Munkácsy-képeket kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától Pákh Imre

2004-es az első szerződés, amely Pákh Imre milliárdos műgyűjtő és a Magyar Nemzeti Galéria között jött létre. A megállapodás szerint a Galéria négy darab Munkácsy-festményt adott kölcsön évekre Pákh Imrének, New York-ba. A szerződésben szerepel az a kitétel, hogy a megállapodás csak addig él, amíg műgyűjtő nem viszi el Magyarországról a Golgotát.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előzmények

A Szerb utcai képkölcsönzős botrány után kikértük a Szépművészeti Múzeumtól és az irányítása alá tartozó Magyar Nemzeti Galériától, hogy az elmúlt 10 évben kiknek adtak kölcsön műtárgyakat.

A kölcsönzési listán több, főként a kölcsönvevő kiléte miatt érdekesnek tűnő megállapodást találtunk. Egy új közadatigénylésben kikértük ezeket a szerződéseket a hozzájuk tartozó mellékletekkel együtt.

A Nemzeti Galéria a Bóly Zrt.-nek is kölcsönöz festményeket évtizedek óta

Politikaközeli cégek, alapítványok és személyiségek az állami múzeumok ügyféllistáin

Már három múzeum elárulta, kiknek és mennyiért adta bérbe műtárgyait és termeit, a Szépművészeti még mindig nem

Győzelem, ingyen adja ki a közérdekű adatokat a Szépművészeti!

A Szépművészeti Múzeum tíz értékes antik festményt kölcsönzött ki a Szerb utca 9-be

Fidesz-közeli műértők irányítják az MNB 30 milliárdos műkincsvásárlási programját

Hűtlen kezeléssel vádolt zugbankár az MNB festményüzlete mögött

Egy évvel ezelőtt, 2015 júniusában döntött úgy a magyar állam, hogy védetté nyilvánítja Munkácsy Mihály Golgota című festményét.

“Szerettük volna Pákh urat meggyőzni ezzel a barátságos lépéssel, hogy minden körülmények között érdemes megállapodni a magyar állammal” – magyarázta az eljárás indokát Lázár János.

Vagyis ezzel a lépéssel próbálták rávenni a kép tulajdonosát, Pákh Imre milliárdos műgyűjtőt arra, hogy adja el a Golgotát 6 millió dollárért a Magyar Nemzeti Banknak.

A történet évekkel korábban kezdődött: Pákh elmondása szerint 2013-ban az állam képviseletében megkereste őt egy vételi ajánlattal Lázár János és L. Simon László, akikkel meg is egyezett arról, hogy a 10 millió dollárt érő festményt eladja 9 millió dollárért.

Ezután egy évig nem történt semmi, majd 2014-ben arra kérte őt az MNB képviselője, hogy felejtse el a Lázárékkal történt szóbeli megállapodást, mert az Értéktár-program keretében megvennék tőle a Golgotát 6 millió dollárért.

Pákh ebbe nem akart belemenni, és elsősorban nem a pénz miatt. Ahogy a Heteknek adott interjújában fogalmazott:

“3 millió dollár nem fogja megváltoztatni az életemet, a mindennapjaimat. De ha odaadnám 6 millióért a Golgotát, úgy érezném magamat, mint egy balek, akit átvertek. És ez nem egy jó érzés.”

Az amerikai-magyar műgyűjtő próbált alkudozni, bemutatta a birtokában lévő értékbecsléseket, és közölte az MNB-vel, hogy kapott egy 10 millió dolláros vételi ajánlatot egy orosz milliárdostól a festményre.

A válasz nem is késett sokáig: a magyar állam védetté nyilvánította az évek óta a debreceni Déri Múzeumban kiállított műkincset.

A védettség miatt Pákh nem viheti ki az országból a festményt. A műgyűjtő erre tiltakozása jeléül 2016 augusztusáig megtiltotta a további kiállítását. A gyakorlatban ezt úgy valósították meg a 460×712 centiméteres, a múzeum kupolatermébe daruval beemelt műalkotással, hogy letakarták.

A védettségről szóló döntést pedig bíróságon támadta meg Pákh Imre, mert úgy véli, hogy a szállítási tilalommal a magyar állam súlyosan korlátozza tulajdonjogának gyakorlásában, hiszen a Golgota még mindig az övé.

Pákh négy Munkácsy-festményt kapott kölcsön

A Szépművészeti Múzeumtól közadatigénylés során birtokunkba került dokumentumok szerint korábban még kitűnő volt a viszony a magyar állam és Pákh Imre között.

A birtokunkba került első megállapodás szerint 2004-ben a Magyar Nemzeti Galéria négy darab Munkácsy-festményt adott kölcsön Pákhnak öt évre, 2009. február 15-ig.

Munkácsy Mihály: Leány a kútnál (1874, értéke 450.806 USD)

Munkácsy Mihály: A monceaui park (1895, értéke 631.128 USD)

Munkácsy Mihály: Virágcsendélet korsóval (1881, értéke 473.346 USD)

Munkácsy Mihály: Falu hőse (1882, értéke 360.644 USD)

A kölcsön célja kiállítás volt, Pákh a képeket New York-ban tárolta. Csupán biztosítást, de kölcsönzési díjat nem kellett fizetnie az akkor, tehát tizenkét évvel ezelőtt összesen 1,9 millió dollárra (akkori árfolyamon számolva 394,7 millió forintra) becsült műkincsekért.

A megállapodás a szokásos jogi sablonszövegek mellett tartalmaz egy egyedi kikötést is:

„A szerződés abban az esetben is megszűnik, ha Pákh Imre úr a Munkácsy Mihály “Golgota” című festményének magyarországi letétbe helyezésére kötött szerződést egyoldalúan felmondja.”

Úgy tűnik tehát, hogy festmény-csereberéről volt szó a felek között.

Egy 2008-as szerződésmódosításban a felek meghosszabbították a kölcsönzés időtartamát 2010. február 15-ig, majd 2010 februárjában 2010. május 11-ig. A hosszabbításokban a festmények értékénél már csupán 333,9 millió forint szerepel.

Nyolc festmény a Galériából a XIII. kerületbe

Egy 2006-os megállapodás szerint Pákh Imre a Munkácsy-képek mellé további festményeket is kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától. Az összesen nyolc darab műtárgy eredetileg 2009-ig, majd egy hosszabbítás után 2010 februárjáig maradhatott Pákh Imrénél. Ezeket a festményeket Pákh nem New York-ban, hanem a XIII. kerületben tárolta.

Bortnyik Sándor: Klári arcképe (1926, értéke 40 millió Ft)

Czigány Dezső: Csendélet almákkal (1930-as évek, értéke 20 millió Ft)

Perlrott Csaba Vilmos: Csendélet (1916, értéke 20 millió Ft)

Tihanyi Lajos: Női és férfi alak (1911 körül, értéke 20 millió Ft)

Tihanyi Lajos: Női portré/Ülő lány (1922, értéke 30 millió Ft)

Vaszary János: Virágok női alakkal (nincs adat, értéke 20 millió Ft)

Vaszary János: Anya gyermekével (1934, értéke 20 millió Ft)

Vaszary János: Fekvő fiú (nincs adat, értéke 20 millió Ft)

A festmények összértéke 190 millió forint, és a szerződésben nincs nyoma annak, hogy Pákh Imre kölcsönzési vagy legalább biztosítási díjat fizetett volna értük.

A Galéria nem talál egy szerződést, Pákh nem nyilatkozik

A Szépművészeti Múzeumtól kapott egyik szerződés szerint viszont Pákh Imre 2005. január 31-től 2007. március 17-ig kölcsönadta a Magyar Nemzeti Galériának azt a négy Munkácsy-festményt, amelyeket 2004 januárjában ő kapott kölcsönbe a Galériától 2009-ig.

Egy következő megállapodásban úgy határoztak a felek, hogy a képek 2008. március 17-ig lesznek a Galériánál kölcsönben.

Az eredeti szerződés és a hosszabbításról rendelkező módosítás is egy 2004. szeptember 13-án kötött megállapodásra hivatkozik, ám ezt nem kaptuk meg a többivel együtt. Ezért megkértük a Szépművészeti Múzeumot, hogy küldjék el részünkre ezt a dokumentumot is, de a múzeum illetékes munkatársától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy

“A galériás kolléganők egészen egyszerűen nem találtak ilyen keltezésű szerződést. Többször is megnézték, de az irattárban ennek nincs nyoma.”

Így sajnos nem kerültünk közelebb a megoldáshoz. Az sem segíti az eligazodást az egymást keresztező szerződések között, hogy egy 2006-ban aláírt dokumentum szerint Pákh visszaadta a Galériának a 2004-ben kölcsönkapott Tájkép fasorral című Munkácsy-képet, a többi festmény kölcsönzési határidejét pedig meghosszabbították 2016-ig.

A tisztánlátás érdekében megkerestük kérdéseinkkel Pákh Imrét, akitől a kölcsönzések hátteréről és folyamatáról szerettünk volna érdeklődni. Először felhívtuk telefonon, de nem vette fel, ezért sms-ben kértünk tőle egy email-címet, ahova elküldhetjük a kérdéseinket. Pákh meg is adta az elérhetőségét, ahova levelet írtunk neki.

Több napot vártunk, majd ismét sms-t küldtünk a műgyűjtőnek: kértük, hogy válaszoljon az email-ben elküldött kérdéseinkre. Ezt követően levelünk “kézbesítés sikertelen” hibaüzenettel visszajött.

Erdélyi Katalin

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.