Eljátszott verseny: így lett egyetlen pályázóé a határvédelmi konténerüzlet

Éppen vége lesz a télnek, mire állni fog a négy NATO-színvonalú konténerfalu a magyar határ déli szakaszán. A beruházás az állami közbeszerzések jól ismert dramaturgiája szerint zajlott: a meghívásos tendert novemberre sikerült kiírni, akkor viszont mindössze két munkanapot kapott a három meghívott ajánlattevő. A kiírás feltételei alapján ketten rögtön ki is estek, az egyedüli ajánlattevő így annyit kért, amennyit nem szégyellt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
18516641-1-42

„Jelentős előrelépés az állományról történő gondoskodásban”; „a kor követelményeinek megfelelő színvonalú szállást biztosít a katonák számára” – egymásnak adták a mikrofont az elmúlt napokban a kormányzat illetékesei, hogy méltassák a déli határszakaszon elsőként átadott kelebiai konténerlaktanyát, hivatalos nevén katonai bázist. Az öröm felhőtlen, még a tavasszal további három hasonló tábor épül, ezzel már 600 katona töltheti viszonylag normális körülmények közt a szolgálaton kívüli idejét.

A migrációs nyomással harmadik éve bajlódó kormánynak valamiért csak közvetlenül a nagy hidegek beállta előtt egy hónappal jutott eszébe, hogy a déli határra vezényelt katonákat emberibb körülményekhez jutassa. Forrásaink szerint a szerencsétlenkedésben a kormányzati közönyön kívül szerepet játszott az egyes szervezetek és szervezeti egységek rivalizálása is: a „határvadász”-projekttel komoly pozíciót szerző Készenléti Rendőrség például már egy évvel ezelőtt nekifutott egy hasonló beruházásnak, de az valahol elakadt.

Játékban vannak még a határmenti megyei kapitányságok, és persze a honvédség. Ezt a menetet egyértelműen a katonák nyerték, a 600 főt kiszolgáló konténerlaktanyák megépítése jelentős eredmény, a honvédség megszilárdította a pozícióját a játékban, és a négy katonai bázis további fejlesztések kiindulópontja is lehet. A szuperkomfortos konténerek beszerzése azonban nem tűnik makulátlan történetnek.

Hogyan lesz három ajánlattevőből egy?  

Kicsit másképp alakult az egyik legnagyobb magyarországi konténeres cég alkalmazottainak a november 11-i péntek délutánja, mint ahogy tervezték. Délután fél 3-kor érkezett meg a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) tenderfelhívása: a kiírás 320 darab konténerre szólt, az ajánlat beadási határideje november 15-e kedd, délelőtt 11 óra. A tenderre meghívott cégeknek három és fél napja maradt, hogy összeállítsák a többszáz millió forintos ajánlatot.

Igaz, a kiírást megelőzte egy tárgyalás a HM EI vezetőségével, és a magyar honvédség beszállítói már megszokták, hogy a katonai beszerzések így zajlanak, de ez az ajánlattételi felhívás még a rutinos beszállítóknak is sok volt: másfél munkanapjuk maradt, hogy egyhónapos szállítási határidőre előteremtsenek 80 különböző funkciójú konténert, és három hónapra még 240-et.

Miközben az európai piacon minimum három hónapos határidővel szállítanak a gyártók, a kereskedők, bérbeadással foglalkozó cégek pedig nem tartanak ekkora mennyiséget raktáron. A mutatvány csak a legnagyobb cégeknek sikerülhetett – vagy annak, aki valahogy már korábban is tudomást szerzett a tenderről, és raktáron tartott legalább 100 konténert.

A kiírás négy „határvédelmi bázis” létesítésére szólt, bázisonként 150 katonának elegendő lakó-, és egyéb konténerekkel, táboronként körülbelül 80 darabbal – ez tehát összesen 320 konténer. Alsó hangon is 500 millió forint körüli üzlet, a honvédség egyik legnagyobb beszerzése az utóbbi években.

A három meghívott a magyar konténer-piac legnagyobb szereplői közé tartozik: a Containex Gmbh, az egyik legnagyobb európai gyártó, a Xeless Kft., amelynek meghatározó tulajdonosa a hasonló nevű német világcég, és a Mobilbox Kft., az egyetlen tisztán magyar tulajdonú cég.

Ez így első ránézésre rendes, árleszorító hatású versenyhelyzetnek tűnik – csakhogy az ajánlattételi felhívás fel is számolta a versenyt: bár a szöveg szerint a bírálat egyetlen szempontja az ajánlati ár, az alkalmassági kritériumok egyből kizártak a három szereplőből kettőt, ráadásul a két nemzetközi pályán is jegyzett céget. (A Containex Európában évi 60-70 ezer konténert gyárt, a Xeless-cégek pedig évente több tucat ilyen jellegű projketet valósítanak meg.)

Ha az egyedül versenyben maradt harmadik pályázó résen volt, a tender kiírása alapján öt perc internetes kereséssel megállapíthatta, hogy riválisok nélkül kell ajánlatot tennie, határ a csillagos ég.

Vagy így volt, vagy nem, a Mobilbox Kft mindenesetre nettó 650 millió forintért nyerte el a megbízást: 605 millió a 320 konténer ára, és 45 millió a szállítás-telepítés. Adódik a kérdés, hogy a kiíró vajon egyszerűen csak hibázott a versenyt megszüntető alkalmassági feltételek megszabásával, vagy valaki tudatosan meghekkelte a pályázati kiírást.

A megfelelő ajánlattevő

A Xeless Kft. a pénzügyi-gazdasági alkalmassági minimumkövetelményeken vérzett el: kizáró feltétel volt, hogy a pályázónak az elmúlt 3 üzleti évben nem lehetett negatív az adózás előtti eredménye – márpedig a Xeless 2015-ben mínusz 500 millió forintos eredményt számolt el. A projekt tejesítése szempontjából ennek nyilván semmi jelentősége nem volt, egy multi projektfinanszírozási képességét aligha befolyásolja, ha valamelyik cége egy adott évben veszteséges, de a szabály az szabály, egy versenyzővel kevesebb.

A másik multi, a Containex Gmbh NATO-AQAP minőségi tanúsítvánnyal nem rendelkezik, ezzel szintén kiesett a versenyből, függetlenül attól, hogy hasonló táborok tucatjait építette a világban, és az osztrák hadsereg egyik „udvari szállítója”. Maradt a Mobilbox Kft., a konkurenciához képest kicsi, de magyar cég.

Eddig a pontig feltételezhetjük, hogy a verseny de facto megszüntetése a véletlenek szerencsétlen egybeesése miatt történt – csakhogy az ajánlattevőknek megküldött „műszaki leírás”-ban van egy kitétel, amit nem lehet a véletlennel magyarázni.

A „konténerek műszaki specifikációi” című táblázatos rész a csapadékvíz elvezetésére ezt írja elő: „belső vízelvezetés, sarokoszlopokban elvezetve”. Ezt a műszaki megoldást pedig egyedül a Mobilbox konténereinél alkalmazzák. Bár ez a kitétel a szöveges részben nem szerepel, az egyik pályázó írásbeli kérdésére a kiíró megerősíti, hogy a műszaki feltételek tekintetében a táblázat a mérvadó – vagyis a belső esővíz-elvezetés kötelező elem.

„Atipikus, műszaki szempontból nem szerencsés” – így jellemezte a szakértő a Mobilbox-féle csapadékvíz-elvezetést. Egy konténernek olyannak kell lennie, mint egy autónak: mindegy, hogy melyik részét és milyen irányból éri a csapadék, kívülről teljesen vízzáró kell, hogy legyen. Ezért nem is használ senki ilyen jellegű vízelvezetést, az eső egyszerűen lefolyik a tetőről. A „belső vízelvezetés” ehhez képest csak felesleges kockázati tényező – mondják.

Móró Lajos, a tendert kiíró HM EI vezérigazgatója szerint a verseny nyílt volt, ő maga az előzetes tárgyaláson még azt is felvetette, hogy ha a jelenlévők tudnak szabad konténerkapacitásról, akkor szívesen vár más ajánlatokat is. A tárgyaláson viszont szerinte csak a Mobilbox tudta vállalni, hogy egy hónapos határidőre előállítja az első 80 egységet, a többi pályázó nem adott egyértelmű választ.

A vízelvezetéssel kapcsolatban a pályázók sem szóban, sem írásban nem emeltek kifogást – más kérdés, hogy a kizáró feltételek miatt ennek már nem is lett volna jelentősége.

A tendert és a HM EI sajátos szempontjait ismerők szerint a zrt, ha teheti, magyarországi gyártókat preferál – a Mobilbox pedig magyar gyártóként magyar gyártásúnak mondott termékkel indult a tenderen. Lehet, hogy az állítás igaz, de van néhány ennek ellentmondó körülmény. Az általunk megkérdezett iparági szereplők emlegettek néhány kisebb magyarországi gyártót, de a Mobilbox nem szerepelt ezek között.

„A professzionális konténerkereskedő” – maga a cég is ezzel a jelmondattal definiálja magát, gyártási tevékenységének a cég honlapján sem lelni nyomát: a cégismertető szerint a társaság „új és használt konténerek értékesítésével és kölcsönzésével foglalkozik”, gyártó tevékenységet nem említenek, de a honlapon található fotók közt sem találni egyetlen erre utaló képet sem.

Forrásaink szerint a cég szigetszentmiklósi telephelyén egy kisebb üzemcsarnokban valóban folyik összeszerelés jellegű munka, illetve kisebb javításokat is végeznek, de ezt gyártásnak nevezni erős túlzás.

Megkerestük a Mobilbox ügyvezetőjét, hogy a cégnek van-e saját gyártókapacitása, illetve ha nincs, akkor milyen hazai forrásból teljesíti a vállalásait. Az ügyvezető válasza: „(…) a HMEI Zrt–vel megkötött szerződésünk alapján minden a tenderhez ill. a projekthez köthető információ bizalmasnak minősül és társaságunkat szigorú titoktartási kötelezettség terheli. Így sajnálatos módon kérdéseire ebben az összefüggésben nem válaszolhatunk!”

Nyilván katonai titoknak minősül, hogy egy beszállító cég gyárt-e, vagy csak kereskedik, és ha ez utóbbi, akkor magyar vagy külföldi partnerrel. Miután az ügyvezető érdemben nem válaszolt, megnéztük a cég telephelyét, és ott a hagyományos értelemben vett gyártásnak nyomát sem találtuk.

Kapcsolódó cikkek

Listaáron is a legdrágábbat: székház-felújítás a HM ellátócégénél

Magyar fegyverkereskedő elkóborolt afrikai szállítmányát foglalták le egy spanyol kikötőben

Hétezer katonát sem tudunk kiállítani a határra – állítja egy honvédségi szakértő

Kijelölt pályán

A versenyből kiszorult konténeres cégek attól tartanak, hogy a mostani tender determinálja a későbbi hasonló pályázatok sorsát is: ha a HM fejleszteni akarja a mostani bázisokat, vagy máshol akar hasonló konténerlaktanyát, akkor feltehetőleg a már meglevővel kompatibilis konténerre írják ki a következő beszerzéseket. Ez már csak azért is logikus, mert előbb-utóbb feleslegessé válhat a négy határmenti bázis, az itteni konténereket pedig más projektekben, máshol használják fel.

A Mobilbox konténerei viszont egyetlen más szállító típusaival sem kompatibilisek, vagyis a jövőbeli projekteknél már ez lehet a „szabvány”.

Konténerszállások pedig biztosan lesznek: Lázár János miniszter csütörtökön jelentette be, hogy újra kiterjesztik az összes menedékkérőre az idegenrendészeti őrizetet, és a menekülteket konténerszállásokon tartják majd fogva. Több száz embernek kell tehát rövid időn belül konténerszállás, a szállítót nyilván itt is meghívásos eljárással választják majd ki – nehéz lenne megmagyarázni, ha nem a mostani projektben beszerzettekkel kompatibilis eszközöket akarna venni a kiíró.

De más piacok is bővülni fognak: mindenki arra számít, hogy a honvédség költségvetése dinamikusan nőni fog, négy-öt éven belül a jelenleginél 200 milliárddal több forrás lesz beszerzésekre, biztosan lesz másik konténerbeszerzés. Idén vizes-vb-t is rendez az ország, teljesen természetesnek fog hatni, hogy ha a bonyolításhoz szükséges, alkalmi épületként szolgáló konténerekre kiírt tenderen referenciaként legalább 300 darabos állami megrendelést kér majd a kiíró.

Becker András

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.