Cikkek

Egy közbeszerzés anatómiája: a vidéki buszok felmatricázására kifizetett költségek fele fiktív lehetett a kvótakampány során

 

A kormány 2016-os kvóta-népszavazási kommunikációjának részeként bonyolították le a vidéki közlekedési központok és a Volánbusz Zrt. buszain futó „vidéki jármű” kampányt. Az alig kéthetes reklámmegjelenés során a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nettó 80 millió forintot buszoztatott meg. Megszereztük a kampány hivatalos dokumentációját, ami alapján könnyen lehet, hogy ennek az összegnek több mint a felét feleslegesen költötték el, csak a nyomdai munkára mintegy 27 millió forintos túlszámlázás történhetett. Bár nem milliárdos tételekről van szó, az ügy mégis tanulságos: egyrészt betekintést enged a keretszerződéseken belüli, egyedi megrendelések világába, másrészt bizonyítékokkal szolgál a Kabinetiroda hanyagságára, valamint a közbeszerzés nyertesei által a valós munka ellenértékén felül szerzett milliókra.

A 2016-os kvóta-népszavazási kampány finisében, 13 nappal a szavazás előtt, 7 állami tulajdonú vidéki közlekedési társaság buszain jelentek meg a kormány piros-fehér-zöld zászlós hirdetései. Köztük a Volánbusz Zrt. járatain is, amely ekkor már 2 éve egyáltalán nem értékesítette kereskedelmi céllal a járművek külső felületeit. A „vidéki jármű” kampány megrendelője a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, készítője pedig a Rogán Antal Pasa parki szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba két cége: a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. voltak.

A két cég Egyesült Reklám Konzorcium néven nyert 2016 augusztusában egy nettó 2 milliárd forint keretösszegű, újranyitott közbeszerzésen. A vizsgált kampány a keretszerződésen belüli, egyedi megrendelések útján került lebonyolításra. A feladatokkal megbízott cégek (Network 360 Kft., Affiliate Network Kft.) Dömötör Csaba, miniszterhelyettes, parlamenti államtitkárnak címezték ajánlataikat, míg a megrendelésekért és a teljesítés igazolásáért Dr. Bíró Marcell, közigazgatási államtitkár volt a felelős.

Az elemzés alapjául szolgáló hivatalos iratok itt böngészhetők (Google Drive)

Ha csak öt perce van: elemzésünk legfontosabb megállapításai röviden

1. A Network 360 Kft. egy, a közbeszerzési eljárás ajánlati ártáblázatban ugyan szereplő, de teljesen más célt szolgáló nyomdai feladat alapján adott árajánlatot, majd ezt rendelte meg a Kabinetiroda. A Network 360 Kft. a járműreklámokat nem a megrendelő felé elszámolt, névjegykártya méretű matricákból nyomtattatta ki, hanem a megjelenési méretükben, fajlagosan sokkal alacsonyabb nyomatási költségek mellett. Az általunk megkeresett nyomda árajánlata nettó 27 millió forinttal volt alacsonyabb a Network 360 Kft. áránál.

2. A szeptember 19-étől október 15-éig lefoglalt reklámfelületeket a Miniszterelnöki Kabinetiroda csupán október 2-áig, a népszavazás napjáig használta: 27 nap helyett csupán 14 napig. Így a Kabinetiroda közel nettó 6 millió forint közpénzt feleslegesen költött el, a médiavásárlással megbízott Affiliate Network Kft. ugyanakkor a 27 napra kifizetett nettó médiaköltés után vette fel a neki járó 15%-os médiaközvetítői jutalékot, ami nettó 1 millió forintos extra kiadást jelent.

3. A kampány indulása előtt 3 nappal mind a 7 állami közlekedési cég egyedi reklámközvetítői szerződést kötött az Odex Outdoor Expert Kft.-vel. Ez a cég lett az állami cégek külső járműreklám-felületeinek médiatulajdonosa, az Affiliate Network Kft. pedig tőle vásárolta meg a reklámfelületeket a Kabinetiroda számára. A médiavásárlással és lebonyolítással kapcsolatos munka érdemi részét az Odex végezte, az Affiliate Network pedig „csak” felvette a 15%-os médiaközvetítői jutalékot. Így az adófizetők tulajdonképpen kétszer fizettek ugyanazért a feladatért. Az Odex beemelése a kampányba nettó 2 millió forintba került.

4. A Network 360 a reklámanyagok kiszállítására adott árajánlatában a megyeközponti buszállomásokat nevezte meg úticélnak, és dupla átlagkilométerrel számolt, a teherautók vissza útját is felszámolva. Számításaink szerint ezzel a trükkel a cég nettó 2 millió forint körüli összeggel számlázta túl a projektet.

5. Az állami közlekedési központok Odex-szel kötött reklámközvetítői szerződéseiből az is kiderül, hogy a kihelyezési és eltávolítási munkálatokat a vidéki közlekedési központok végezték. A projekt beszámolója mégis nettó 2,445 millió forint Budapesten kívüli személyszállítási költséget tüntet fel a reklámokat kihelyező „építőmunkások” helyszínre utaztatása címén.

6. A „vidéki jármű” kampányról összességében megállapítható, hogy az elszámolt költségek fele, több mint 40 millió forint felesleges kiadás, illetve fiktív költség lehetett.

Az állami közlekedési cégekhez benyújtott közérdekű adatigényléseinkkel kapcsolatban érdekes megjegyezni, hogy a 6 állami közlekedési cég közül csupán egy adta ki a reklámközvetítői szerződés teljes szövegét. Egy csak egyetlen adatot közölt, míg a többi állami társaság üzleti titokra való hivatkozással elutasította az adatszolgáltatást. Tették ezt annak ellenére is, hogy a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) két alkalommal is felszólította őket a közérdekből nyilvános adatok (a reklámközvetítői szerződésben szereplő megbízási díj, technikai díj, hirdetési díj) kiadására. Miután az állami cégek ennek ellenére sem tettek eleget törvényi kötelezettségüknek, a hivatal 2017. július 27-én nyilvános közleményeket adott ki a négy cég jogsértéséről.

Csetényi Csaba cégei alkották a nyertes konzorciumot

„A kényszerbetelepítés ellen kezdeményezett népszavazásra vonatkozó kormányzati kommunikációs kampány megvalósítása” ügyében kiírt, újranyitott közbeszerzési eljárást a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. által alkotott Egyesült Reklám Konzorcium nyerte meg 2016 augusztusában. Ez a konzorcium adta a legalacsonyabb összesített ajánlati árat.

A közbeszerzési eljárások világában kevésbé jártas olvasóink számára jegyezzük meg, hogy az ajánlati ár valójában csak egy mérőszám, amely a közbeszerzési ajánlat ártáblázatában szereplő feladatokra adott óradíjak, szolgáltatások darabárainak, vagy épp a médiafoglalási kedvezménnyel csökkentett médiafelületi listaár net-net árának összegéből áll.

A legkisebb ajánlati árat adó nyertes elvén működő közbeszerzések egyébként több visszaélésre is lehetőséget adnak. Egy olyan pályázó például, aki tudja, hogy a keretszerződésen belül milyen feladatok várhatók, könnyedén megnyerheti a közbeszerzést, ráadásul degeszre is keresheti magát. Ehhez csupán annyit kell tennie, hogy a közbeszerzési eljárás során leadásra kerülő ajánlatában, az ajánlati árlista azon tételeit, amelyek biztosan nem kerülnek kivitelezésre, alulárazza, míg azokat, amelyek megvalósulnak, felülárazza. Így összességében ő produkálja a legalacsonyabb összesített ajánlati árat, de a megvalósuló feladatokat mégis piaci áron vagy a fölött tudja elvégezni.

A nyertes konzorciumot alkotó mindkét cégben tulajdonos Csetényi Csaba. A vállalkozó a szerződést kötő Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének, Rogán Antalnak Pasa parki szomszédja, cégei pedig az elmúlt években több állami közbeszerzésen is bizonyítottak. Kapcsolódó cikkeink:

Az első idei nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozta a kormány

3 milliárd forintot költött a kormány a propagandagépre a “Magyarország erősödik” kampányban

3 milliárd forintot költött a kormány a kvótakampány végére

A Közérdekvédelmi Központ közzétette a paksi bővítés előkészítése során kötött szerződéseket

Csetényi üzlettársa kaszált a kvótakampány rádióreklámjaival

Az általunk vizsgált, úgynevezett „vidéki jármű” kampány egy 2 milliárd forint keretösszegű szerződésen belül, egyedi megrendelések útján került megrendelésre és lebonyolításra, a hivatalos dokumentumok szerint 2016. szeptember 19. és október 15. közötti teljesítéssel. A nettó 80 millió forintos kampány eltörpül ugyan a kormány kvóta-népszavazási kommunikációjának teljes, 17 milliárd Ft-ra becsült költsége mellett, ám kis mérete ellenére mégis figyelemre méltó: a költségek csaknem fele ugyanis megspórolható lett volna. E helyett azonban közel nettó 40 millió forintnyi közpénz törvényi pontatlanságokat kihasználva, olykor a törvényesség határait súrolva került a közbeszerzést elnyerő cégekhez.

2016. szeptember 20-án a HVG Online adott hírt elsőként arról, hogy a kvóta-népszavazási kampány hajrájában a Volánbusz Zrt. járatain is megjelentek a kormány hirdetései. A rövid cikk azt firtatta, miért pont a kormány reklámjai bukkantak fel ebben az időszakban, és miért nem más, kereskedelmi cégek hirdetései.

 

busz_hatul

De a kérdés inkább az, miért voltak egyáltalán reklámok azokon a buszokon, amelyek az azt megelőző 2 évben reklámmentesen járták az utakat, és teszik ezt azóta, a népszavazási kampányt követően is. A kormány-hirdetésekkel való kivételezést egyébként a Volánbusz Zrt. Kommunikációs és Marketing Irodája a „különlegesen fontos, az ország jövőjét befolyásoló” témával indokolta.

Cikkünk eredetileg csupán e jelenség üzleti-etikai és törvényi kereteivel kívánt foglalkozni, vagyis azzal, hogy egy 100%-ban állami tulajdonú, önállóan gazdálkodó cég kivételezhet-e egy kormány-kampánnyal, és adhat-e az állami megrendelőnek kiváltságokat a piaci szereplőkkel szemben. Ám az ügy feltárása közben egyre érdekesebb részletek kerültek napvilágra, melyek más útra terelték nyomozásunkat.

Megszereztük a kampány teljes dokumentációját

A kampány részleteinek megismerése érdekében közérdekű adatigényléssel fordultunk a megrendelő Miniszterelnöki Kabinetirodához. Megszereztük a nyertes cégek közbeszerzési ajánlatát, a keretszerződést és a „vidéki jármű” kampány teljes dokumentációját: beleértve a nyomdai, a reklám-kihelyezési, valamint a médiavásárlási árajánlatot, a hozzájuk kapcsolódó megrendelőket, beszámolókat és teljesítési igazolásokat is.

Az elemzés alapjául szolgáló hivatalos iratok itt böngészhetők (Google Drive)

Az iratokat tanulmányozva kiderült, hogy egy csaknem 4000 vidéki busz bevonásával zajló, országos kampányra bukkantunk, amely nemcsak a Volánbusz Zrt., hanem az összes vidéki közlekedési központ járművein is megjelent. A buszokon több mint 11 0000 db reklámfelület hordozta a kormány üzenetét.

 

Közlekedési társaságok Busz (db)
Volánbusz Zrt. 470
Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.+Partiscum Kft. 652+61
Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. 580
Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 800
Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 935
Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 243
Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 128
Teljes buszszám 3869

 

 

Elsőként a kampány médiatervezési és -vásárlási feladatait tekintettük át. A feladatra a nyertes konzorcium egyik tagja, az Affiliate Network Kft. kapott megbízást. A feladatért a cég bruttó 19 777 361 Ft-ot kért és kapott a Kabinetirodától. A kiajánlott ár a közbeszerzési eljárás ajánlati ártáblázatásban megadott 50%-os kedvezménnyel csökkentett nettó médiafelületi listaárat vette alapul (3500 Ft/busz), és a nettó médiaköltés (13 541 500 Ft), valamint a nettó médiaköltés 15%-át kitevő, fix ügynökségi jutalék (2 031 225 Ft) áfával megnövelt összegéből állt.

Bár papíron a számok rendben lévőnek látszanak, a valóság ennél árnyaltabb. A fő problémát az jelenti, hogy míg a dokumentumok szerint a kampány 2016. szeptember 19. és október 15. között zajlott, valójában a népszavazás napján, tehát október 2-án véget ért.

Igaz, más médiafelületeken, más üzenettel folytatódott ugyan a kormány kvóta-népszavazási kampánya, de ezek a hirdetések a „vidéki jármű” kampány keretein belül már nem jelentek meg a vidéki buszokon.

Vagyis, papíron a médiafoglalás csaknem kétszer olyan hosszú időszakra szólt, mint ameddig a hirdető valójában használta a felületeket. A Miniszterelnöki Kabinetiroda így nettó 6 millió Ft körüli összeggel költött többet feleslegesen.

A médiavásárlással a Kabinetiroda által megbízott Affiliate Network ugyanakkor a szerződés szerinti, hosszabb időszak után kifizetett teljes nettó médiaköltés 15%-át vette fel ügynökségi jutalékként, amely további nettó 1 millió forint körüli plusz kiadást jelentett az adófizetőknek.

 

 

A fentiekkel kapcsolatban e-mailben megkerestük a feladatot megrendelő, majd a teljesítési igazolást aláíró Dr. Bíró Marcell közigazgatási államtitkárt, de helyette a Kabinetiroda Sajtóosztálya válaszolt:

„A feladat elvégzése 2016. szeptember 19.- 2016. október 15. időszakra került megrendelésre egyedi ár alapján, 50% kedvezmény biztosításával. A teljesítés időpontja nem azonos a kampány időtartamával. Értelemszerűen a kihelyezett vidéki jármű kampány során a matricákat a busz oldaláról el is kell távolítani, a teljesítés időpontja tartalmazza a kihelyezés és eltávolítás időtartamát is.”

A Kabinetiroda válasza érdemben nem befolyásolja a fenti megállapításainkat, ugyanis az egyedi ár kialakításakor és megadásakor az állami közlekedési társaságok a kampány időintervallumaként kezelték a fenti dátumokat, és a médiatervben is ez a időszak szerepel.

A válasz második felében írtak pedig, miszerint a matricák eltávolítását is tartalmazza az említett időintervallum, ráadásul nem is igaz. Ez a közlekedési cégek reklámközvetítői szerződéseiből egyértelműen kiderül, amely segít eldönteni a kampány időtartamára vonatkozó vitát is:

„15.2. Megbízó a hirdetési felületre kihelyezett összes reklámanyagot legkésőbb 2016. október 15. napját követő 96 órán belül köteles eltávolítani.”

A kampány a fentiek ellenére október 2-án, a népszavazás napján véget ért. Olyannyira, hogy a Volánbusz Zrt. Budapesten, a Széna térnél várakozó járatain október 3-án már nem voltak reklámok, a matricák helyére pedig csak a buszok oldalán fehéren világító – egykor matricával takart -, tiszta felületek emlékeztettek.

Megmagyarázhatatlan az Odex beemelése a kampányba

A Miniszterelnöki Kabinetiroda médiavásárlásával kapcsolatos egyszerűsített médiatervéből az is kiderül, hogy a buszok járműfelületei egyetlen „médiatulajdonos”, az Odex Outdoor Expert Kft. kezében voltak. Azaz az Affiliate Network ettől a cégtől bérelte a reklámfelületeket a Kabinetiroda számára. Az Odex Outdoor Expert Kft. korábban nem volt a közlekedési vállalatok médiatulajdonosa vagyis reklámközvetítője, az állami cégek a kampány kedvéért kötöttek vele egyedi szerződést.

A reklámközvetítői szerződésből kiderül, hogy valójában az Odexen keresztül került lebonyolításra a médiavásárlás, az Affiliate Network Kft. pedig „csak” felvette a médiaköltés után járó 15%-os jutalékot. A közbeiktatott Odex Kft. munkáját az állami közlekedési központok fizették ki. Így csak az adófizetők nem jártak jól, hiszen kétszer fizettek közel ugyanazért a feladatért. Egyszer az állami közlekedési központokon keresztül az Odex Outdoor Expertnek, egyszer pedig az Affiliate Networknek a Kabinetirodán keresztül. Az Odex „beemelése” a projektbe közel nettó 2 millió forintba került.

Az Odex Outdoor Expert Kft. felbukkanása szinte menetrendszerű az állami kommunikációs kampányokban. A cég, a Rákosi Tamás érdekeltségébe tartozó IKO Média Group Kft. tulajdonában van, amely Andrew Vajna invitálására – az RTL Klubot otthagyva – a TV2-nek gyárt műsorokat. Idő közben Rákosi Tamás a zártkörű részvénytársasággá alakuló TV2 Média Csoport igazgatóságába is bekerült. Az IKO Média Group és Andrew Vajna pedig hamarosan szorosabb üzleti kapcsolatba lép: a filmügyi kormánybiztos egyik cége több IKO-cégben is tulajdonrészt szerez.

A reklámközvetítői szerződések további érdekességeket is rejtenek. Bár az Odex Outdoor Expert Kft. a szerződések címe alapján egyedi, az adott kampányra szóló megállapodásokat kötött a közlekedési központokkal, egy meglehetősen bonyolult körmondatban az állami társaságok mégis vállalják, hogy további 1 éven át csak az Odexen keresztül fogadnak be ugyanattól a hirdetőtől (értsd Miniszterelnöki Kabinetiroda) érkező kampányokat. Ez azt jelenti, hogy az állami közlekedési központok egyfajta kizárólagosságot biztosítottak a cég számára. (Az egyéves időszak 2017. szeptember 17-én lejárt, de újabb hirdetések nem jelentek meg a Kabinetiroda megbízásából, így az Odex nem profitált a kiváltságos helyzetből.)

Az állami közlekedési központok Odex-szel  kötött reklámközvetítői szerződései a reklámok kihelyezéséről és eltávolításáról is rendelkeztek. A szerződés szerint a feladatot a közlekedési cégek végezték el, amelyért 6000 Ft + áfa/busz Technikai Díjat számoltak fel.

Ez több szempontból is érdekes. A Network 360 Kft. által a Kabinetirodának adott – technikai megvalósítással kapcsolatos – árajánlat ugyanis nettó 3,4 millió, a projekt beszámolója pedig nettó 2,445 millió forint Budapesten kívüli személyszállítási költséget tartalmaz a reklámokat kihelyező „építőmunkások” helyszínre utaztatása címén. Az összeget a Kabinetiroda által kiállított teljesítésigazolás is tartalmazza.

A másik furcsaság, hogy a közlekedési társaságok összesen nettó 23 214 000 Ft összeget kértek a reklámkihelyezési munkákra, pedig a Kabinetiroda felé a feladatért felelős Network 360 Kft. az árajánlatában nettó 20,3 millió Ft-ot, majd a teljesítést követő beszámolójában már csak nettó 17,9  millió Ft-os költséget tűntetett fel. Ez utóbbi több mint nettó 5 millió Ft-tal alacsonyabb összeg, mint amit a közlekedési központok összesen kértek a feladat elvégzéséért az Odex-szel kötött szerződéseikben.

 

 

A fentiekkel kapcsolatban e-mailben kérdeztük a Network 360 Kft.-t, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.

A 6000 Ft+áfa/busz Technikai Díjat, valamint a 3500 Ft+áfa/busz Hirdetési Díjat egyébként az Odex Kft. utalta át a közlekedési központoknak, mégpedig úgy, hogy a szerződések feljogosították arra, hogy a Hirdetési Díjra utalandó összegből levonja a neki járó 500 Ft+áfa/busz Megbízási Díjat. Az Odex Kft. így összesen a 23 214 000 Ft +áfa Technikai Díj és a 13 541 500 Ft+áfa Hirdetési Díj 1 934 500 Ft+áfa Megbízási Díjjal csökkentett összegét utalta el a közlekedési központoknak, azaz összesen 34 821 000 Ft + áfa összeget fizetett ki nekik.

Jelentősen túlszámlázták a matricák nyomdai előállítását

A „vidéki jármű” kampányhoz kapcsolódó nyomdai munkák dokumentációja is szabálytalanságokról, sőt törvénytelenségekről árulkodik.

Miután „járműreklám” nem szerepelt a közbeszerzési ajánlat nyomdai feladatait felsoroló ártáblázatban, a Network 360 Kft. egy teljesen más, a táblázatban szereplő, de apró mérete miatt egyértelműen más célra való, fajlagosan sokkal drágább nyomtatási költségű matrica darabára alapján adott árajánlatot.

A „járműreklám” hiánya a nyomdai feladatoknál furcsa, hiszen a közbeszerzési eljárás ártáblázata a grafikai tervezési feladatok között és a médiafelületek listaáraihoz kapcsolódó kedvezmények felsorolásánál is tartalmaz járműreklámra vonatkozó tételeket. Vagyis, csupán a reklámeszköz kivitelezését, a nyomtatási feladatot hagyták ki a lista megalkotói az ártáblázatból.

A konkrét esetben ez azt jelentette, hogy a 11312 db, összesen 8300,7 m² összterületű járműreklám nyomdai költségeit egy 40×80 mm-es(!), névjegykártya méretű matrica 5000 db-ig érvényes(!) darabárának felszorzásával adták meg – annak ellenére, hogy az ajánlatban 2,6 millió darab matrica nyomtatása volt feltüntetve.

 

nyomda

 

Persze ez a fajta matek valójában csak papíron létezett. A Network 360 Kft. nyomdai alvállalkozója a megjelenési méretükben, egyben, és fajlagosan sokkal alacsonyabb négyzetméteráron nyomtatta ki a matricákat.

Egy általunk felkért nyomda, figyelembe véve a méret- és az egyéb technikai specifikációkat, árajánlatában 1500-1600 Ft közötti négyzetméterárat adott meg, vagyis összesen nettó 13,3 millió forintért vállalta volna a feladatot. Ezzel szemben a Network 360 Kft. nettó 40,3 millió forintról állíthatott ki számlát a Kabinetirodának az ártáblázatban szereplő matrica ára alapján. A különbség nettó 27 millió forint, amit a feladattal megbízott Network 360 Kft. vághatott zsebre.

 

 

A kb. nettó 27 millió forint extra bevétel egy része ráadásul még mindezen belül is ügyeskedésre utal. A Network 360 Kft. ugyanis az árajánlat alkalmával, a közbeszerzési eljárás ajánlati ártáblázatában szereplő matricák közül nem a legnagyobb (40×140 mm-es), hanem a középső méretű (40×80 mm-es), fajlagosan drágább matricával számolt. A számolási trükk nettó 6 millió forinttal drágította meg az amúgy sem olcsó projektet.

 

matrica2

 

A fenti állításainkkal kapcsolatban a Kabinetiroda Sajtóosztálya érdemi válaszok helyett szakmaiatlan magyarázkodással válaszolt:

„Az ártáblában többféle méretű matricára vonatkozó nyomdai tétel szerepel, ezért külön nem tartalmaz járműreklám-matrica nyomdai tételt annak érdekében, hogy egy-egy kampány során felmerülő egyedi igényeket az ártáblában megadott matrica típusokból összeállítva lehessen egyedi megrendelői igény esetén megvalósítani {…} Tekintettel a buszokon lévő eltérő méretű felületekre, az adott feladat szakmailag a közepes méretű matricával volt legideálisabban megoldható. A Vállalkozó tájékoztatása szerint – tekintettel buszokon lévő eltérő méretű felületekre, ahogy az ajánlatban is szerepel – ezen matrica mérettel volt lefedhető a reklámfelület…”

A Kabinetiroda magyarázata – bár laikusok számára logikusnak tűnhet – szakmailag nem állja meg a helyét. Ugyanis az említett matricaméretek egyike sem alkalmas nagyobb felületek lefedésére: a járműreklámok nem mozaikszerűen épülnek fel, vagyis nem apró matricákból állnak, hiszen ez technikailag lehetetlenné tenné a kihelyezést. Ezt bizonyítja az is, hogy valójában nem a kis darabokból álltak a járműreklámok: egyben, három különböző, a megszokottnál kisebb járműreklám-méretekben kerültek kinyomtatásra, hogy bármelyik busztípusra felilleszthetőek legyenek. Ebből következik, hogy a sajtóosztály másik indoklása – a szakmaiatlanságán túl -, a tények tekintetében sem állja meg a helyét.

És hogy a Network 360 Kft. miként adhatott 2,6 millió darab matricára ajánlatot olyan ár alapján, amely 5000 darabig érvényes? Úgy, hogy a Kabinetiroda szerint az ártáblázatban a 5000 „példányszám (-ig)*” mezőhöz tartozó ár „az 5000 darabszám feletti tételekre is vonatkozik”. A Kabinetiroda válaszát egyébként cáfolja az ajánlati ártáblázat nyomdai szolgáltatásai alatt található csillagos magyarázat is: „A nettó egységár megadásánál figyelembeveendő mennyiség maximális mértéke az adott sorban jelzett darabszám…”

Állításainkkal kapcsolatban megkerestük a feladattal megbízott Network 360 Kft.-t is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz.

Az útnyilvántartás is húzósra sikerült

A Network 360 Kft. ceruzája a reklámanyagok kiszállítására adott árajánlat írásakor is vastagon fogott. A cég 18 megyeközponti buszállomás távolságát vette alapul a számoláshoz, és összesen 6120 km megtételével, átlagban 340 km-rel kalkulált. A számadat azonban erősen túlzó. Ha összeadjuk a megyeszékhelyek buszpályaudvarainak Budapesttől mért távolságát, fele akkora számot, 2844 km-t kapunk. Ez a megadott 340 km helyett 158 km-es átlagnak felel meg.

A Network 360 a feladat elvégzését követő beszámolójában 6120 km-ről 6070 km-re csökkentette a megtett kilométerek számát, de nekünk még ez a szám is magasnak tűnt.

Ezért elővettük a közlekedési társaságok Odex-szel kötött reklámszerződéseit, amelyekben pontosan felsorolásra kerültek az átvevő helyek.

Az általunk megszerzett szerződések adatai alapján, és a Google Maps távolságmérőjét használva kiszámoltuk, hogy a címekre kb. 1300 km megtételével jutottak el a járművek. Ez a szám nem tartalmazza ugyan két közlekedési társaság átvevő helyeinek távolságát (a pontos címek ki voltak takarva a szerződésben), de ha esetükben nagyvonalúan 500-500 km megtételével számolunk, akkor is csupán 2300 km jön ki végeredménynek. Ha ezt a számot 2500 km-re kerekítjük, a beszámolóban feltüntetett 6070 km ennek még mindig több mint a duplája.

A cég ennek ellenére 6070 kilométer alapján, 3 886 080 Ft + áfa összegben határozta meg a szállítási költségeket, vagyis kb. nettó 2,3 millió forint körüli összeggel túlszámlázott. A Miniszterelnöki Kabinetiroda ennek ellenére a cég beszámolója alapján kiállította a technikai megvalósításra vonatkozó teljesítési igazolást, amely ezt az összeget is tartalmazta.

 

 

A fentiekkel kapcsolatban a Kabinetiroda Sajtóosztálya azt közölte, hogy a feladattal megbízott Network 360 Kft. által meghatározott „340 km-es ajánlati átlagtávolság az oda és a vissza utat foglalja magában (teljesítési helyszínekig).” Ez azért furcsa, mert erre a számolási metódusra (értsd oda-vissza út) semmilyen dokumentum nem utal, másrészt, az általunk megkeresett közúti fuvarozó cégek szerint nem is ismert a piacon. A fuvar csak az oda útra vonatkozik, árajánlatot is csak az oda út kilométerszáma alapján adnak az ügyfeleiknek.

De a Kabinetiroda további érdekességeket is írt a válaszában, amelyek egész egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak: „A beszámoló alapján 337 km volt a megtett átlagos távolság közlekedési központonként.” Ez azt jelentené, hogy a cég beszámolójában 6 x 337 km-nek, azaz összesen 2022 km-nek kellene szerepelnie, hiszen 6 közlekedési cég vett részt a kampányban. A Network 360 Kft. azonban a dokumentumok tanúbizonysága alapján 6070 km-t adott meg, és ez alapján az adat alapján került kiállításra a Kabinetiroda által kiállított teljesítési igazolás is. Kérdéseinkre a Network 360 Kft. ez ügyben sem válaszolt.

Összességében a költségek fele fiktív lehetett

A „vidéki jármű” kampányról összességében megállapítható, hogy a költségek fele, több mint 40 millió forint feleslegesen került elköltésre, illetve kérdés, hogy valós munkavégzés alapján került-e megállapításra. A kampány hivatalos dokumentációja több esetben furcsa viszonyban van a valósággal, ami felveti annak a lehetőségét, hogy az csupán a feladatok „lepapírozását” szolgálta.

 

 

A keretszerződéses rendszer, illetve az egyedi megrendelések útján történő lebonyolítás tehát számos visszaélésre ad lehetőséget. A pénz útja nem minden esetben követhető, ezért a rendszer nem szolgálja a közpénzek átlátható felhasználását, ellenőrzését. Miután a törvényi szabályozás változtatása e tekintetben nincs napirenden, a nyertes cégek továbbra is haszonélvezői lehetnek az állami közbeszerzéseknek.

A vizsgált kampányban résztvevő  Network 360 Kft. és Affiliate Network Kft. párosa – bár a közelmúltban mintha kiszorult volna az állami kommunikációs projektekből – nemrég újabb közbeszerzést nyert, ezúttal verseny nélkül, egyetlen ajánlattevőként. A  két cég konzorciuma ezúttal a Lázár János vezette Miniszterelnökséggel kötött egy 6,5 milliárd forint értékű keretszerződést. A szerződésben meghatározott feladatok egyedi megrendelések útján kerülnek megvalósításra, de ezúttal az Európai Unió adófizetői állják majd a számlát.

Brassai Kornél

A szerző reklámszakember, aki az elmúlt közel 20 évben nemzetközi és hazai reklámügynökségek budapesti irodáinál dolgozott szövegíróként, majd kreatívigazgatóként. Az elemzés alapjául szolgáló hivatalos iratok itt böngészhetők (Google Drive).

Megosztás