartó túllépte, ennek következtében a pedagógusok leterheltek voltak, nem tudtak egyszerre annyi gyermekre odafigyelni. A szülő azt is sérelmezte, hogy a korlátozott óvodai férőhely ellenére az intézmény igazgatója olyan gyermekeknek is biztosított férőhelyet, akik nem érték el óvodaköteles korukat. Ráadásul a csoportba sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek is jártak, akik így a létszámban kétszeresen számítottak. Mindemellett a szülő panaszában azt is kifogásolta, hogy a nagy létszámú csoport számára a csoportszoba sem elegendő.
A pedagógusok szakmai munkájával kapcsolatos észrevételeket a szülők és a tanulók tudják jelezni az intézményvezető felé. A szülői tanács elnöke egy általános és alapfokú művészeti iskola pedagógiai programjával szemben fogalmazott meg kritikát.
Levelében kifogásolta, hogy az iskolában a tanórán kívüli elfoglaltságok rendszere hiányos volt (elindított, majd megszűnő szakkörök, előkészítő és tehetséggondozó elfoglaltságok hiánya). Sérelmezte, hogy megfelelő végzettséggel nem rendelkező személyek láttak el olyan munka-, illetve feladatkört az iskola működésében, amely kifejezetten szakmai kompetenciához kötött. Jelezte, hogy az intézmény a digitális oktatási technológiai eszközök tekintetében jelentős hiányosságokkal bírt. Kifogásolta továbbá, hogy az intézményben a speciális nevelési igényű tanulók valós létszáma meghaladta a működési engedélyben foglalt arányszámot.
A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók kapcsán is sok beadvány érkezett a biztoshoz. A beadványokból az látszik, hogy sok érintett szülő, tanuló számára nem áll elég információ rendelkezésre, éppen ezért gyakran kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.
A koronavírus-járvány következtében bevezetett digitális munkarenddel, iskolai járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos panaszok száma is megnőtt 2021-ben.
Hétfői iskolanyitás: aggódó szülők és tanárok, otthonmaradó gyerekek, fenyegetőző iskolák
Április 19-én újraindulhatott a jelenléti oktatás az óvodások és alsó tagozatosok számára. Sok szülő azonban korainak tartja az online oktatás…
Egy általános iskola tornatermét például 11 óráig nem használhatták a gyerekek, ugyanis az iskola bérbeadta azt sportklubok, sportegyesületek számára.
„Ez azt eredményezte, hogy azon osztályok, akiknek első három tanítási órája testnevelés, a tornatermi gyakorlat helyett a tantermükben végeznek elméleti feladatokat. Ráadásul a tornaterem fertőtlenítése sem volt aznap megoldható”
– összegzi a jelentés.
A koronavírus-járvány kihívások elé állította az iskolákat. A kép illusztráció. Forrás: unsplash.com
A felsőoktatás területén is akadtak problémák 2021-ben, amelyekről egy-egy beadvány kapcsán az Oktatási Jogok Biztosa is beszámolt. Több diák is a nyelvi érettségi vizsgák technikai feltételeiről nyújtott be panaszt. A tanulók a hallott szövegértési feladattal kapcsolatban kifogásolták, hogy az nem hallatszódott megfelelően, ellehetetlenítve a vizsga teljesítését.
Olyan eset is volt, amikor maga az intézmény vezetője fordult az Oktatási Jogok Biztosához, mert azt sérelmezte, hogy a felvételi eljárás közben változtatták meg a feltételeket, így a diákok nem tudták többletpontokra váltani korábbi tanulmányaikat.
Az ügy odáig fajult, hogy a biztos vizsgálatot indított, majd jogalkotási javaslattal fordult az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felé. Indítványában jelezte a minisztériumnak, hogy az új szabályozás szerint már nem szerezhetnek többletpontot azon OKJ-képzésben bizonyítványt szerző jelentkezők, akik a korábbi szabályozás szerint még jogosultak voltak azokra.
A jelzést figyelembe véve, a 2022. évi általános felvételi eljárás előkészítésénél kezdeményezni fogják a Magyar Rektori Konferenciánál annak áttekintését, hogy a felvételi rendelet korábbi 4. melléklete szerinti szakképesítések egy adott képzési terület vagy egy adott szak esetén értékelhetők-e többletpontként. A folyamatban levő 2021. évi felsőoktatási felvételi eljárásban ugyanakkor a miniszter nem látta annak lehetőségét, hogy a többletpontok számítása módosításra kerüljön.
Online vizsgaszervezéssel kapcsolatos panaszokból is akadt bőven. Egy felsőoktatási intézmény harmadéves hallgatója azért fordult a hivatalhoz, mert sérelmezte, hogy az egyik tanár nem volt bent a vizsga első felében, és nem állt rendelkezésre elegendő idő a felkészüléshez a felelet közben. „A sikertelen vizsgát követően kiabált vele az oktató, majd kilépett az online vizsga platformjáról.”
A beadványokból visszaköszön az egyetemi modellváltás iránti ellenszenv is. Egy egyetem esetében több hallgató és oktató fordult panasszal a hivatalhoz, hogy a fenntartóváltás során nem alakult ki együttműködés a felek között.
„Az ügyben hozott fenntartói döntés szerint az érintett felsőoktatási intézményben az oktatást felfüggesztették.” A biztos az ügyben megállapította, hogy az Alapítvány kuratóriuma saját, jogszabályban rögzített céljával ellentétesen járt el, amikor az oktatás felfüggesztéséről döntött a fenntartásában lévő felsőoktatási intézményben, ezzel súlyosan sértette az egyetemi polgárok jogait, különösen a hallgatóknak a tanulás szabadságához fűződő alkotmányos jogát, valamint az oktatóknak a tanítás szabadságához fűződő alkotmányos jogát.
A kormány 2020-ban bevezetett általános nyelvvizsga-amnesztiájával kapcsolatban is érkeztek kérdések. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, hogy az amnesztia 2021-ben is biztosított-e. A Biztos tájékoztatta a hozzá fordulókat, hogy az amnesztia a 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett hallgatókat érinti.
2021-től ismét szükség lesz nyelvvizsgára a diploma megszerzéséhez
A 2020. április 10-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv értelmében nyelvvizsga hiányában is szerezhettek diplomát, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek. Cikkünkben…
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala által kiadott jelentés az alábbi linken érhető el.
Szabó-Gödri Rita
A címlapkép illusztráció. Forrás: unsplash.com
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
2018-ban módosították a köznevelési törvényt, melynek értelmében a tanulási nehézséggel küzdők már nem kaphatnak tantárgyi felmentést. Mindez nem csak a...
Magyarországon az elmúlt negyven év politikai változásai a tankönyvkiadásban, a tankönyvellátásban és a tankönyvek tartalmában is megmutatkoznak. Cikkünkben ezt a...
Az iskolák zavartalan működésében az egész ország érdekelt, a pedagógusok mégsem szerepelnek a jelenlegi oltási tervben. A WHO és az...
Az Európai Unió rendelkezik oktatási stratégiával és a Bizottságban is szerepel egy oktatáspolitikáért felelős biztosi pozíció. A cikkben bemutatjuk az...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!