cikkünk nyomán

Bús Balázs még nem fizette vissza a jogtalanul felvett pénzeket, és a kormányhivatal szerint nem is kell

Január 25-én megírtuk, hogy Bús Balázs már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással. Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját még nem fizette vissza. Az önkormányzat még vizsgálódik az ügyben, de a kormányhivatal „segítségnyújtásként” már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben. Az ellenzék szerint 5,6 millió forintról van szó.

Kásler Miklós, az emberi errőforrások minisztere 2020 utolsó napján jelentette be, hogy másnaptól, azaz 2021. január 1-től Bús Balázst nevezte ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének. Bús azonban önkormányzati képviselő volt a III. kerületben (Óbuda-Békásmegyer), ezért az NKA-alelnöki kinevezése ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel, mert annak értelmében a két pozíció összeférhetetlen egymással.

Bús Balázs már 1 éve összeférhetetlenül lehet a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke | atlatszo.hu

Bús Balázs (1966) a kezdetektől, 1988 óta tagja a Fidesznek. 1998-ben Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) önkormányzati képviselője lett, 1999-ben a III. kerületi Fidesz elnöke (2005-ig), valamint a Budapesti Választmány tagja. 2011-től újra a Fidesz III. kerületi elnöke. 2002-től Tarlós István polgármester felkérésére Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának alpolgármestere lett, 2005-ben belépett a KDNP-be, 2006-ban Óbuda-Békásmegyer polgármesterévé választották, 2010-2014 között pedig országgyűlési képviselő volt.

2022. január 25-én írtunk erről, Bús Balázs pedig cikkünk után néhány órával lemondott az önkormányzati tisztségeiről (kerületi képviselőség és fővárosi bizottsági tagság). Két nappal később a III. kerület képviselőtestülete arról határozott, hogy „felkéri a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságot, hogy folytasson le vizsgálatot Bús Balázs összeférhetetlenségi ügyében”. A 20 képviselőből összesen 16-an szavaztak erről a határozatról, ebből 14 igen és 2 tartózkodás lett.

A helyzet megértése érdekében ismerni kell a politikai viszonyokat. Bús Balázs a Fidesz-KDNP támogatottjaként 2006 és 2019 között a III. kerület polgármestere volt. 2019 őszén elvesztette a választást, a kerület új vezetője az ellenzék jelöltje, dr. Kiss László lett, Bús Balázs azóta csak önkormányzati képviselő volt. A 20 képviselőből 13 összellenzéki és 2 független 2019 óta, a testületben csak 5 fideszes (Bús volt a hatodik) van, akik listáról jutottak be.

Vagyis ellenzéki többségű a kerület, ám a Bús Balázs ügyében összeférhetetlenségi vizsgálattal megbízott Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságot pont egy fideszes képviselő, Puskás Péter vezeti. Puskás ráadásul Bús polgármestersége idején alpolgármester volt, vagyis erősen elfogult lehet párttársával és egykori főnökével szemben. Vicces módon egyébként januári lemondásáig Bús is tagja volt a bizottságnak, ami most az ő ügyét vizsgálja.

Bús Balázs akkori polgármester és Puskás Péter akkori alpolgármester 2019 márciusában (forrás: Bús Balázs/Facebook)

A képviselőtestület által megszavazott határozat értelmében a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy pontosan mikortól állt fenn az összeférhetetlenség, illetve mekkora a jogtalanul felvett képviselői tiszteletdíj. Puskás Péter (Fidesz-KDNP, nem az énekes) minden bizonnyal nagyon alapos akar lenni, ugyanis a folyamatban lévő vizsgálat közben iránymutatásért fordult a kormányhivatalhoz.

A kormányhivatal szerint Búsnak nem kell visszafizetnie a pénzt

Mivel az illetékes szervet, Budapest Főváros Kormányhivatalát szintén egy megbízható fideszes, a VIII. kerület volt polgármestere, Sára Botond vezeti, nem meglepő, hogy Bús Balázst védik. Az Átlátszó birtokába került ugyanis a kormányhivatal válaszlevele, amit Puskás Péternek, a III. kerületi Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság elnökének írtak „szakmai segítségnyújtás” tárggyal.

A 2,5 oldalas dokumentum először ismerteti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) vonatkozó passzusait, majd rátér a lényegre.

A kormányhivatal szerint Bús ügyében nem lehet összeférhetetlenségi vizsgálatot lefolytatni, mert már nem képviselő, és nem is kell visszafizetnie az összeférhetetlenség alatt felvett tiszteletdíját, mert nincs ilyen a törvényben, és különben is megérdemelte azt a pénzt.

Nem vicc, ez áll a levélben szó szerint: „Bús Balázs a képviselőtestület tagjaként, az általa végzett képviselői tevékenység ellátásáért részesült tiszteletdíjban, és abban az esetben, ha a képviselői tevékenységgel járó kötelezettségeit maradéktalanul teljesíttette, illetve vele szemben (…) kötelezettségszegések miatt nem indult eljárás, (…) rendeletben megállapított tiszteletdíjra megválasztásától a lemondása napjáig jogosult volt, részére nem történt a visszafizetés jogalapját jelentő »téves« kifizetés”.

A következő bekezdés is erős: „Az összeférhetetlenség jogintézményének lényege a képviselők függetlenségének biztosítása, a vázolt esetben a hatalommegosztás, a hatalmi ágak elválasztásának elveit érvényre juttatva. A feloldatlan összeférhetetlenség jogkövetkezménye e céllal összhangban a képviselői mandátum elvesztése, és nem az e szempontból irreleváns anyagi hátrány kilátásba helyezése lehet.”

Ezeket a brilliáns gondolatokat pedig mintegy megkoronázza a folytatás, ami tulajdonképpen arról szól, hogy mivel nincs benne a törvényben, hogy tilos összeférhetetlenül pénzt felvenni, ezért nem tilos.

„A Kormányhivatal álláspontja szerint, amennyiben a jogalkotó elvárta volna, hogy a mandátumát vesztett képviselő a részére az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől megbízatása megszűnéséig kifizetett tiszteletdíjat is visszafizesse, arról törvényi szinten rendelkezett volna.”

Ezután még van egy bekezdés arról, hogy amikor 2020-ban Hazai Iván (független) akkori alpolgármesterrel szemben a kormányhivatal összeférhetetlenségi eljárást indított, mert az Óbuda Kulturálsi Központ Nonprofit Kft.-nél felügyelő bizottági tag is volt, akkor Hazai ellen nem indult összeférhetetlenségi eljárás, és nem követelték tőle „a pozícióhalmozás ideje alatt kifizetett illetmény” visszafizetését sem, mert időközben lemondott az fb-tagságról.

Apró érdekesség, hogy ha jól értjük a kormányhivatal levelében szereplő dátumokat, Puskás Péternek 3 nap alatt reagáltak Bús Balázs összeférhetetlenségi ügyével kapcsolatban, míg az óbudai polgármesternek csak 3 hónap múlva válaszoltak a kerületi koronavírus-fertőzöttek számát tudakoló kérdésére.

A belügy szerint csak az önkormányzat dönthet

A Fidesz részéről teljesen érthető, hogy foggal-körömmel védik Bús Balázst, hiszen őt indítják április 3-án az országgyűlési választáson.

Bús ellenféle az egyesült ellenzék jelöltje, Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője lesz, aki jelenleg is országgyűlési képviselő. Az ellenzéki politikus már a Bús Balázs összeférhetetlenségéről szóló cikkünk másnapján, január 26-án írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, aki az önkormányzatokat felügyeli.

Szabó egy nagyon egyszerű kérdést tett fel: „Lesz-e bármi következménye annak, hogy Bús nem tett eleget a törvényi kötelességének és nem szüntette meg 30 napon belül az összeférhetetlenséget, majd hosszú időn át jogtalanul felvette a tiszteletdíjat?”

Pintér Sándor nevében Pogácsás Tibor belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Pogácsás azt közölte, hogy „az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekben a belügyminiszternek az önkormányzati autonómia védelme érdekében beavatkozási lehetősége nincs. Az összeférhetetlenségi okot az érintett képviselő szüntetheti meg vagy a képviselő-testület, illetve a bíróság mondhatja ki az összeférhetetlenség fennállását és a képviselői megbízatás megszünését. A tiszteletdíj kérdésében is kizárólag a képviselő-testületnek van döntési joga.”

Szabó Tímea szerint 5,6 millió forintról van szó

Az április 3-i választáson Bús Balázs ellen induló ellenzéki képviselő, Szabó Tímea (Párbeszéd) szintén megkaphatta a kormányhivatal levelét, Facebook-bejegyzésében ugyanis arról írt, hogy „Bús Balázs, az óbudai képviselőségéről lemondani kényszerült fideszes képviselőjelölt, még mindig nem hajlandó a kerületnek és a fővárosnak visszafizetni az összeférhetetlensége miatt jogtalanul felvett 5,6 millió forintot, inkább a Kormányhivatal szoknyája alá bújik”.

Szabó szerint az is felháborító, hogy „egy olyan ember akarja képviselni Óbuda-Békásmegyert az Országgyűlésben, aki lebukása után nem a kerületét választja, hanem a 2 milliós kormányzati pozícióját”.

Az Átlátszó érdeklődésére a III. kerület átláthatósági tanácsnoka, Derda Ádám (Momentum) a kormányhivatal levelét nevetséges kifogásnak nevezte, akárcsak Szabó Tímea. „Az ügy kivizsgálásával direkt az önkormányzat fideszes vezetésű bizottságát bíztuk meg, de az ügy tisztességes kivizsgálása helyett Bús Balázs korábbi helyettese, Puskás Péter a kormányhivatalhoz rohant, akik rekord gyorsasággal le is gyártottak egy nevetséges kifogást a volt polgármester számára. A vizsgálat mindenesetre elindult. Nem újdonság, hogy nem tartják tiszteletben az önkormányzatok autonómiáját, de erről majd az óbudai embereknek kell véleményt mondaniuk” – mondta Derda.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Bús Balázs rántott májat eszik a Torkos Büfében 2021. november 22-én (forrás: Bús Balázs/Facebook)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.

Megosztás