Orbán még számolhat a mini-Dubajjal, pedig sorra farolnak ki a befektetők az újabb Alabbar-kudarcból 

Újabb ambiciózus terve dőlhet dugába a budapesti mini-Dubajt is jegyző Mohamed Alabbarnak: az Átlátszó helyi forrása szerint az eredetileg 2020-ra tervezett dubaji Dubai Creek Tower szerkezete máig nem készült el, az építkezés többször leállt és újraindult, a befektetők visszatáncoltak, és a Burj Khalifánál is magasabbra tervezett torony tervezett méretéből is jelentősen vissza kellett venni.

A beruházások tapasztalatai felvetik a kérdést, mennyire lehet komolyan venni a rákosrendezői mini-Dubaj terveit, és mit várhatunk a Belügyminisztérium épületének új tulajdonosától. Értesülések szerint Orbán Viktor még nem tett le teljesen a projektről: tavaly szeptemberben az Emirátusok külkereskedelmi minisztere Budapestre látogatott, ami a projekt újraélesztését jelezheti, ha a Fidesz a választások után hatalmon marad.

Mohamed Ali Alabbar emírségekbeli ingatlanfejlesztő és üzletember 1997‑ben alapította az Emaar Propertiest Dubajban. Ez a vállalat jegyzi többek közt a világ legmagasabb épületét, a Burj Khalifát, a Dubai Mall‑t és más nagy fejlesztéseket. Alabbar emellett számos más vállalkozásban érdekelt, cégei több mint tizennyolc országban vannak jelen.

Az üzletember nem csak az Emaarral utazik nagy fejlesztésekben – 2014‑ben jegyeztette be az Eagle Hills Properties nevű vállalatot Abu‑Dzabiban, ami kifejezetten nemzetközi nagyvárosi projekteket céloz meg Európában, Afrikában és a Közel‑Keleten. Bár a dubaji ingatlanberuházások arca nem politikus, a különböző országok kormányai és állami befektetési szervei szoros kapcsolatban állnak vele és cégeivel.

Így van ezzel a magyar kormány is: az Eagle Hills Hungary Zrt., az Alabbar-csoport magyar leányvállalata 2025 őszén vásárolta meg a Belügyminisztérium Széchenyi téri műemléképületét egy állami árverésen, mint egyetlen ajánlattevő, több mint ötvenmilliárd forintért – a fővárosnak nem volt elővásárlási joga az épületre, így jogi eszközei sem a vétel megakadályozására.

Tavaly januárban Orbán Viktor az Egyesült Arab Emírségekbe repült, júliusban pedig az arab üzletember a Parlamentnél sétálgatott a miniszterelnök lányával, Orbán Ráhellel és vejével, Tiborcz Istvánnal. A hazai cég vezetője Alabbar jobbkeze, Hisham Mohamed Ibrahim Soliman, aki éppen a Tiborcz érdekeltségébe tartozó Gránit Bankban nyitott számlát.

A felhőkarcoló, ami sosem volt

Az Emaar jegyzi a Dubai Creek Harbour luxusnegyed fejlesztését is, aminek része lett volna egy, a Burj Khalifánál is magasabb toronyház, a Dubai Creek Tower. A Santiago Calatrava tervezte nagyon ambiciózus projekt kicsit talán túl nagy vállalásnak bizonyult: az Átlátszó helyi forrása szerint az eredetileg 2020-ra, a dubaji világkiállításra tervezett épület szerkezete máig nem készült el, az építkezés többször leállt és újraindult, a torony jelenleg is áttervezés alatt áll, és a méreteiből is jócskán vissza kellett venni már a tervezési fázisban.

A sok bizonytalanság miatt mára több befektető is visszatáncolt a világ legmagasabbjának induló épületét ígérő fejlesztéstől, akiket az Emaar kénytelen volt kifizetni. Forrásunk szerint ez azért is lehet problémás, mert az üzleti modell lényege, hogy még az építkezés megkezdése előtt értékesített lakások bevételeiből finanszírozzák a beruházást.

A belgrádi és az ikonikusnak mondott dubaji beruházások tapasztalatai felvetik a kérdést, mennyire lehetett volna komolyan venni a mini-Dubajt, vagy mit lehet várni a Belügyminisztérium épületének új tulajdonosaitól.

A szebb napokat megélt rákosrendezői MÁV-telep helyére tervezett, és alá is írt luxus üzleti- és lakónegyed, valamint a világörökségi védelem alatt álló Hősök tere és környékének látképét megváltoztató felhőkarcoló építését végül a fővárosi önkormányzatnak sikerült részben megakadályoznia, pedig a MÁV jogászai és ügyintézői óriási erőforrásokat mozgattak meg az üzletért – ami egyébként sokszorosan meghaladta volna a terület rendbehozásának költségeit. Az arab befektető kedvéért például több családot is kilakoltattak a területről, akik azután sem költözhettek vissza, hogy Alabbar látszólag hátrébb lépett az üzlettől.

Sajtóértesülések szerint azonban Orbán még nem tett le teljesen a projektről: a VSquare szerint mini-Dubaj ügyben járhatott tavaly szeptemberben Budapesten az Arab Emirátusok külkereskedelmi minisztere, Thani bin Ahmed al-Zejudi és küldöttsége, amit egy vendéglátóipari egység dolgozója is megerősített az Átlátszónak.

A lap szerint a miniszterelnök visszafogottan kezeli a kérdést az áprilisi választásokig, de ha hatalmon marad, minden bizonnyal megpróbálná újraéleszteni a tervet.

Bennfentesek

A mini-Dubaj Belgrád egyik legellentmondásosabb beruházását koppinthatta: a tíz éven át épülő, rengeteg állami forrást felemésztő Belgrade Waterfrontban luxuslakások, bevásárlóközpont és egy százhatvannyolc méteres torony, a Kula Belgrád kapott helyet, a projekt pedig sok elemében kísértetiesen hasonlít mindenre, ami kezdetben nálunk zajlott Rákosrendező körül.

A szerb beruházás egy történelmileg fontos épületeket tömörítő rozsdaövezet helyére, a központi pályaudvar mögé épült egy olyan közel kétmillió négyzetméteres telekre, amit az állam ingyen adott, vagyis ajándékozott az Emaar Properties helyi cégének – erre még különleges törvényt is hoztak. Mivel a Belgrade Waterfront tervei több ponton is összeütközésbe kerültek a főváros városrendezési szabályaival, utóbbit egy hatórás parlamenti ülés keretében drasztikusan átírták: magassági korlátozásokat, kötelező közterületarányra vonatkozó korlátozásokat oldottak fel.

Az előkészítés titokban zajlott, a helyi építészeket teljesen kizárták a tervezésből. Alabbaréknak más országokban, például Montenegróban is indultak volna beruházásai, ezeket azonban a helyi tiltakozások megakadályozták.

Az egyelőre megtorpedózott mini-Dubaj kapcsán többször felmerült, hogy egyes kormánytagoknak és kormányközeli üzletembereknek személyes érdekeltsége is lehetett az üzlet gyors elrendezésében. Az Eagle Hills tulajdonosa tavaly év elején Instagram-videóban üzente meg a korábban Lázár János építési és közlekedési miniszter résztulajdonában álló Párisi Nagyáruház Lotz-terméből, hogy a helyszín „a közelgő nagyszabású projektjük értékesítési és kiállítási központjának része lesz” – utalva feltehetően a mini-Dubajra.

Vagyis Lázárnak magánemberként is érdeke fűződhetett az üzlet megkötéséhez, miközben építési miniszterként a beruházásról tárgyalt.

Jámbor András országgyűlési képviselő állítása szerint Habony Árpád és más Fidesz-közeli oligarchák már évekkel korábban tudhattak a tervezett fejlesztésről: Habony egyik cége 2018-ban éppen azelőtt vásárolt meg egy területet a rozsdaövezetben, hogy a kormány döntött volna annak eladásáról. Majd 2024-ben, pont az arab befektetővel való szerződéskötés előtt Habony embere vette nevére a vállalkozást, aminek elővásárlási joga volt a rákosrendezői telekre. Jámbor szerint a kormányhoz közel álló üzletemberek bennfentes információkkal szerezhettek részesedést a tervezett beruházásban.

Solti Hanna

Címlapkép: a Dubai Creek Tower látványterve