Corvinus-modell: újabb négy egyetem kerülhet alapítványi fenntartásba

Nem hivatalos forrásból származó értesülésünk szerint a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása után egy évvel további négy egyetem is hasonló fenntartócserén eshet át. Az érintettek között állítólag három budapesti, és egy győri egyetem is szerepel. Az illetékes minisztérium nem erősítette meg, de nem is cáfolta értesülésünket.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2019 április elején szavazta meg az országgyűlés azt a törvényt, amely megteremtette annak a lehetőséget, hogy a Corvinus Egyetemnek az állam helyett a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány váljon a fenntartójává. A kizárólag a kormánykoalíciós többség által megszavazott törvényjavaslat ezen felül lehetővé tette, hogy a közérdekű  alapítványként létrehozott Maecenas Universitatis Corvini tulajdonába kerüljön a Corvinus ingatlanainak jelentős része. Ezen felül a Mol és a Richter részvények 10-10%-át is az említett alapítványnak adta a magyar állam.

Az alapítványi modellt finn mintára hivatkozva vezették be a Corvinusnál; mondván, hogy ily módon nagyobb függetlenséget és rugalmasságot biztosítanak az egyetemnek, amely a tervek szerint 2030-ig be kellene, hogy jusson a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé. 

Az alapítvány kuratóriumi elnökének Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. vezérigazgatóját nevezték ki, akit Horvátországban első fokon két év börtönbüntetésre ítéltek vesztegetés miatt. A kuratórium egyéb problémás ügyeiről itt írt korábban a HVG. 

Információink szerint most a budapesti Állatorvostudományi Egyetem, a Testneveléstudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, és a győri Széchenyi István Egyetem is a Corvinus sorsára juthat. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora már be is harangozta az egyetemi szenátusnak a döntést. Forrásaink elmondása szerint azonban a képlet egy kicsit másképp fog kinézni náluk, mint a Corvinusnál. Információink szerint az alapítvány saját tőkéje csak a kuratórium működtetését fedezné, az állam pedig egyfajta megrendelőként jelenne meg.

Ez azonban nem vonatkozik a külföldi vendéghallgatók fizette tandíjakra. Az alapítványi kuratórium szabad kezet kapna a külföldi hallgatók évi hozzávetőleg 15 millió eurós tandíjának elköltése felett.

Kerestük az ügyben az érintett egyetemeket és az Információs és Technológiai Minisztériumot is. Cikkünk megjelenéséig csak a Testneveléstudományi Egyetem válaszolt, akik érdemi válasz helyett javasolták, hogy keressük meg az ügyben a fenntartójukat, amely az Információs és Technológiai Minisztérium. A minisztérium cikkünk megjelenéséig nem cáfolta, de nem is erősítette meg az értesülésünket.

Január elején egy interjúban Palkovics László, információs és technológiai miniszter azt mondta, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (SOTE) fogják kipróbálni először az új, úgynevezett teljesítmény alapú finanszírozási modellt. Palkovics szerint ez egy olyan rendszer lesz, amiben az egyetemek közvetlenül az államtól kaphatnak támogatást arra, hogy ösztöndíjakat adjanak a hallgatóiknak. Ez kiegészítené az egyetemeket fenntartó alapítványok ösztöndíj rendszerét. A miniszter azt még nem tudta megmondani, hogy milyen szempontrendszer szerint fogják meghatározni az egyes egyetemeknek adott támogatás mértékét.

Őri Ádám, Uzonyi Ádám

Kép forrása: Pestpilis.hu

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!