Visszautasította az Alkotmánybíróság Török Márk alkotmányjogi panaszát

Az Alkotmánybíróság (AB) öttagú tanácsa július 10-én visszautasította Török Márk, a volt szegedi HÖK-elnök indítványát. Török még akkor fordult bírósághoz, amikor a Szegedi Tudományegyetem rektora 2016-ban megsemmisítette az őt megválasztó választmányi határozatot. A másodfok akkor helybenhagyta az elsőfokú határozatot, ezután Török az AB-hoz fordult.

Ahogy arról korábban írtunk, Török tényleg az AB-ig megy, hogy az igazát védje – vagy a bírói út lassúságát kijátssza.

Török arra kérte az AB-t, hogy állapítsa meg a felsőoktatási törvény 60. § (2a) a) pontjának alaptörvény-ellenességét, és semmisítse is meg. A sérelmezett szakasz szerint

a hallgatói önkormányzat tisztségviselője megbízatási ideje – valamennyi hallgatói önkormányzati tisztségének időtartamát egybeszámítva – legfeljebb négy év lehet.

Török viszont 2004 óta volt hökös és 2007 óta volt a szegedi HÖK elnöke (egy év megszakítással), tehát a 4 évet mindenképpen túllépte.

Nem Török Márk az egyetlen túlkoros hökös egyébként, még csak nem is rekorder. Debrecenben az 1981-es születésű Körösparti Péter 13 évig volt HÖK-elnök (aztán pályafutását a HÖOK-on belül folytatta), de a csapatában több olyan hökös is volt, 7-10 éve volt HÖK tisztségviselő. Ahogy arról korábban írtunk, az ország számos egyetemén találhatunk olyan HÖK-felsővezetőket, akik még harminc körül is a HÖK-höz kötődnek.

De visszatérve a panaszhoz: Török az Alaptörvény I., X., XI. cikkére és a T) cikkre hivatkozik, így többek közt  a tanulás és tanítás szabadságára és a művelődéshez való jogra is, bár esetében nem erről van szó. Majd miután felsorakoztatja az Alaptörvény cikkeit, nem is fejti ki, miért kerülnek bele a panaszba. Aztán beszél élethosszig tartó tanulásról, a hallgatók jogairól és kötelezettségeiről, majd egy huszárvágással arra a következtetésre jut, hogy a felsőoktatási törvény kifogásolt bekezdése

“aránytalanul korlátozza a hallgatói jogokat, ugyanis a hallgató tisztségviselésre vonatkozó passzív választójogát négy évben maximálja, ugyanakkor ugyanezen hallgatónak a hallgatói jogviszonyából eredően négy év elteltét követően is ugyanolyan kötelezettségei vannak, jogai azonban csökkennek.”

Szerinte ennek ésszerű indoka nem lelhető fel, így ezen jogszabályi rendelkezés korlátozza az Alaptörvényben foglalt és korábban hivatkozott alapvető jogokat.

Az Alkotmánybíróság nem tartotta a panaszt befogadhatónak, mivel még felülvizsgálati eljárás van folyamatban, így érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Tóth Mónika