Helyesírási és logikai hibákkal van tele az a törvénymódosítás, ami ünnepnapokon betiltaná a fontos budapesti helyeken a tüntetéseket. Az alapötlet, a fontos helyszínek betiltása is alkotmányellenes, mert üres utcákat védene a törvény: akkor is tilos lenne ezeken a helyeken tüntetni, ha az állami ünnepséget máshol szervezik.
Társadalmi célú hirdetés
Két hete nyújtott be a kormány egy törvénymódosítási javaslatot, ami ünnepnapokon számtalan fontos, szimbolikus budapesti helyszínen betiltaná a tüntetéseket, csak a kormányzati eseményeknek hagyva helyet. Március 15-én, június 4-én és 16-án, augusztus 20-án, október 6-án és 22-23-án, november 4-én és a karácsonyi időszakban lennének olyan helyek Budapesten, ahol csak a kormány szervezhetne megemlékezést vagy más rendezvényt.
A törvényben nincs felsorolva minden dátum, csak utal az emléknapokra, ezekből pedig huszonkettőt számoltunk össze a magyar haditengerészek emléknapjától a Jászkun önmegváltás emléknapjáig. Ha elfogadják a módosítást, a Kossuth teret ezeken a napokon is tilos lesz tüntetésre vagy más megemlékezésre használni.
Az alábbi térképen látszik, hogy a belváros melyik utcáin lenne tilos tüntetni az egyes ünnepekkor. A hangsúly a belvároson van és jól kivehetőek az ünnepek szokásos helyszínei: a Kossuth tér és környéke minden ünnepen tiltott terület lenne, de míg augusztus 20-án a Duna-part a hangsúlyos, március 15-én a Nemzeti Múzeum környéke, október 22-23-án pedig a forradalom kitörésére emlékezve a Műegyetem rakpart. Június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének napján a Hősök tere lenne tiltott helyszín.
Fontos, hogy a módosítás szándéka szerint ezeket a területeken nem csak akkor nem szabad tüntetni a módosítás szerint, ha ott állami rendezvényt tartanak: ha teljesen üres az utca, akkor sem tarthat ott senki rendezvényt.
A Kossuth teret övező utcákban március 15-én, június 4-én, augusztus 20-án, október 6-án, október 22-23-án sem lehetne tüntetni. Maga a Kossuth tér, a legfontosabb tüntetési helyszín még ennél is durvább korlátozás alá esne: itt évente körülbelül ötven napon keresztül tilos lenne a bármilyen nem állami tüntetés, vagyis az emberek az év hatodában nem használhatnák a Nemzet Főterét. Huszonhárom nemzeti ünnep vagy emléknap miatt lenne tilos a Kossuth tér tüntetésre vagy megemlékezésre való használata, ezen kívül Advent első vasárnapjától január 6-ig Magyarország karácsonya miatt minden rendezvényt kitiltanának innen. Az alábbi listán szerepel az összes dátum és indok, ami miatt tilos lenne a Kossuth téren tüntetni:
A Kossuth tér az egész ország tüntetési központja: egy korábbi elemzés a rendőrséghez az elmúlt két és fél évben bejelentett 3200 tüntetés adatait vizsgálta és megmutatta, hogy egyértelműen itt tartják a legtöbb tüntetést – annyira sokat, hogy ezen az egy helyen több rendezvény volt az elmúlt két és fél évben, mint a tüntetések szempontjából legpasszívabb nyolc megyében összesen. A fenti tiltások ezért nagyon durva hatással lennének a tüntetésekre és általában a magyar tiltakozási lehetőségekre.
Az ünnepnapokat és az elmúlt két és fél év adatait egymásra vetítve megnéztük, hogy ha már a múltban bevezették volna ezeket az ünnepi tiltásokat, hány tüntetést kellett volna betiltani. Vagyis az adatbázisból kikerestük azokat a tüntetéseket, amelyek az új törvény szerint tiltott napokra és helyszínekre estek volna. Ebben az időszakban a Kossuth térre 164 tüntetést jelentettek be, ebből a fenti tiltások 42-t, vagyis a tüntetések negyedét érintették volna. Ez azt jelenti, hogy a Kossuth téren minden negyedik tüntetést betiltanának, ha elfogadná a parlament a módosítást.
A korábbi elemzés szerint Budapesten majdnem kétezer tüntetést jelentettek be a fenti időszakban, ebből 77-et érintett volna a törvénymódosítás, vagyis az összes budapesti tüntetés 3,6 %-át nem lehetne megtartani, ha hatályba lépne a törvénymódosítás. Ez alacsony számnak tűnik, de ezekre a rendezvényekre összesen 98 ezer embert vártak a szervezők. Vagyis potenciálisan ennyi ember nem emlékezhetett volna egy-egy fontos történelmi eseményre vagy tiltakozhatott volna az érdekei sérelme miatt.
Ha a tiltások az elmúlt években is hatályban lettek volna, olyan abszurd eredményhez is vezettek volna, minthogy a Rákóczi szövetség nem emlékezhetett volna meg Rákócziról, vagy a március 15-i, augusztus 20-i, vagy október 23-i rendezvényeket át kellett volna tenni az előző napra. Október 23-a esetében ez sem működött volna, mert a tiltások már 22-én nulla órakor hatályba lépnének. A tiltások miatt a 2018-as Békemenet sem vonulhatott volna azon az útvonalon, amin 2018-ban végigmentek a kormánypárt szimpatizánsai: a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca ugyanis tiltott terület március 15-én.
A módosítás technikailag is hibás, rosszul írt utcanevek és ismétlések vannak benne. Augusztus 20-án például tilos lenne tüntetni a “Gellért rakparton”, csakhogy ilyen nevű közterület nincs Budapesten. A budapesti főjegyző által vezetett közhiteles közterületnév-jegyzék szerint az út neve Szent Gellért rakpart. Az október 22-23-án tiltott “Bem tér” sem létezik, a hely hivatalos neve Bem József tér. Október 6-án a módosítás egyszer betiltaná a “Báthori”, majd a “Báthory” utcai tüntetéseket is, csakhogy hivatalosan kizárólag az y-os utca létezik Budapesten. A törvény készítői (a törvénymódosítás benyújtója Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadója Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter) így nemcsak elírták az utca nevét, de az sem tűnt fel nekik, hogy egy bekezdésben kétszer szeretnék ugyanazt a helyet tiltani:
A törvényjavaslat szövege
Banális hiba az is, hogy március 15-én az Alkotmány utcai és az Astorián szervezett tüntetéseket duplán is betiltanák: az aa) alpont egyszer betiltaná egész napra az itteni tüntetéseket, az ab) alpont viszont még egyszer betiltaná ugyanezeket a helyeket, de csak 0:00 órától 14:00 óráig. Ezek a hibák nagyon látványosan mutatják, hogy milyen alacsony színvonalra került a magyar törvényalkotás. Ez nem csoda: a törvények száma meredeken emelkedik, míg az elfogadásukra szánt idő csökken. A hibák számának csökkentése érdekében javasolják kutatók, hogy lassítani kellene a törvényalkotás menetén.
A fideszes Bánki Erik által vezetett Gazdasági Bizottság egy múlt hét szerdai módosító indítvánnyal javítana néhány elírást, de közel sem száz százalékos sikerrel. A “Gellért rakpartot” javítanák például a helyes névre, vagyis a Szent Gellért rakpartra, de az október 6-i Báthori-Báthory problémát csak részben sikerült orvosolni: a “Báthori utcát” javítanák Báthoryra, de a kétszerezés nem tűnt fel a bizottsági módosítót szövegező munkatársaknak, mert a Báthory utca így kétszer maradt benne a szövegben. Az Alkotmány utca és az Astoria szintén dupla tiltását nem szünteté meg a jogalkotó, és a Bem József tér hibásan írt nevét sem javítanák.
A törvényjavaslat szövege
A javaslatból az sem derül ki, hogy pontosan hogyan működnének a tiltások. Az indoklás szerint a módosítás célja az, hogy az állami szerveknek ne kelljen a bejelentéssel bajlódniuk, hanem automatikusan használhassák a felsorolt helyeket: “a Javaslat egyes tételesen megjelölt közterületek állami használatát mentesíti a bejelentéshez kötöttségtől, és a törvény erejénél fogva kijelöli e közterületeket a nemzeti és állami ünnepek, más megemlékezések céljára. Ezt azzal a megoldással biztosítja, hogy az érintett időpontokban ezek a területek nem minősülnek bárki által használható közterületnek, amelyre az általános szabályok vonatkoznak.”
A törvénymódosítás szövege azonban nem ezt jelenti. A törvény szövege és az indoklás közti eltérés esetén a törvény szövege irányadó, nem az indoklás, ez utóbbi csak a törvény szövegének értelmezéséhez adhat segítséget akkor, ha több jelentés is kiolvasható a törvényből. Az indoklással ellentétben a javaslat szövege csak azt mondja ki, hogy ezek a helyek “nem minősülnek mindenki által korlátozás nélkül igénybe vehető, közhasználatra szolgáló közterületnek”, vagyis lényegében olyan, mintha magánterületek lennének. Azt viszont nem mondja ki a törvény, hogy ezeknek a helyeknek a használatáról ilyenkor a kormány döntene.
Ebben az esetben viszont a gyülekezési törvény az irányadó, ami a nem közterületekről azt mondja, hogy ott a tulajdonos és a használó (például bérlő) rendelkezik a területtel: vagyis a budapesti utcák és terek tekintetében a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat. A gyülekezési törvény szerint tehát az ünnepi utcákról nem egy minisztérium, hanem a főváros vagy a kerület dönt.
Ez azt jelenti, hogy nem is a kormány tilthatja meg vagy engedélyezheti az állami ünneppel ütköző rendezvény megtartását: erre az önkormányzatok lesznek jogosultak és a kormánynak továbbra is, ugyan úgy ahogy eddig, közterület-használati megállapodásokat kell kötnie az önkormányzatokkal a nemzeti ünnepek során használt közterületekről.
A törvénymódosítás tehát valójában nem a kormánynak, hanem a budapesti és kerületi önkormányzatoknak adna pluszjogokat.
Ha tehát például valaki a budapesti önkormányzati tulajdonban lévő Alkotmány utcában, Múzeum körúton vagy a Kálvin téren szeretne megemlékezni vagy tüntetni március 15-én, akkor ehhez a budapesti önkormányzat beleegyezése kellene és mivel a törvény értelmében nem közterületről van szó, a rendőrségnek nem is kell szólni és az állammal sem kell egy szót sem váltania a rendezvény szervezőjének. Eközben az állami szerveknek ugyanúgy meg kell keresniük az önkormányzatot a szokásos, Nemzeti Múzeumnál (a Múzeum körúton) tartott ünnepség miatt és szerződést kell kötniük.
Az állam helyzete tehát nem sokkal lett kényelmesebb, csak annyival, hogy ameddig a budapesti és kerületi önkormányzatokban bízhat, addig ők nem fogják megengedni másoknak is az ünnepi területek használatát. Ha viszont ellenzéki kézbe kerül egy belső kerület vagy a főváros, a módosítás máris nem sokat ér. (Az az október 1-jétől hatályos szabály, hogy legfeljebb három hónapra lehet előre tüntetést bejelenteni, a gyakorlatban valószínűleg megvédi majd az állami rendezvényeket, mert azokat többnyire három hónapnál korábban kezdik el szervezni, és így már akkor lefoglalhatja az állam a fontos budapesti közterületeket, amikor oda még senki nem jelenthet be rendezvényt.)
Az önkormányzati kézbe adott döntés egy újabb problémát vet fel, mert így politikai alapon dől majd el tüntetések sorsa, ami megengedhetetlen: megemlékezni és tiltakozni mindenkinek joga van, függetlenül attól, hogy ez a város vagy a kerület vezetőinek tetszik-e vagy sem. Az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása ellen ráadásul a törvény nem biztosít külön jogorvoslatot, így az külön harc lesz a bíróságokon, hogy ezt jogilag megtámadható, vagy teljesen szabad döntési jogként kezelik majd a bírók.
További értelmezési problémát jelenthet, hogy a módosítás azt mondja, hogy a tiltott helyek “a közterület-használat szempontjából” nem minősülnek közterületnek és így próbálja meg korlátozni a gyülekezési jog számára nyitva álló utcákat és tereket. Csakhogy a közterület-használat és a gyülekezési jog gyakorlása két külön kifejezés, más jelentéssel: közterület-használatnak a karácsonyi vásárokat és kereskedelmi szórólapozásokat hívják, nem a tüntetéseket. Egy étterem közterület-használati szerződést köt az önkormányzattal, ha használni szeretné az előtte levő járdát és ott is asztalokat helyezne el. Tünetetésekre, megemlékezésekre ezt a kifejezést nem használják a jogszabályok.
Ezért egy bíró értelmezheti akár úgy is a módosítást, hogy az egyáltalán nem is érinti a gyülekezési jogot, csak a közterület-használati szerződésekre vonatkozik, tehát a módosításnak semmilyen következménye nincs a tüntetésekre és megemlékezésekre. Ez egy egyáltalán nem elrugaszkodott értelmezési lehetőség a gyülekezési jogi ügyekben döntő bíróságok számára, hiszen egy fontos alapjogot (a gyülekezési jogot) potenciálisan korlátozó törvényről van szó. Az ilyen korlátozó szabályokat pedig az Alkotmánybíróság szerint megszorítóan kell értelmezni. Ez a hiba szintén azt mutatja, hogy rendkívül kapkodva és rossz minőségben születnek a jogszabályok.
A javaslat felhatalmazza az összes önkormányzatot, hogy a saját területén szabadon alkosson újabb tilalmakat. Ez nem csak a Budapesten kívüli, hanem a budapesti és a kerületi önkormányzatokat is jelenti: tehát nem biztos, hogy Budapesten csak a törvényben felsorolt helyeken lesz tilos tüntetni.
Figyelembe véve, hogy a kormány sem tudott súlyos helyesírási és logikai hibák nélkül összeállítani egy tiltólistát (a törvényen a miniszterelnök-helyettes és egy miniszter stábja is dolgozott), a helyi önkormányzati rendeletek esetén valódi káoszra számíthatunk. Az önkormányzatok bármilyen kontroll nélkül határozhatnának meg újabb ünnepnapokat és jelölhetnének ki tiltott területeket. A törvénybe foglalt tiltások Budapesten is jelentősen szűkítik a gyülekezési jogot, de ebben a nagyvárosban maradnának még tüntetésre alkalmas helyek: ha az Astorián és a Kálvin téren nem lehet tüntetni, át lehet menni a Szabadság vagy a Deák térre.
Egy kisebb településen ez nem ilyen egyszerű, egy kisebb városban vagy faluban egy-két fontos hely tiltásával lényegében meg lehet szüntetni a gyülekezéshez való jogot. A tiltott területeken pedig csak akkor lehetne tüntetni, ha azt az önkormányzat megengedi, ami politikai kézbe helyezi a döntést: a város vagy falu vezetőinek tetsző rendezvények jöhetnek, a nekik nem tetszők pedig nem.
A törvénymódosítás egyértelműen sértené a gyülekezési jogot, mert indokolatlanul, mindenféle mérlegelés nélkül tiltana tüntetéseket.
A Kossuth tér környéki utcákban akkor is tilos lenne március 15-én megemlékezést vagy tüntetést tartani, ha az állami ünnepség a Nemzeti Múzeumnál van. Egy ilyen általános tiltás elfogadhatatlan, mert nincs valódi indoka: az üres utcát nem kell védeni a tüntetőktől, mert az utca arra való hogy ott emberek beszélgessenek, emlékezzenek, közlekedjenek vagy tüntessenek. Az esetleg indokolható lenne, hogy az állami ünnepségek bizonyos előnyt élveznek a többi rendezvénnyel szemben, de a törvény ennél sokkal tovább megy és egyszerűen az állam szempontjából legkényelmesebb megoldást választva, minden szóba jöhető helyen megtiltja a konkurens rendezvények megtartását.
A törvény tehát mérlegelés nélkül, egyszerűen csak számtalan helyet betilt, ami nem felel meg az Alaptörvénynek és az Emberi Jogok Európai Egyezményének sem. Az Alaptörvény az Alkotmánybíróság gyakorlatából vette át, hogy alapjogot, mint amilyen a gyülekezéshez való jog is, csak “a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan” lehet korlátozni. Itt pedig erről szó sincs: az állami ünnepségek megszervezéséhez nem szükséges egy több kilométerrel arrébb lévő (a példánál maradva, a Kossuth tér környéke két kilométerre van a Nemzeti Múzeumtól), üres utcában is betiltani a rendezvényeket, ezt semmilyen logika nem támasztja alá.
Máshogy kifejezve, az állam kényelmén kívül semmilyen értelme nincs üres utcákban betiltani a tüntetéseket. Ugyanezt a logikát követi az Emberi Jogok Európai Egyezménye is, amely szerint csak akkor lehet korlátozni a gyülekezéshez való jogot, ha az “szükséges egy demokratikus társadalomban”. Egy ilyen tiltás biztosan nem az.
A rengeteg tiltás ráadásul rendkívül hátrányos helyzetbe hozza az ellenzéket, civil szervezeteket és egyszerű állampolgárokat is. Ha hatályba lép a törvénymódosítás, fontos nemzeti ünnepeken az igazán jelentős helyszíneken ellenzéki párt vagy civil szervezet nem tarthat majd megemlékezést, csak a kormány, vagy az, akinek a budapesti vagy kerületi önkormányzat megengedi. A kormánypártin kívül minden megemlékezés és tiltakozás így átcsúszhat majd kevésbé fontos helyekre, vagy az ünnep előtti vagy utáni napokra, ami szimbolikusan hatalmas hátrány, jogi nyelven nem arányos korlátozás és diszkriminatív a kormány szimpatizánsain kívül mindenki mással szemben.
Rengeteg technikai jellegű, de fontos hiba is van a törvénnyel. A helyesírási (utcanevek hibás leírása) és logikai hibák (kétszer tiltana be a javaslat ugyanazon a napon helyeket) a jogbiztonságot sértik, mert így a törvényt nem lehet egyértelműen alkalmazni, bizonytalansághoz vezetne: mivel a javaslatban elírták a nevét, a Bem József téren szabad, vagy tilos tüntetni október 22-23-án? Március 15-én az Astorián egész nap, vagy csak délelőtt tilos tüntetni?
Probléma az is, hogy emléknappá országgyűlési vagy kormányhatározatban nyilvánítanak napokat, nem törvényben. Ez azért fontos, mert egy határozatot sokkal egyszerűbb eljárásban, kevesebb garanciával hoznak meg, illetve ezekre a közvélemény is kevésbé figyel, a törvénymódosítás hatására viszont ezek is ugyanúgy tüntetést betiltó döntések lennének. Kormányhatározatot pedig tényleg nagyon könnyű hozni, így bármikor, amikor kényelmes, a kormány újabb emléknapot vezethetne be akár egy héttel egy tervezett nagy tüntetés előtt, és akkor máris nem lehet megtartani a rendezvényt a Kossuth téren. A gyülekezési jog egy alapjog, amit épp a fentiek miatt csak törvénnyel lehet korlátozni, vagyis emléknappá nyilvánító országgyűlési vagy kormányhatározattal nem.
A törvénymódosítás általános vitáját múlt hét szerdán zárta le a parlament, az ülésterv szerint december 10-11-én fogadhatja el a törvényt a Parlament. A szabályokat hat hónappal később, május elsejétől kellene majd alkalmazni. A módosítást biztosan többen meg fogják támadni az Alkotmánybíróság és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, ezek a testületek felülírhatják a törvény korlátozó rendelkezéseit.
G. Szabó Dániel
Az elmúlt időszak tüntetéseire vonatkozó adatok ugyanabból az adatbázisból származnak, mint amire a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének Blogján megjelent tanulmány hivatkozik, így itt is ugyanazok a megszorítások érvényesek. Ezek közül a legfontosabb, hogy az adatbázis a bejelentett rendezvényeket tartalmazza, azt nem, hogy a tüntetést végül valóban megtartották-e, megtiltották-e vagy arra ténylegesen hányan mentek el. Az adatok elemzésében nyújtott segítségéért a szerző köszönettel tartozik a Google Products Forumban “Matt:King” és “Lance Jacobs (NYC)” név alatt kommentelő felhasználóknak, valamint Móri Bálintnak. A szerző szintén köszönetet mond Molnár Noéminek a módosítás értelmezésében nyújtott segítségéért. Címlapkép: A Tüntetés a tudomány és az oktatás szabadságáért elnevezésű demonstráció résztvevői Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren 2018. november 24-én, MTI/Balogh Zoltán.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Kétszázötven év jelentős idő egy település történetében. Egyes városok ennyi idő alatt méretben és lakosságszámban is hatalmasat fejlődnek, másoknál ez...
A Bellavista Apartments Kft. nevét már emlegették a magyar sajtóban a Tiborcz-érdekeltségek között, de eddig senki nem fejtette meg, hogy...
Mindhárom vádpontban bűnösnek találta a Budai Központi Kerületi Bíróság H. Sándor hivatásos gondnokot, aki milliós értékű kárt okozott a rá...
A Békés Megyei Főügyészség 2013-as vádirata szerint a most milliárdokért határkerítést építő és üzemeltető Metalcom Zrt. egy költségvetési csalási ügyben...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!