A Képviselői Irodaházban, ál-államtitkárral vezettek meg csalók egy budapesti vállalkozót

Egy gyanúsítottja van annak a csalásnak, amelyben a bűnözők a Képviselői Irodaházat használták fel egy vállalkozó átveréséhez. A budapesti cégvezető több részletben összesen 23 millió forintot fizetett ki azért, hogy politikusok közbenjárása révén jól fizető közpénzes megbízásokhoz jusson. Mindez még 2016-ban történt, de a nyomozás ma is tart. Az Átlátszó kíváncsi volt arra is, hogy a rendőrség jelezte-e az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és az Országgyűlés Hivatalának, hogy milyen biztonsági problémák merültek fel a védett épülettel kapcsolatban, de a rendőrség szerint ez nem volt indokolt.

Társadalmi célú hirdetés

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Összesen 23 millió forinttal károsítottak meg egy budapesti vállalkozót, több kft. ügyvezetőjét két évvel ezelőtt. A csalók azt hitették el a férfival, hogy egy államtitkár segítségével olyan közpénzes megbízásokhoz juthat, amelyeknél garantáltan kifizetik, és nem kell hosszú időt várnia a pénzére.

A cégvezetőnek azt mondták, ahhoz, hogy az ügylet összejöjjön, előre le kell tennie több millió forintot. De hogy lássa, nem kamuznak neki, megígérték, hogy bemutatják egy államtitkárnak.

Ez a találkozó a Képviselői Irodaházban volt. A cégvezető az Átlátszónak elmondta, bent várniuk kellett, mert az államtitkárnak sok dolga volt. Mindenesetre aztán egyszer csak jött az államtitkár, kezet nyújtott neki, majd megkérte őket, menjenek le ebédelni, később csatlakozik hozzájuk.

„Ez nem történt meg, de az addig csak tévében látott politikusok között ülve úgy éreztem, hogy a cégeimnek most minden összejöhet” – mesélte a férfi. „Ezután elvittek két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településre is. Ezeken a találkozókon a polgármesterek különböző munkákat, út- és iskola-felújításokat ígértek.”

A cégvezetőnek a harmadik nagyobb pénzkérés után lett gyanús a dolog, de addigra már mintegy 23 millió forintot átutalt a csalóknak.

„Feljelentést tettem a XIX. kerületi kapitányságon, de láttam a nyomozón, hogy kétségbe van esve amiatt, hogy a Képviselői Irodaházban indult a történetem, s nem lehetett tudni, kik bukkanhatnak fel az ügyben. Biztosan megkönnyebbült a rendőr, amikor az ügyet az elkövetés helyszíne miatt áttették az V. kerületi kapitányságra.”

Ez a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása alapján 2016. szeptember 29-én történt. Az Átlátszó megkeresésére a rendőrség közölte azt is, hogy a nyomozás jelentős kárt okozó csalás bűntett gyanúja miatt folyik, és az ügynek egy gyanúsítottja van. Hozzátették: a kár pontos összegének meghatározása a nyomozás feladata, amelynek során személyi és tárgyi bizonyítási eszközöket szereztek be.

A BRFK erre vonatkozó kérdésünkre megerősítette, hogy a nyomozás során megkeresték a Képviselői Irodaházat is. Rákérdeztünk arra is, hogy a nyomozóhatóság az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) tájékoztatta-e az ügyről, hiszen az biztonsági kockázatokat vet fel a védett épülettel kapcsolatban. Ezt azonban a rendőrség nem tette meg, mert – mint írták – szerintük ebben az ügyben ez nem volt indokolt.

Nem kereste meg a rendőrség annak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településnek a polgármesterét sem, ahol állítólag önkormányzati megbízásokkal kecsegtették a vállalkozót. Ezt az ügyben érintett egyik település vezetője mondta el az Átlátszónak.

Megkeresésünkre a polgármester nem emlékezett arra, hogy két évvel ezelőtt ilyen találkozón vett volna részt.

„A történet azért sem stimmel, mert a kisebb útfelújításokat mi magunk végezzük el közmunkások segítségével. Az iskola működtetését pedig öt évvel ezelőtt átvette az egyház, azóta semmi közünk hozzá, így ha szükséges lenne a felújítása, azzal sem a képviselőtestületnek kell foglalkoznia.”

A polgármester megjegyezte, a nagyobb munkákra pályázni kell, de ezzel nincs szerencséjük. Szerették volna ugyanis az utakat rendbe tenni, de hiába pályáztak rá kétszer is, nem kaptak finanszírozást.

A csalók valószínűleg jól megszervezték beavatott szereplők segítségével az átverést, és a beetetés helyszíneit is úgy választották meg, hogy a vállalkozó bedőljön nekik.

A sztori legérdekesebb része azonban az, hogy a bűnözők miként jutottak be a Képviselői Irodaházba.

Úgy tudjuk, ennek megállapítása nagyon nehéz, mert a politikusok rengeteg vendéget fogadnak. Ráadásul, ha a rendőrség egy eljáráshoz tájékoztatást kér, nem tünteti fel, hogy pontosan milyen ügyben érdeklődik.

Mindenesetre egy volt nemzetbiztonsági tiszt az Átlátszónak név nélkül azt mondta, hogy ha szabályosan zajlana a rendőrségi nyomozás, akkor egy ilyen esetben a nyomozóhatóság átiratot küldene az Országgyűlés biztonságáért felelősöknek, illetve értesítené az Alkotmányvédelmi Hivatalt is.

Nem először történik ilyesmi a Képviselői Irodaházban: az Átlátszó írta meg két évvel ezelőtt, hogy mintegy kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopta ki egy raktáros a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból a rendőrség gyanúja szerint.

Mindezt a legjobban őrzött magyar középületek kameráinak kereszttüzében, mindenféle biztonsági ellenőrzés nélkül tehette meg a dolgozó.

Korábbi cikkünkben a lopással gyanúsított raktáros védőügyvédje azért mondta valószínűtlennek a gyanúsítást, mert nem volt magyarázat arra, hogy miként tudta védence 2015 októbere és 2016. január 31. között minden feltűnés nélkül kihozni a laptopokat, sőt a nagy méretű asztali számítógépeket és monitorokat egymás után úgy, hogy senki nem vette észre miben mesterkedik. Az ügyvéd szerint ez számos kérdést felvet arról, hogy mennyire komolyan látják el az ország legfontosabb középületének védelmét.

Nemzetbiztonsági kockázatokról beszéltek akkor is, amikor a jobbikos képviselő, Mirkóczki Ádám az irodája ajtaját felfeszítve találta. A Belügyminisztérium gyors vizsgálata akkor azt derítette ki, hogy „csak a zár vásott el”, ami szintén nem túl megnyugtató egy olyan fontos és védett épület esetében, mint a Képviselői Irodaház.

Az ellopott laptopok és számítógépek ügyében a nyomozás már befejeződött – tudtuk meg a Központi Nyomozó Főügyészségtől. Megkeresésünkre azt közölték, hogy a testület „budapesti Regionális Osztálya jelentős értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt 2018. június 29-én vádat emelt egy országgyűlési őr és három társa ellen. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2018. október 03-án előkészítő ülést tartott, és mivel az nem vezetett eredményre,  az ügy tárgyalása 2019. januárban folytatódik.”

Csikász Brigitta

Címlapfotó: MTI/Simó Endre