Sikerült akkor betárolni a télre szánt földgázt, amikor már nagyon drága volt

A közműhivatal adatai szerint a téli fűtésnél az októberig betárolt gáz adja a fűtési energia többségét, az import aránya ilyenkor visszaszorul. 2019 áprilisa és októbere között az ideinél másfélszer több gáz került a tárolóba. Igaz, 2020-ban és 2021-ben pedig ennek éppen a fele. A tárolóba került gáz átlagára számításaink szerint közel 2 euró köbméterenként.

A gáz ára már tavaly is sokat drágult, és az áremelkedést tovább tetézte az idén februárban kezdődött orosz-ukrán háború. Nyugat-Európa szankciókat vetett ki Oroszorszországra Ukrajna lerohanása miatt, az oroszok pedig viszonzásképpen a gázzal zsarolják az EU-t.

„Szeptemberben és októberben a Gazprom a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felül naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra Szerbián keresztül” – Szijjártó Péter külügyminiszter facebookos bejelentését a Magyar Nemzet is szemlézte. Az, hogy az orosz-ukrán háború egyik kulcskérdése a gázszállítás, nem vitás. Közel 200 napja tart az agresszió, és az oroszok végre kimondták, hogy a gázszállítást is egyfajta haditechnikai eszköznek tekintik. Az Északi Áramlat kapcsán nyilatkozták, hogy „akkor indítják újra az oroszok a gázszállítást az Északi Áramlat 1-en, ha a Nyugat eltörli a szankciókat”.

A lesz gáz-nem lesz gáz huzavona eredménye az egekbe szökő tőzsdei árfolyam. Igaz, ennek – a hazai kormányzati kommunikációval ellentétben – nem a háború kitöréséhez van köze. Elég megnézni az alábbi grafikont.

Jóval az orosz támadás előtt megduplázódott a gáz ára

A gáz ára 2021 márciusa és augusztusa között megduplázódott, majd decemberre 180 euró/MWh-ig nőtt. Az oroszok 2022. február 24-én támadták meg Ukrajnát, ezután a gáz tőzsdei ára március elejére 227 euróig szaladt, majd júniusig 83 euróig korrigált. Utána újabb száguldás jött, majd esés.

Az áremelkedés nem csak Magyarországot, hanem az EU többi tagállamát is érinti. Akkor is, ha a támadás előtt Moszkvában járt Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”. A miniszterelnök a kormányzati portál tudósítása szerint azt mondta, hogy érdemi tárgyalásokat folytathatnak arról, hogy egymilliárd köbméterrel emeljék az éves mennyiségét a hosszú távú orosz-magyar gázszállításnak.

Azt is leírták akkor Vlagyimir Putyint idézve, hogy „Európában lesznek gondok a gázellátással, de a 2036-ig szóló, eredetileg évi 4,5 milliárd köbméterre vonatkozó szerződésnek köszönhetően Magyarországon nem. Az orosz elnök hozzáfűzte: a magyar fogyasztók jóval a piaci ár alatt vásárolhatnak gázt”. (Hogy mi a piaci ár és mi van alatta, nézőpont kérdése. A G7 bemutatta, csak mítosz a kormány által hangoztatott olcsó orosz gáz.)

Augusztustól azonban átalakult a kormány csodafegyvere, a rezsicsökkentésnek nevezett hatósági árképzés. A lakossági rezsiemelkedést július közepén közölték, és ugyanakkor a kormány bejelentette azt is, hogy „1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre emeljük a gázkitermelést”.

A hazai kitermelés elenyésző

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) közadatigénylésben kértünk adatokat a hazai gázfogyasztásról és termelésről. A hivatal részletes táblázatot küldött, amiből az derül ki, hogy a hazai kitermelés elenyésző hányada a magyar gázforgalomnak az elmúlt 8 év adatai alapján.

Ahogy az is egyértelmű a MEKH adataiból, hogy a fűtési időszak csúcsán a földgáz felét lakossági fogyasztók használják fel.

A MEKH számai azt mutatják, hogy a fűtési időszakban az októberig betárolt gázmennyiség jelentős szerepet játszik. A hideg beköszöntével a hazai gázfogyasztás jelentős hányadát akkor már nem az import, hanem a nyáron félretett földgáz adja.

A feltöltés idén másképp zajlott, mint korábban. 2019-ben április és augusztus között több földgáz került a tárolóba, mint idén. 2020-ban és 2021-ben pedig kevesebb.

 

A tőzsdei árak alapján az áprilisban betárolt mennyiségért alig 1,07 euró/m3-t fizethettek, majd ez júliusra 1,8 euró/m3-re, augusztusra 2,51 euró/m3-re nőtt.

Az augusztus végéig betárolt gáz súlyozott átlagára 2 euró körül alakulhatott köbméterenként. Azt nem tudni, hogy miért nem az alacsonyabb áron érkezett több gáz a tárolókba, mint 2019-ben.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: A Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepe 2014. november 3-án. (MTI Fotó: Rosta Tibor)