Kémek, művészek, tudósok, világutazók és más különleges nők egy kötetben

Maria Pettersson finn újságírónőnek már gyerekkorában feltűnt, hogy milyen kevés nő szerepel a tankönyvekben. Felnőttként kutatni kezdett, majd összegyűjtötte nagyjából száz, valami miatt különleges nő életrajzát. A magyarul idén megjelent vaskos kötetben röviden, mégis roppant informatívan mutatja be az osztrák atomfizikust, a velencei kurtizánt, a kínai kalózkirálynőt és a többieket.

Mindenki hallott már olyan híres nőkről, mint Kleopátra, Nagy Katalin cárnő, Jeanne d’Arc, Marie Antoinette, Madame Curie – ők benne vannak a történelemkönyvekben. Nekünk, magyaroknak még ott van mellettük a munkácsi várat védő Zrínyi Ilona, az óvodaalapító Brunszvik Teréz, plusz Mária Terézia meg Sissi, és nagyjából ennyi a saját jogán említett nő. A többiek egy híres férfi, többnyire király, költő vagy hadvezér lányaként, anyjaként vagy feleségeként, szeretőjeként szerepelnek a tankönyvekben.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Maria Pettersson (1984) Finnországban született és ott is lakik a mai napig. Oroszt és politológiát tanult a Helsinki Egyetemen, majd szabadúszó újságíróként kezdett dolgozni. Később rádióműsort is vezetett, és több újságnál is dolgozott. 2018 óta a finn Újságíró Szövetség kommunikációs vezetője, és a szövetség lapjának, a Journalistinek a főszerkesztője. A különleges nőket bemutató könyve 2020-ban jelent meg hazájában, és óriási siker lett. Azóta több nyelvre lefordították, nálunk idén jelent meg.

Ahogy az előszóban írja Pettersson: gyerekként imádta a történelmet, de feltűnt neki, hogy milyen kevés nő szerepel a könyvekben. „Mintha az 1970-es évek előtt kizárólag férfiak éltek volna a világon.” Ez akkora hiányérzetet hagyott benne, hogy felnőttként nekiállt „gyűjteni” az érdekes női sorsokat a múltból. Nem a leghatalmasabbakét, legbefolyásosabbakét, hanem a különlegesekét. Akik lenyűgöző, izgalmas, sokszor vad és szokatlan életet éltek, akik valamiben nagyon kitűntek a többiek közül.

„Olyan nőket, akikről fimek sorát kellene forgatni, valamiért mégsem érdemelnek említést a történelemórákon.” Az összegyűjtött életrajzokat először a Facebookon tette közzé, ahol hatalmas sikert aratott velük, ezért könyvben is megjelentette őket közösségi finanszírozás segítségével.

Maria Pettersson: Fantasztikus nők
Corvina Kiadó, 2022
487 oldal, 5490 Ft

Tematikusan, mondhatni foglalkozások szerint csoportosítva ismerhetjük meg a múlt különleges lányait, asszonyait a vaskos kötetből. Csupán finn történelmi személyiségeket nem találunk benne, Pettersson ugyanis őket szándékosan kihagyta.

Fontos kiemelni, hogy a könyv címével ellentétben nem mindenki pozitív példakép a könyvben:  van a szereplők között drogbáró(nő), gyilkos és terrorista is, akik különleges hatalmuk vagy kirívó sorsuk miatt érdemelték ki az említést. A bemutatottak többsége azonban igazi inspiráló személyiség, csupa olyan nő, aki kiugróan tehetséges, okos, bátor, jóságos, kitartó és ezek egyvelege volt. Saját területükön és idejükben mindannyian kiemelkedő személyiségek voltak, és rendkívüli dolgokat vittek véghez.

Az első részben tudósokról olvashatunk, akik között van XIX. századi európai atomfizikus, tunéziai egyetemalapító a IX. századból és kínai történész az I. századból. Szinte valamennyiükben közös, hogy a saját korukban és társadalmukban kisebb-nagyobb mértékben megrökönyödést keltett, hogy nő létükre tudományokkal foglalkoztak. Többnyire önállóan vagy magántanároktól tanultak, mert nemük miatt nem járhattak iskolába, pláne nem egyetemre. Sokuk munkái, kutatásai és felfedezései férjük, fiútestvérük vagy férfi kollégáik neve alatt jelentek meg, mert nőként nem publikálhattak. Vagyis sokkal keményebben kellett megdolgozniuk az eredményeikért, és azok egy része talán soha nem lesz nekik tulajdonítva.

„A szülők attól tartottak, hogy az okossága és nagyszerű fizikai erőnléte elriasztja majd a vőlegényjelölteket.”

A második fejezetben uralkodók vannak, méghozzá olyan teljesen ismeretlen személyek, mint a férje helyett irányító mongol kánné, az Amerikai Egyesült Államok első női polgármestere, vagy Afganisztán reformer királynéja, aki a nők egyenjogúságáért küzdött. A saját idejükben mindannyian kivételesek voltak, hiszen sikerrel tudtak vezetni kisebb-nagyobb közösségeket, és viselkedésükkel kivívták az ehhez szükséges tiszteletet az egyébként hagyományosan uralkodó férfiaktól is. Ha kellett, a csata első sorában küzdöttek, és volt olyan királynő, aki kedvenc oroszlánjával tépette szét ellenségeit.

Kicsit könnyedebb életformák, ám nem kevésbé nehéz sorsok szerepelnek a harmadik szakaszban, amelyben a szerző alig vagy egyáltalán nem ismert művészeket és sportolókat gyűjtött össze. Van köztük zeneszerző, színésznő, költő, író, énekesnő, táncos, szobrász, léghajós, focista, úszó és baseball játékos is. Itt olvashatunk magyarokról is, a Balassagyarmaton Deutsch Rózsika és Janka néven született, gyerekként Amerikába emigrált, majd Párizsban befutott Dolly Sisters revüduóról is.

A Dolly Sisters a színpadon (fotó: Wikipedia)

A művészek, főleg a zeneszerzők, a tudósokhoz hasonlóan sok nehézségbe ütköztek a pályájuk során, és sokuk műveit testvérük vagy más férfi neve alatt adták ki, „ugyanis a zeneszerzést nem tartották nőkhöz illő tevékenységnek”. A költők és írók pedig már többnyire pusztán a tollforgatással megbotránkozást keltettek a saját korukban, de az végképp felháborította a szűkebb-tágabb környezetüket, hogy sokan közülük női egyenjogúságról, feminizmusról, szexuális élményekről és leszbikus szerelemről írtak.

„Egy nőnek, ha egyáltalán az írás területére merészkedett, a természetről és a vallásról illett verseket írnia.”

A negyedik részben az „aktivisták és másként gondolkodók” kaptak helyet, akik között nácik ellen küzdő holland, rabszolgaszöktető exrabszolga, a kínai hódítók ellen küzdő tibeti szerzetesnő, ruandai „boszorkány”, ukrán apáca és tolószékes angol szüfrazsett is van. Sokan közülük saját életük kockáztatásával mentettek meg embereket a biztos haláltól azzal, hogy elbújtatták, etették, vagy biztonságos helyre menekítették őket az üldőzőik elől. Mások a küzdelmek élére álltak vagy segítették a mozgalmakat, amik a női választójogról, Dél-Amerika függetlenségéről, a tasmán bennszülöttek életkörülményeiről, vagy az amerikai munkások jogairól szóltak. Többségük az aktivizmusa miatt verést és fenyegetéseket kapott, néhányukat meg is ölték.

Az ötödik szakaszban bűnözőkről és üldőzőikról olvashatunk: a kolumbiai kokainkeresztanya, a kínai kalózkapitány, az orosz szélhámosnő és terroristák, Harlem fekete gengszterkirálynője, és az ausztrál szektavezér mellett itt van a világ első nyomozónőjének és Ausztrália első rendőrnőjének izgalmas életrajza is.

„Feladatai megegyeztek férfi társaiéval, de nem kapott sem egyenruhát, sem fegyvert.”

Ezután jönnek a hatodik fejezetben a „katonák, harcosok, kémek”, akiknek aztán tényleg rendkívül kalandos életük volt. A szerb katonanő például férfinak öltözött, hogy harcolhasson, a vietnami hadvezérnő házasság helyett a kínai hódítók ellen harcolt, Szíria első női tábornoka pedig a francia megszállás ellen küzdött a csatatéren és gerillaakciókkal is.

Ebben a részben olvashatunk a nácik által megszállt Franciaországban ténykedő brit kémnőkről is, akik a helyi ellenállókat segítették és irányították. Special Operations Executive (SOE), vagyis Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egysége volt a hivatalos neve a szervezetnek, amelyet maga Winston Churchill hozott létre. A SOE kívül esett a hivatalos katonaság és államapparátus szervezetén, ugyanis piszkos háborút vívott: a szervezet számára megengedett volt a gyilkosság, robbantás, kínzás, szabotázs, bármi.

Ahogy arról korábban egy másik könyv kapcsán írtunk, a SOE számtalan nőt foglalkoztatott, akik képesek voltak franciásan viselkedni, és folyékonyan beszélték a nyelvet, hűek voltak a brit koronához, és gyűlölték a nácikat, egyszerre voltak higgadtak és a vakmerőségig bátrak.

Bátor brit kémnők segítették a francia ellenállást a nácikkal szemben a második világháborúban

Tavaly jelent meg egy amerikai újságírónő könyve azokról a brit nőkről, akik fedett ügynökként dolgoztak Franciaországban a II. világháború idején….

Maria Petterson két SOE-ügynök életrajzát válogatta be a különleges nőkről szóló könyvébe. Egyikük „Fehér Egér”, vagyis Nancy Wake, akiről nagyjából egy éve írtunk egy külön róla szóló könyv apropóján. Az új-zélandi származású Wake Párizsban élt, ahol újságíróként dolgozott, és egyik első feladata volt interjút készíteni az 1933-ban kancellárrá választott Adolf Hitlerrel. (A nevét nem tüntették fel a cikkeinél, mert nő volt.) A nácikat a kegyetlenkedéseik miatt hamar megutálta, ám eleinte „csak” hamis iratok csempészésével segítette a zsidókat és más üldözötteket. Amikor azonban imádott férjét a nácik foglyul ejtették, a nő a SOE ügynökeként fizikailag is harcba szállt ellenük. A társasági úrinőből hidegvérű, nagyszájú partizánparancsnok lett, aki elképesztően bátor, néha kimondottan vakmerő dolgokat vitt véghez, hogy szerelmét és hazáját megmentse.

Párizsi hölgyből profi ellenálló lett, akire a Gestapo 5 millió frankos vérdíjat tűzött ki

Nancy Wake még csupán 32 éves volt, amikor véget ért a II. világháború, de addigra már több életútra is elegendő…

A fantasztikus nők utolsó, hetedik csoportja a könyvben a „világutazók és kalandornők” kategória. Ide különböző utazók mellé befért az első nemzetközi pilótaengedéllyel rendelkező fekete a világon, a melltartó szabadalmaztatója, az apácák elcsábításával szórakozó francia operaénekes, és a 81 éves korában még kiküldetésre induló haditudósító is. Vitathatatlanül különlegesek voltak mindannyian a maguk módján.

Maria Pettersson könyve egészen lebilincselő olvasmány, tele korukat megelőző, abból kitűnő nőkkel, akik fittyet hánytak a társadalmi elvárásokra és olyan életet éltek, amilyenhez kedvük volt. Sokan akadályozták és gáncsolták, bántották őket, de legalább annyian rajongtak értük és segítették őket, így lettek úttörők a maguk idejében. Szerencsére a szerző egyikükből sem akart szentet vagy sátánt csinálni, hanem leírta a kendőzetlen igazságot: gyakran a legnagyobb tudósok és hősnők is laza erkölcsűek, iszákosok és szerencsejátékosok voltak, de a negatív szereplők is tettek jó dolgokat.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Maria Petterson a könyv finn nyelvű kiadásával (fotó: Facebook/Radio Nostalgia)