A Balatoni Bringakör déli szakaszán, Balatonszárszón és Balatonlellén a munkagépek több helyen, indokolatlanul károsították a fákat. Balatonszárszón egyértelműen a kerékpárút felújítása közben sebezték meg a fákat, az önkormányzat kivizsgálná az ügyet. Balatonlellén viszont a Balatoni Bringakör beruházója, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) mossa kezeit, nincs tudomása arról, hogy a Colas Út Zrt. alvállalkozója, vagy E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. alvállalkozója által végzett tevékenység során sérültek volna meg a fák.
Támogatási kampány
A Balatoni Bringakör több szakaszát is újítják a déli parton, kerékpározás közben Balatonszárszón és Balatonlellén találkoztunk munkagépekkel, amelyek kezelői az út kiszélesítése közben több helyen, indokolatlanul károsították a fákat. A munkaterületen álló fák a megelőző favédelemi intézkedések hiánya miatt fokozottan ki voltak téve a sérülés veszélyének, amelyek jelentős része biztosan elkerülhető lett volna gondos, körültekintő tervezéssel és felelős kivitelezéssel.
A szakaszok felújítása a Balatoni Bringakör fejlesztéséhez tartozik, ami hazai és európai uniós támogatással készül el. A bringakör komplex fejlesztése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy, amire 17 milliárdot szán a kormány. Még 2011-ben döntöttek a bringakör felújításáról, a munkával 2016-ban bízták meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t. A felújítás jelentős csúszás után, csak 2019-ben indult el, s a munka nem egyszerre, hanem több szakaszban zajlik, amikre külön közbeszerzéseket írnak ki. A felújított utaknak az EU szabványnak kell megfelelniük, így ahol tudják, kiszélesítik az utat.
A bicikliút felújítására egyébként kétségkívül nagy szükség van, mint ahogy a beruházásért felelős NIF a válaszlevelében elismerte, „nagyon rossz, néhol balesetveszélyes állapotban van az út”. A projekt keretében helyi önkormányzati utcák fejlesztésére kerül sor, ezeknek a kezelője pedig az illetékes önkormányzat.
A balatonszárszói szakaszra ráfér a felújítás. Fotó: Átlátszó.
Nemrég Balatonföldvárról Balatonszárszóra bicikliztünk, a balatonszárszói várostábla után rögtön szemet szúrt, hogy az út kiszélesítése miatt ugyan nem vágtak ki fákat, de a markológépek közvetlenül a fák törzse mellett dolgoztak, a szakaszon alig találni olyan fát, aminek a gyökérzete nem szerzett kisebb vagy nagyobb sérülést. A markológép több fának is komolyan károsult a gyökérzete, egyes fák kérge, háncsa, és maga a farész is roncsolódott.
A fákkal kapcsolatos jogi szabályozás létezik, de az már más kérdés, hogy mennyire tartják be azt az építkezések során. Van egy kormányrendelet (A 346/2008. XII. 30.) a fás szárú növények védelméről, amiben többek között az olvasható, hogy „Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása.”
Balatonszárszón a fa törzsének megsértése egyértelműen gondatlanságra utal, ami elkerülhető lett volna, ha az alvállalkozó nem dodzsemezne a fák mellett.
A fa körbekerítésével, kézi ásással ez a sérülés is elkerülhető lett volna Balatonszárszón. Fotó: Átlátszó
Azt törvény nem tiltja, hogy a fák úgynevezett statikai védőzónáján belül építsenek utat. Létezik egy szabvány, ami a „Fák védelme építési területeken” címet viseli, és a német favédelmi szabvány mintájára készült. A dokumentumot a favédelmi előírások részleteit tartalmazó „Favédelem építési területen útmutató” egészíti ki, ami a Magyar Faápolók Egyesületének honlapján nyilvánosan elérhető. A „Fák védelme építési területeken” szabvány minden olyan területre érvényes, ahol építési-, felújítási-, bontási- vagy karbantartási munkák folynak, az ilyen területeken álló, megmaradó fák védelme érdekében.
A szabvány használata azonban nem kötelező, a szövetség hosszabb távú célkitűzése a szabványban rögzített általánosan elismert megoldások kötelezővé tétele a nagy-, és állami beruházásoknál. A szabvány védené meg valamilyen szinten, hogy legalább a fák törzse ne sérüljön az építkezés során, ami persze némi pénzbe, időbe és fáradságba kerülne a kivitelezés során.
Laikusként nem tudjuk megmondani, hogy ezeknek a sérüléseknek milyen következményei lehetnek a fákra, ezért megkerestünk néhány faszakértőt, hogy adjanak némi kiindulópontot.
„A képek alapján azt kell mondjam, technikailag mindegy, hogy nem vágták ki ezeket a fákat. Alaposan helyben hagyták a törzsüket és a támasztógyökereiket is, ami a stabilitásukat veszélyezteti. Elméletileg a fa törzsátmérőjének négyszeres távolságában semmilyen földmunkát nem szabadna végezni a statikai védőzóna biztosítása érdekében. Ezek egy barbár munka képei”
– hangsúlyozta egyikük.
Lukács Zoltánt is megkerestük, aki a Magyar Faápolók Egyesületének az elnöke. Ő azt mondta, csak a helyszíni szemle után tudna a fákról szakmai véleményt alkotni, de számára sem tűnik egy szabványszerű munkának (ami ugye csak akkor lenne érvényes, ha a beruházó kötelezné rá a kivitelezőt).
„Ez mindig háború, az építmény és a fa között, egy területi harc”
– magyarázta az egyesület elnöke.
A szakértő rámutatott: a fa gyökerének két funkciója van, hogy rögzítse és táplálja a fát. Ha az úgynevezett statikai védőzónán belül sérül a fa, akkor a rögzítéssel lehet a későbbiekben a probléma, jellemzően nem egyből dőlnek ki a fák, hanem évekkel később.
Fotó: Átlátszó
Ha a gyökér sérül, akkor kevesebb tápanyagot tud felvenni a fa, a koronamérete lecsökken, a száraz vázágak pedig lehullanak. A bicikliúton haladóknak ez különösen veszélyes helyzet lehet. A fa egy jó ideig elél a tartalékokból, de néhány éven belül elszáradhatnak az ágak, akkor pedig már nem hozzák összefüggésbe az ág leszakadását az útépítéssel – ismertette a szakértő.
„Ha nincs elég hely a védendő fák favédelmi területét lezárni, akkor a védelmi vonal a második zónába, a statikai védőzónába húzódik vissza. A statikai védőzónában vannak a fák erős tartógyökerei, melyek biztosítják, hogy ne dőljenek ki. Amennyiben nincs lehetőség a statikai védőzóna elkerítésére sem, akkor a fa védelmi vonala visszavonul egészen a törzshöz. Ebben az esetben csak a törzset tudjuk elkeríteni. A fa területének védelméről egyéb módon kell intézkedni”
– olvasható a favédelmi útmutatóban.
Balatonszárszón nem jelzik táblán, hogy ki építkezik, azonban ha megnézzük a közbeszerzési értesítőt, megtaláljuk, hogy a Reaszfalt Kft.-t bízták meg a munkálatokkal. Az EU-s közbeszerzési értesítő szerint Szántód, Zamárdi és Balatonszárszó területén a Reaszfalt építkezik 510 millió forint értékben. A felújítás a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházása. A 3 kilométeres felújítás során Balatonszárszón a Mikszáth Kálmán és a Jókai Mór utcában nyitott kerékpársáv épül a meglévő burkolat szélesítésével.
„A fejlesztéssel érintett szakasz jellemzően 3-4 méter közötti burkolatszélességgel rendelkezik, amelynek állapota erősen leromlott, balesetveszélyes, helyenként kerékpárral szinte járhatatlan. A fejlesztést követően az útburkolat egységesen 6 méter széles lesz. Az út a burkolat állapota miatt a szélesítéstől függetlenül is komoly beavatkozásra szorult volna. A kétirányú autós forgalom és a Balatoni Bringakör jelentős kerékpáros forgalma indokolja annak teljes szélességű új aszfaltréteggel történő szélesítését. A szakasz a Balatonföldvár, Rákóczi Ferenc utcán látott kialakítás szerint fog elkészülni, kétoldali úgynevezett nyitott kerékpársáv létesül, melyre autósok is ráhajthatnak”
– reagált a megkeresésünkre a NIF.
Megkérdeztük a Reaszfalt Ktf.-t, hogy mi a véleményük a kivitelezés minőségéről. A fák állapotáról néhány fotót is elküldtünk nekik, ha esetleg még nem látták a földmunka eredményét. „Az építési munkával kapcsolatos sajtómegkeresésekre a NIF-el kötött szerződésünk alapján nem válaszolhatunk. Kérjük Önöket, hogy kérdéseikkel keressék a NIF Zrt.-t” – közölte a cég.
A NIF Zrt.-től megtudtuk, hogy az érintett szakaszon a földmunkákat a Reaszfalt Kft. által megbízott alvállalkozó végezte.
Szerettük volna megtudni, hogy a NIF milyen konkrét lépéseket tett, hogy a fák a lehető legkevesebb sérülést szenvedjék el, és mi az álláspontja a kivitelezés minőségéről. A NIF erre a kérdésre nem adott konkrét választ, úgy tűnik, hogy ezek a sérülések a legkisebb mértékű károsítás fogalmába simán beleférnek. „A NIF Zrt. a projektek előkészítése, tervezése során arra törekszik, hogy az egyes beruházások a lehető legkevesebb fa kivágása mellett, a természeti környezet legkisebb mértékű károsításával valósuljanak meg” – írták megkeresésünkre.
A cég arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy történt-e szabálysértés, hogy mennyi pénzt költöttek a favédelemre, és készült-e favédelmi terv. Érdeklődtünk arról is, mi a NIF álláspontja azzal kapcsolatban, hogy a fák később életveszélyesek lehetnek.
„Amennyiben az egyes fa egyedeken olyan sérülések keletkeztek, amelyek miatt a fa elpusztul, akkor ezt az út kezelőjének feladata még a balesetveszélyes állapot előtt észlelni, a fát kivágni, és az érvényes előírásoknak megfelelően pótolni”
– írta a NIF Zrt.
A beruházó tájékoztatott minket, hogy az útburkolathoz közelebb eső rész – melyen jellemzően az említett fák találhatóak – önkormányzati terület. Megkerestük Balatonszárszó polgármesterét, Fekete Jánost, aki arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy „levele kapcsán a Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjével egyeztetést folytattam. Az ügy kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele folyamatban van.”
Egy másik szakaszon is zajlanak a felújítások: Balatonlellén a vasút mellett párhuzamosan futó Köztársaság utcán készítettük a fotókat a sérült fákról. A munkálatokat Balatonlelle felső vasútállomástól a városközpontig tartó szakaszon végzik. Ezen szakaszon a járda mellett külön bicikliút halad, amellett egy kétirányú közút. Korábban is bicikliztünk ezen a szakaszon, a kerékpárút több helyen használhatatlan volt, ezért a kerékpárosok a közúton közlekedtek az autók mellett.
Balatonlellén is újítják a bicikliutat. Fotó: Átlátszó
Ezen a szakaszon a munkagépek több helyen a fák törzsét sértették meg. Az egyik fenyő oldalából folyamatosan szivárog a gyanta, ami már az öngyógyítás folyamatára utal.
Balatonlelle: egy fenyő sérülései. Fotó: Átlátszó
Több helyen a fákról a kéreg is letört.
Balatonlelle: ezt a fiatal fát is megroncsolták. Fotó: Átlátszó
A szabvány szerint külön figyelni kell arra, hogy a koronát a fa alatt közlekedő járművek és gépek ne törjék le. Az építési munkáknak útjában lévő ágakat az építkezés megkezdése előtt, szakszerűen le kell metszeni. Ez láthatóan nem mindenhol sikerült.
Ezt az ágat sem szakszerűen távolították el. Fotó: Átlátszó
A felújításhoz használt anyagokat a MÁV területén tárolják (egy tábla jelzi, hogy a vasút területe), az egyik ott álló fa szinte eltűnik a kövek alatt, a fa gyökérzetére hatalmas súly nehezedik, a fa ágait megcsonkították. Az önkormányzatnál rákérdeztünk arra, hogy engedélyköteles-e a fa kivágása, a kivitelezők rendelkeztek-e fakivágási engedéllyel, amennyiben nem, akkor mennyi kártérítést kell fizetniük? A NIF Zrt. arról tájékoztatott minket, hogy „A jelzett MÁV területet a Colas Út Zrt. depózásra használja. A kivitelező a MÁV-val fog egyeztetni a jelzett – több korábbi sérüléssel is rendelkező – fa sorsát illetően.”
A fát megcsonkítottál és ráhordták a földet. Fotó: Átlátszó
A szakaszon szintén nem jelzi tábla, hogy ki végzi a munkálatokat, azonban a munkaterületet határoló szalagokon a Colas neve látható. Az uniós közbeszerzési adatokból kiderül, hogy a Colas Út Zrt. kivitelezésben készülhet el a Balatoni Bringakör a Balatonőszöd és Balatonlelle közötti szakaszon, közel 2,8 kilométer hosszan, több mint 357 millió forintból. Balatonlellén 1,79 kilométeren szélesítik a Köztársaság utca meglevő burkolatát, és kétoldali irányhelyes nyílt kerékpársávot és parkolókat létesítenek.
A Colas újítja fel a bicikliutat Lellén. Fotó: Átlátszó
Megkérdeztük a NIF Zrt.-t, hogy a Colas hagyta-e helyben a fákat Balatonlellén, a NIF viszont nem tudja, hogy a kivitelezői károsították-e meg a fákat.
„A Balatoni Bringakör Balatonlelle, Köztársaság utcai szakaszának fejlesztését a NIF Zrt. megbízásából a Colas Út Zrt. végzi. A munkaterületen a Colas Út Zrt. által megbízott alvállalkozó, illetve az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. is végez munkálatokat. Nincs tudomásunk arról, hogy a Colas Út Zrt. alvállalkozója, vagy E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. alvállalkozója által végzett tevékenység során sérültek volna meg ezek a fák.”
Megkérdeztük az E.ON Hungária Zrt.-t, akik azt válaszolták, hogy „Balatonlellén a kérdéses beruházás kapcsán kizárólag azokon a pontokon végzünk beavatkozásokat, ahol a közvilágítást arrébb kell helyezni az kerékpárút építéshez kapcsolódóan. Azon a részen, ahol a fotók készültek, erre nincs szükség, így ennek megfelelően ezen a szakaszon nem dolgoztak sem az E.ON munkatársai, sem vállalkozó partnerünk.”
Az önkormányzatot annyira nem hatotta meg az ügy, közölték, hogy azokat a fakivágási engedélyeket kiadták, amik szükségesek voltak, és hogy „a kivitelezés során esetlegesen okozott károk felmérése és helyreállítása a kivitelezés befejeztével fog megtörténni”.
Zsilák Szilvia
Címlapkép: Zsilák Szilvia/Átlátszó
Frissítés (2020. október 6.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy a NIF az utak fenntartója, így nagy szerepe van abban, hogy ilyen állapotok alakulhattak ki. A valóság ezzel szemben az, hogy a projekt keretében helyi önkormányzati utcák fejlesztésére kerül sor, ezeknek a kezelője pedig az illetékes önkormányzat, nem a NIF.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín...
A kibontakozó lakossági tiltakozás és az egykori szántóföldben talált régészeti leletek sem akadályozzák meg az érdi ipari park megépítését –...
Nem lassul a vírus terjedése hazánkban, jelenleg több, mint 16 000 az aktív esetek száma. A halálos áldozatok száma 718, a...
Megszereztük a honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépének nyári útvonalait. A koronavírus-járvány dacára...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!