Fidesz-közeli jelöltek feszülnek egymásnak az igazságügyi szakértői kamara elnöki posztjáért

Kormányközeli hátterű, a semmiből felbukkant jelöltek küzdenek egymással a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöki posztjáért: a választási küzdelem félidejében Szekér Judit volt igazságügyi miniszteri biztos vezet Schváb Zoltán, a fejlesztési minisztérium exállamtitkára előtt. A két jelöltben az is közös, hogy miközben kormányközeli háttérrel igen, aktív kamarai felelősségvállalási múlttal annál kevésbé rendelkeznek — szemben például a versengésben harmadik helyre szorul Trenka Gyulával, aki most is a kamara közgazdasági tagozatának elnöke. A választási küzdelmet némi apátiával kísérő testületre ugyanakkor ráférne a reform.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

A bírósági eljárásokban speciális feladatokat ellátó — például az egyes szakkérdésekben kevésbé járatos bírákat tájoló szakvéleményeket készítő — igazságügyi szakértőket tömörítő MISZK tisztújításának aktuális, a jelöltek támogatottságát jelző és számukat valamelyest szűkítő, ajánlási fordulója a napokban zárult le. A főszékért a korábbi elnök nem indult, a verseny a fenti három résztvevő között dől el. A végeredményt a szeptember 28-i, online lebonyolított választás fogja kialakítani.

Igazságügyi szakértőkkel — a téma érzékenységére tekintettel szigorúan anoniman — folytatott háttérbeszélgetéseink során

a legtöbb aggodalmas hangot Szekér Judittal kapcsolatban hallottuk.

A kék sarokban Trócsányi és a szakértői intézet

Szekér jelenleg a minisztériumközi NSZKK — Nemzeti Szakértői és Kutató Központ — főigazgatóhelyettese.

Úgy mondják, életrajzában elsősorban arra érdemes figyelni, hogy (némi közigazgatási főtanácsadóskodást követően) 2014-2015 között főosztályvezetőnek, majd bónusz feladatként miniszteri biztosnak is kinevezett problémamegoldóként az Igazságügyi Minisztérium (IM) legfelsőbb vezetőivel közvetlen munkakapcsolatot jelentő pozícióban működött.

Korábbi munkahelyei azt mutatják, megfordult a versenyszférában (a Philip Morrisnál és a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.-nél egyaránt jogi vezető volt), de megvoltak a relatíve korai bizalmi viszonyai a Fidesz-világban is. Szekér 2005-ben a Zeneakadémia akkor nem sokkal korábban kinevezett rektora, Batta András mellett vállalt főtitkári állást.

Az itt felmutatott teljesítménynek (Szekér vezényelte le a zenekadémiás költségszámítás, valamint a népzenei tanszék bevezetését) is köszönhette, hogy 2012-ben közvetlenül az államtitkár alá mehetett az emberminisztériumhoz. Ezt követte az IM, amelyet akkor az azóta Brüsszelbe távozott Trócsányi László vezetett. Szekérről tartja magát a pletyka, hogy

politikai vonalon a mai napig elsősorban Trócsányihoz kötődik, akivel a magánéletben is baráti viszonyt ápolnak.

Annyi biztos, hogy a korábbi miniszter anno Szekérre bízta az igazságügyi szakértők céhére közjogi környezetében sok mindenben emlékeztető bírósági végrehajtói kamara megzabolázását.

Az aggodalmakat részben indokolja Szekér ottani, balhéktól kísért ténykedése: a rendrakás részeként őt feljelentették, egy IM-államtitkár megbukott, a kamara korábbi vezetősége pedig lemondott.

Jogállami aggályok

A Szekérrel kapcsolatos legnagyobb félelem, hogy most is úgy küldik az igazságügyi szakértői kamara neresítésére. Egyik beszélgetőpartnerünk szerint megvan a veszélye annak, hogy — hiába söpörte el a koronavírus-járvány az év elején a bírói hatalmi ág letörésének felvezetésére szolgáló nemzeti konzultációt — kormánykörök lopakodó úton próbálják a befolyásuk alá vonni az igazságszolgáltatási rendszer eddig viszonylag független részelemeit.

Eszerint az olvasat szerint Szekér elnöki pályázata arra szolgálna, hogy a Fidesz-holdudvar a kamarában szerzett befolyás által valamilyen módon akár

konkrét bírósági eljárásokra is hatást gyakorolhasson.

Tegyük hozzá, egy másik forrásunk szerint a gyakorlatban az elnöki poszt megszerzésével is lehetetlen volna az ilyen befolyásolás. Ebben a második olvasatban Szekér pedig elsősorban a saját menekülőútját szervezi, mivel jelenlegi munkahelyén, az NSZKK-nál kifelé áll a szekere rúdja.

Az első olvasat mellett szól Szekér nyilvános jelölti önéletrajza: eszerint jelenlegi posztján az NSZKK-nál egyebek mellett elkészítette “az igazságügyi szakértői rendszer újabb problématérképét és azok megoldási javaslatait”. Ennek a konkrét vonatkozásairól nem esik szó a jelölti anyagokban.

Érdemes megjegyezni, hogy az NSZKK kormányzati intézmények háttérszerveként számos igazságügyi szakértői tevékenységet végez, és evégett kétszáznál is több bejegyzett szakértőt foglalkoztat. Ezt ahhoz érdemes mérni, hogy a MISZK többezres tagságából mindeddig csak százas nagyságrend látszik érdeklődést mutatni a tisztújtás iránt.

Egy forrásunk szerint a félidős eredményeken az látszik, hogy “az NSZKK borzasztóan megszervezte magát”, amit Szekér eddigi félidős eredménye mellett például a küldöttjelöltek ajánlási sorrendjének első harminc helyezettjének névsora tanúsít.

Vörös sarok: Simicska, egyéb kamarák

A Szekér mögé sejtett NSZKK-alkalmazottak tömegénél rejtélyesebb kérdés, hogy az egyelőre második helyen álló Schváb Zoltán vajon honnan gyűjtötte a talpasait. Pedig neki is megvan a múltja: 2009-cel bezárólag a Simicska-féle Közgép Zrt. építési igazgatója, majd a második orbáni ciklusban, 2010-14 között (másképp: Simicska embereinek kiszorításáig) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési államtitkára volt.

De Schváb a miniszterelnök és barátja emlékezetes, 2015-ös nyilvános összeveszése után is még egy évig a Nemzeti Közlekedési Hatóság közlekedési szakértői testületének elnöke maradt, azóta főleg közlekedési-biztonsági ügyekben, és a korporatív jellegű, tehát szintén nem államfüggetlen iparkamarai rendszerben nyomul.

A támogatói javaslat. Forrás: miszk.hu

Orbán és régi barátja szakításáról máig makacsul tartja magát a vélekedés: csak színjáték volt. Schváb igazságügyi szakértői kamarai nyomulásáról ezért sokan gondolják úgy, hogy valamilyen hatalmi hátszéllel történik. Annyi biztos, hogy a MISZK honlapjára felkerült egy, a budapesti mérnöki kamara támogatói javaslatának nevezett irat — ebben a tartalma szerint a kamarai elnök Kassai Ferenc leginkább magánemberként látszik támogatni Schváb elnökségét, de a biztonság kedvéért a mérnökkamara fejléces-pecsétes papírján.

Egyik forrásunk külön felhívta a figyelmünket arra a sajtóhírre, amely szerint az európai csalásellenes hivatal OLAF a 2011-15 közötti, uniós forrásokból finanszírozott magyarországi projekteket vizsgáló zárójelentésében Schvábot is nevesítette, mint olyan állami vezetőt, akinél az összeférhetetlenség gyanúja is felmerült bizonyos projekteknél.

Olyat is hallottunk, miszerint a MISZK-ért folyó harc egyik tétje a szervezet jelentős, százmillió forintos nagyságrendű vagyona volna.

Noha a 2019-es beszámolójukat még nem tették közzé, a 2018-as beszámoló, valamint az idei küldöttgyűlés jegyzőkönyve alapján úgy számoljuk, a kamarának körülbelül kétszázmillió forintnyi saját tőkéje van. 2018-as állapot szerint ráadásul könnyen mozdítható cashben: ekkor mintegy 136 millió forint parkolt a bankszámlán.

A kamara sorsáért aggódók külön kiemelik, hogy sem Schváb, sem Szekér sem rendelkezik jelentősebb múlttal a szervezet életében. Schváb ugyan 2005 óta igazságügyi szakértő, de a MISZK honlapján elérhető dokumentumokból úgy látjuk, egyik szakterületéhez tartozó szakmai tagozatban sem vállalt tisztséget, sőt, tagozati ülések jelenléti ívein se találtuk a nevét.

Egyik forrásunk élesebben fogalmazott: “még az életben nem látták tagozati ülésen, azt sem tudják, hogy szakértőként működik-e vagy sem.”

Tagozati ülés (egy fő). Forrás: miszk.hu

Szekér esetében még egyértelműbb a helyzet. Ő alig pár hónapja lett egyáltalán igazságügyi szakértő. A szakterülete mellett is érezhetően választástechnikai fókusszal döntött: a titokszakértői területre jelentkezett be, amelynek minden korábbi tagja kikopott már.

Szekér így a titokvédelmi szakmai tagozat egyszemélyes ülésén választotta meg önnönmagát a tagozat küldöttjelöltjének, majd levező elnökként, jegyzőkönyvvezetőként és hitelesítőként (kétszer) szignálta az abszurd iratot.

Noha neki NSZKK-főigazgatóhelyettesként némi rálátása biztosan van a területre, de a szervezet aktuális ügyes-bajos dolgaira annál kevésbé: úgy mondják, küldöttgyűlésen például még nem tette tiszteletét soha, „külsős” meghívottként sem.

Felmerülő kérdéseinkkel Schvábot és Szekért is megkerestük. Előbbi nem kívánt válaszolni. Utóbbi emailben egyebek mellett azt írta:

„…titokszakértői szakmai tagozati tagságom a jogszabály előírásából fakad, minden igazságügyi szakértő egyben a szakterülete szerinti szakmai tagozat tagja. Ezen a szakterületen én vagyok az egyetlen e területre bejegyzett igazságügyi szakértő, a Kamara legfőbb szervében, a Küldöttgyűlésben a jogszabály szerint minden tagozatnak képviseltetnie kell magát – ez is törvényi előírás. Az elmúlt hét évben az igazságügyi szakértéssel foglalkoztam, bár korábban nem voltam bejegyzett igazságügyi szakértő. Ez idő alatt állandó szakmai kapcsolatban álltam igazságügyi szakértőkkel, az igazságügyi szakértők kiemelkedő szaktudását igénybe vevő kirendelőkkel, és végül, de nem utolsósorban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarával és annak vezetőivel is.”

Kampányharc albán módszerekkel Az elnökségért még versenyben lévő harmadik elnökjelölt, Trenka Gyula egy köremailben azt írta: „többen felhívták a figyelmemet a választás időszaka alatt arra, hogy egyesek szerint az ‘albán maffia pénztárosa’ vagyok, és ezek bizonyítékaként Albániában hatalmas ingatlannal/ingatlanbirodalommal rendelkezem. A tisztánlátás, és a további pletykák megelőzése érdekében szeretném elmondani, hogy igen, Albániában van egy nyaralóm, az albán tengerparton, a tengertől 30 méterre. Mérete tényleg hatalmas, másfél szoba és terasszal együtt 90 m2.”

Nehéz megjósolni, hogy ki fogja nyerni a választásokat, az egyébként folyamatosan csökkenő létszámú tagságnak ugyanis alig cirka 15 százaléka látszik érdeklődni a tisztújítás iránt. Ez is azt jelzi, hogy a kamarára egyébként ráférne a reform, vagy legalább valami aktívabb vezetési karakter.

A jogalkotási folyamatok túlhaladták az eredeti koncepciót. Forrás: miszk.hu

Az idei küldöttgyűlésen derült ki például egy olyan sztori, hogy egy jogi jellegű egyeztetési folyamatban a kamara gyakorlatilag tavaly április óta képtelen elérni, hogy az igazságügyminisztérium figyelembe vegye a szempontjaikat, vagy legalább érdemi választ küldjön nekik.

Nyilván az ilyen és ehhez hasonló történetek sem növelik a bizalmat az IM-ejtőernyősnek tartott Szekér iránt. De a legfontosabb kifogás mindkét, politikai hátszéllel érkező elnökjelölt iránt az, hogy miközben “külsős” hatalmi bázisokat sikerült szervezniük, a kamara ügyei iránt eddig is elkötelezettséget mutató keveseknek mit sem mondtak a szándékaikról.

Ahogy egy, Szekérrel kapcsolatban egyébként megengedőbb forrásunk a versenyfutásban mindeddig legelébb álló elnökjelölt választási sakkhúzásairól mondta: “az ilyen jellegű tevékenység nem biztos, hogy hosszútávon elősegítené a kamara működését”.

Sarkadi Nagy Márton

Frissítés (2020. szeptember 15.): Cikkünkben tévesen jeleztük az elnökjelöltek ajánlások alapján kialakult időleges sorrendjét. A sorrend helyesen: 1. dr. Szekér Judit Katalin (154 ajánlás) 2. Trenka Gyula (131 ajánlás) 3. Schváb Zoltán Gábor (106 ajánlás)

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.