Nem szerepelnek a pedagógusok az oltási tervben, pedig fontos lenne a mielőbbi beoltásuk

Az iskolák zavartalan működésében az egész ország érdekelt, a pedagógusok mégsem szerepelnek a jelenlegi oltási tervben. A WHO és az UNICEF szerint a tanárok nélkülözhetetlen munkaerőnek számítanak, így a beoltásuknak az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetettek után prioritást kellene élveznie. A magyar kormány szerint az iskolák azonban nem tekinthetők fertőzési gócpontoknak.

Támogatási kampány

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által decemberben kiadott, majd január végén frissített oltási tervben annak ellenére sem esik szó a pedagógusokról, hogy az általános iskolák jelenleg is nyitva vannak, a tanárok pedig több osztálynyi gyerekkel vannak egy légtérben naponta. 

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az oltási terv jelenlegi kategóriái alapján egy tanár beoltása csak akkor élvez prioritást, ha 60 évnél idősebb (3. kategória) vagy fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségekkel rendelkezik (5. kategória), de ezen csoportokon belül sem kapnak elsőbbséget. Ezzel szemben a rendvédelmi szervek dolgozói és a közigazgatási szervek kormánytisztviselői a negyedik kategóriában kerülnek sorra.  

Az összes többi nélkülözhetetlen munkavállaló beoltása leghamarabb két kategóriával később, a kritikus infrastruktúrában dolgozók csoportjánál merülhetne fel, az NNK azonban nem részletezi, hogy kik tartoznak ide.

A különbségek az eddigi oltási ütemben akár hónapokat is jelenthetnek.

A WHO az oltás menetével kapcsolatos tanulmányaiban (például itt, itt és itt) külön kiemeli a nélkülözhetetlen munkavállalók beoltásának fontosságát. Mindez a magyar oltási tervben bizonyos kormánytisztviselőkkel és a rendvédelmi szervek dolgozóival ugyan megkezdődik, de kategóriájukból az összes többi kritikus területen dolgozó társadalmi csoport kimaradt, köztük a pedagógusok is.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint „a tanárok nem kapnak prioritást, pedig az egészségügyi és a szociális dolgozók után a pedagógusok vannak kitéve a legnagyobb fertőzésveszélynek”.

 „Ha az iskolákat, óvodákat ismét be kell zárni a pedagógusok, gyermekek, diákok megbetegedései miatt, annak a gazdaságra nézve sokkal komolyabb következményei lesznek, mint tavaly tavasszal voltak.”  – tette hozzá a PSZ alelnöke.

Hasonlóan vélekedett január 26-ai sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke is. Szerinte a tanárok előrébb sorolása az oltási rendben már csak azért is fontos lenne, mert a pedagógusok egészsége minden magyar családra kihat. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Országos Választmányi tagja szerint a beoltást külön indokolja, hogy a kormány „nem óhajt számottevő támogatást adni sem a munkáltatók, sem a munkavállalók számára, hogy az intézmények bezárása miatt a szülők gyermekükkel otthon tudjanak maradni úgy, hogy emiatt ne kerüljenek egzisztenciálisan veszélybe.”

A PDSZ megkeresésére Kisfaludy László, közoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy szerinte az oktatási intézmények nem tekinthetők fertőzési gócpontoknak. Álláspontja ellen szól azonban a PSZ és a 21 Kutatóközpont január 26-án bemutatott felmérése, miszerint közel minden ötödik tanár elkaphatta a koronavírust.

Továbbá az is, hogy a kormány december közepéig saját bevallása szerint 393 általános iskolában részleges, 31 iskolában pedig az egész intézményre kiterjedő digitális tanrendet rendelt el.

Miközben kommunikációjában a kormány is elkerülné az iskolák bezárását, az eddigi intézkedések nem támogatják a jelenléti oktatásban dolgozó pedagógusok biztonságos munkavégzését a két pedagógus szakszervezet szerint. 

Az NNK-nak és az Operatív Törzsnek feltett kérdéseinkre, hogy kik tartoznak a kritikus infrastruktúrában dolgozók csoportjába, illetve terveznek-e további társadalmi csoportok bevonásával a kategóriákat bővítve, vagy a sorrendiségen változtatva alakítani az oltási terven, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pedig az oltási terv módosítására utoljára múlt héten került sor: kiderült, hogy az egészségügyi dolgozók után (1. kategória) soron kívül oltják be a tokiói és a 2022-es pekingi téli olimpiára készülő sportolókat, illetve a magyar futballválogatottat is.

Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy egy, a 444.hu által megszerzett dokumentumból további részletek derültek ki többek közt a különböző prioritási csoportokba tartozók létszámáról és bizonyos csoportok összetételéről. A rendvédelmi és közigazgatási szervek dolgozói között megjelentek például az állami vezetők, de a honvédelem több mint 25 ezer tagja is. Kritikus infrastruktúrának ellenben csak a hatóságilag kijelölt létfontosságú rendszerek (pl. a közművek) számítanak, vagyis a nélkülözhetetlen dolgozók nagy részét, köztük a pedagógusokat ugyanúgy életkoruk és egészségi állapotuk szerint oltják majd be, mint a legtöbb embert.

Simonyi Balázs

Címlapkép: pixabay.com