Esélyes jelöltek – mit kell tudni a taktikai szavazásra buzdító oldalakról?

Ha a világ valóban olyan egyszerű lenne, ahogyan azt a kormánypártok hazudják a szavazóiknak, akkor egyetlen ellenzéki jelölt lenne mind a 106 egyéni választókerületben. A valóságban ez még az esetleges további visszalépések esetén sem lesz így. Részben azért, mert az ellenzék sokszínű, és elvi vagy taktikai okokból számos szereplője mindenre kiterjedő összellenzéki együttműködést még akkor sem támogat, ha nyilvánvaló, hogy a kormányoldal egységesen cselekvő ellenségként kezeli az ellenzékét. Részben pedig azért, mert jelen állás szerint még azoknak a masszívan ellenzéki többségű választókerületeknek a jelentős részében sem születik majd kompromisszum, amelyek eleve ellenzéki gettókként jöttek létre a választókerületek 2014 előtti fideszes átszabása során.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Aki azonban nem gondolja azt a szavazók közül, hogy csak fideszes jelöltre szavazhat, az érthetően mérlegelni szeretné egyebek mellett azt is, hogy a választás sorsát eldöntő egyéni választókerületükben kinek lehet esélye a győzelemre. Így lett 2018 a taktikai szavazásra buzdító honlapok éve.  Ebben a cikkben azt vesszük sorra, hogy minek alapján érdemes tájékozódnunk. A rövid válasz az, hogy minél több forrásból.

1. valasztas.hu, közvéleménykutatási adatok

Mivel maguk a taktikai szavazást segítő honlapok is a 2014-es eredményekből és a nyilvános közvéleménykutatási adatokból vonnak le következtetéseket, alapvetően semmi olyat nem tesznek, amit egy átlagos felkészültségű választó ne tudna maga megtenni, ha nem két percet szán a tájékozódásra, hanem mondjuk negyvenet.

Az aktuális 2018-as jelöltlistát itt lehet elérni a választási honlapon, a 2014-es eredmények pedig itt érhetőek el választókerületi és szavazóköri szinten is. A szavazóköri jegyzőkönyvekből egyébként a 2014-es listás és egyéni szavazatok közötti – még a nagyon népszerű jelöltek esetében is csak néhány százalékos – eltérések is láthatóak.

Ami a közvéleménykutatási adatokat illeti, az országos adatok összegyűjtve és grafikonnal kiegészítve – angolul teljes körben, magyarul a tavaly nyár óta közzétett kutatásokra – elérhetőek a 2018-as választáshoz kapcsolódó Wikipedia-oldalon.

A politikai elemzői szakma által fontosabbnak gondolt – hiszen a részvételi hajlandósággal mint nehezen becsülhető tényezővel nem számoló – teljes választókorú népességben mért adatok Török Gábor honlapjáról érhetőek el a legegyszerűbben teljesnek mondható, és rendszeresen frissített formában.

Mindkét adatsor kapcsán meg kell azonban jelezni, hogy – túl a persze most is jellemző ellenzéki csodaváráson, illetve figyelembe véve a kutatások többségére jellemző igen magas válaszmegtagadási arányt – a kormánypártok népszerűsége alighanem nagyságrendileg sem magasabb, sem alacsonyabb nem lehet, mint 2014-ben volt.

Ha egyébként mégis lényegesen magasabb, legalább 50% körüli, akkor úgyis mindegy, hogy ki hogyan taktikai szavaz, mert ismét fideszes kétharmad lesz, ha pedig lényegesen alacsonyabb, jelentősen 40% alatti, akkor pedig azért nincs meghatározó jelentősége az átszavazási hajlandóságnak, mert a kormánypártok jelentős átszavazás nélkül is simán el tudnák bukni a választást.

Azaz ha valaki nem akar országos kutatási adatokat böngészni, az akár kiindulhat abból a leegyszerűsítésből is az esélylatolgatások során, hogy a 2014-es választást játsszuk le újra, más egyéni jelöltekkel.

Választókerületi szintű közvéleménykutatások is készülnek természetesen a választási időszakban, azonban ezeket a pártok jellemzően megtartják maguknak. Éppen ezért fontos és hasznos kezdeményezés, hogy a Közös Ország Mozgalom (KOM) kifejezetten a szoros választókerületekben készíttet és tesz közzé választókerületi szintű kutatásokat.

Az eddig közzétett tizennyolc kutatási elemzés kapcsán azonban annyit érdemes megjegyezni, hogy ez nagyon nehéz műfaj, hiszen a reprezentativitást ilyen kis mintán jóval nehezebb biztosítani. Ha tehát valóban az országos szinten is félremérnek a kutatók, akkor helyben tovább nő a tévedés veszélye. Különösen, ha olyan, önmagában is nehéz feladatot kell elvégezni, mint a másodlagos preferenciák, azaz a kedvelt jelölt kiesése esetén választott másik jelöltre való átszavazás mérése.

2. taktikaiszavazas.hu

A szájtot Sanyó Ádám adatelemző magánszemélyként üzemelteti ugyan, de ő egyben a KOM aktivistája is. A taktikaiszavazas.hu egyrészt maga is közöl – itt bemutatott, a 2014-es eredményekből, három közvéleménykutató (Republikon, Publicus, Závecz Research)  országos adataiból és a KOM kutatásaiból kiinduló, az egyes pártok szavazóinak átszavazási hajlandóságát is alapul vevő módszertan alapján – becsléseket az április 8-án várható szavazatarányra.

Igazi értéke az, hogy egy helyen, kereshető formában és rendszeresen frissítve érhetőek el a honlapon a 2014-es eredmények és az idei indulók adatai, valamint a Márki-Zay-féle ajánlások is. Ha csak egy honlapot vagyunk hajlandóak megnyitni, akkor ésszerű, hogy ez legyen az, de ha már a méréseken alapuló becsléseket is nézzük, akkor az ellenzéken belül szoros körzetekre tekintettel érdemes a 3-5. pont alatti többi opciót is megfontolnunk.

3. kireszavazzunk.hu

A Jobbik-közeli Iránytű Intézet működteti a honlapot, információtartalomban szoros második, kivitelében pedig egyértelműen a legprofibb a taktikai szavazási honlapok között, ugyanakkor a közzétett adatok köre – nem meglepő módon – némileg barátságosabb a Jobbikkal.

Az Iránytű a Magyar Nemzet megbízásából készített közvéleménykutatásainak választókerületi szintű adatait teszi közzé a honlapon, ennek alapján jelölve meg egy vagy több esélyes ellenzéki jelöltet, emellett a honlap – eddig kivétel nélkül a Jobbik számára kompetitív egyéni választókerületekben – a jelöltek népszerűségére vonatkozó újabb, az elmúlt hónapokban rögzített iránytűs kutatási adatokat is közzétesz.

Utóbbiaknál már a fideszes jelölt népszerűsége is szerepel, de a listás adatoknál a kormánypártok nem kaptak külön oszlopot. Így – bár természetesen a többi szavazatarányból a támogatásuk azért kikövetkeztethető – első ránézésre a bőven 50% feletti fideszes eredményre várt választókerületek is olyannak tűnnek, mint ahol az ellenzéknek – azaz jellemzően a Jobbiknak – esélye lehetne nyerni.

A honlapra az enyhe jobbikos irányú torzítások ellenére érdemes ellátogatni annak, aki kicsit jobban szeretne elmélyedni a jelöltek közötti válogatásban: a jelöltek többségének rövid életrajza és – változó részletességgel – a választókerületet érintő aktuális ügyek, valamint ellenzéki – nem csak, de jellemzően jobbikos – kampányrendezvények plakátjai is szerepelnek az egyes választókerületek aloldalain.

4. Rendszerváltás 2018

Márki-Zay Péter honlapja, az ő beköszöntője olvasható rajta a legesélyesebb ellenzéki jelöltek személyére vonatkozó, jelenleg 53 javaslatával együtt. A többi érdemi ellenzéki jelölt nevét is tartalmazó adatbázis kereshető, de a honlap még így sem ad többet, mint a jelöltlistát, amit meg el lehet érni Sanyó honlapján is a Márki-Zay-ajánlásokkal együtt.

5. Egyéb esélyesjelölt-listák

Módszertannal együtt tett még közzé egy, a saját mérésein és a baloldalnak meglehetősen hízelgő átszavazási számításokon alapuló esélyes jelölt listát az MSZP-közeli Republikon Intézet, amely azt hozta ki, hogy a baloldalnak 34, a jobbiknak pedig 7 megnyerhető körzete lenne jelentős átszavazás esetén további formális visszaléptetések nélkül is, illetve további 10 körzet „háromesélyes”, azaz nem dönthető el, hogy kinek van nagyobb esélye legyőzni a fideszes jelöltet.

Végül ugyancsak publikálta a szerinte esélyes jelöltek listáját a különböző kormányok volt minisztereiből és volt uniós biztosokból álló V18 csoport, amely jelenleg 28 további koordináció nélkül megnyerhető (14 baloldali és független, illetve 12 jobbikos) körzettel, valamint 11 baloldalon belüli további koordinációval és 29, a Jobbikra is kiterjedő koordinációval elvileg megnyerhető mandátummal számol.

A V18 nem adott módszertant a becslésekhez, cserébe nem is nyilatkozott az egyes körzetek megnyerésének esélyéről, bár az, hogy a fennmaradó 50 körzetben még ők sem jelöltek meg esélyes jelöltet, implicite azt is jelenti, hogy azokban nem látják ennek értelmét.

Végezetül azoknak, akik még egy listát sem szeretnének elolvasni, marad az az ökölszabály, hogy a fővárosban, a keleti agglomeráció kivételével a fővárosi agglomerációs körzetekben, valamint a – jellemzően a megyeszékhelyekkel azonos – vidéki modernizációs központokban a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok jelöltjét tekinthetjük a legesélyesebb ellenzéki jelölteknek, mindenhol máshol pedig a Jobbikét.

Sepsi Tibor