Az EU szándékai szerint egy tagország európai uniós támogatásainak elosztása jellemzően szabályozott keretek között, konkrét céllal történik: ez lehet egy-egy régió felzárkóztatása, munkahelyteremtés vagy éppen az alapvető infrastruktúra modernizálása. Ami biztosan állítható: olyan EU-támogatás nincs, melynek helyi politikával kapcsolatos céljai vannak – például egy adott párt pozícióinak megerősítése, illetve népszerűsítése a választópolgárok körében. Ennek szellemében ellenőriztük le, hogy a 2007 és 2015 között elnyert EU-támogatások összege és a település polgármesterének politikai hovatartozása között felfedezhető-e valamilyen kapcsolat. Tizenkét diagram következik a pártpolitika és hazánk EU-támogatásainak viszonyáról.
Előzmények
Interaktív térképen mutatjuk meg, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések
Annak érdekében, hogy a támogatások mértéke a települések lélekszámától függetlenül legyen összevethető, mindent egy főre vetítve fejeztünk ki. Fontos ugyanakkor figyelembe venni a lakosság eloszlását is a helyi polgármester politikai hovatartozása szerint, hiszen az egy főre jutó támogatások csak ezzel az eloszlással együtt fejezik ki, hogy mekkora tömegek a kedvezményezettjei az EU finanszírozási programjainak.
Mint első ábránkon látható, az elmúlt 2 választási ciklusban a lakosság nagyjából kétharmada kormánypárti, egyharmada pedig jellemzően független polgármester vezette településen élt, az ellenzéki pártok polgármesterei mára unikornisnak számítanak. A szocialista kormány alatt ez az arány sokkal kiegyenlítettebb volt.
Kattintásra grafikonjaink nagyobb méretben nyithatók!
A népesség eloszlása mellett érdemes azt is figyelembe venni, hogy a vizsgált 3150 település darabszám szerint hogyan oszlik meg a pártok között – a támogatásokból esetenként olyan infrastuktúra is épült, amely településenként redundáns, illetve részben független a helyi lakosság számától.
A következő két diagramból egyértelműen leolvasható, hogy bár az elmúlt két ciklusban a lakosság nagyobb részét a kormánypárthoz tartozó polgármester képviselte, illetve képviseli jelenleg is, a kis lélekszámú települések jellemzően független polgármester irányítása alá tartoznak.
Ennek a jelentősége az összes következő diagramon megfigyelhető, hiszen a kérdés alapvetően ez: kevesebb jut-e annak a ciklusonként 3-4 millió magyar polgárnak az EU-támogatásokból, akinek lakóhelyén független a polgármester?
A következő ábra részben csalóka, hiszen elsőre az tűnik fel, hogy a szocialista kormány azokat a településeket favorizálta támogatásokkal, amelyekhez nem állt rendelkezésünkre önkormányzati választási adat, ellenben a FIDESZ-kormány kifejezetten az ellenzéki polgármestert adó településeket súlyozta felül a támogatások szétosztásánál.
Ezen állítások igazak, ugyanakkor ne feledjük, hogy a szocialista kormány esetében 47 azonosítatlan település (43 729 lakos, a teljes lakosság 0.44 százaléka), a FIDESZ kormány esetében pedig az első ciklusban 44 település (416 331 lakos, a teljes lakosság 4,21 százaléka) a mostaniban pedig 48 ellenzéki település (513 571 lakos, a teljes lakosság 5,19 százaléka) részesült ebben a kiemelt figyelemben.
Ebből következően világossá válik, hogy a diagramon valójában azt látjuk, hogy ciklusonként a független polgármester alá tartozó 3-4 millió lakosnak kevesebb mint fele annyi EU-támogatás jut, mint azoknak a szerencséseknek, akik lakóhelyét kormánypárti polgármester irányítja. Ezen az arányon pedig lényegesen az sem változtat, hogy a lakosság mekkora része tartozik éppen független vagy kormánypárti polgármester alá, illetve hogy melyik a kormányon lévő párt.
Pontosan mely ellenzéki városok és milyen területen részesültek EU-támogatásokból, mi az oka az ellenzéki felülreprezentáltságnak Orbán Viktor kormánya alatt? A 2002 óta szocialista polgármestert (Botka László) adó Szeged kutatás-fejlesztési programjai – ezen belül legfőképpen az ELI lézerkutatóközpont megvalósítása, mely több körben 10 milliárd forint nagyságrendű támogatást kapott – teszik ki az ellenzéki városok támogatottságának nagy részét.
A következő ábrát például a program második fázisának 2015-ös lehívása szinte teljesen eltorzítja, de a 2012-es és 2013-as ellenzéki támogatások is javarészt ebbe a projektbe mentek – ez is csupán azt jelzi, hogy bár arányaiban igazságosnak tűnhet az ellenzéki vezetőségű városok támogatottsága, valójában az össztámogatásokat tekintve ezek nagyon alacsony összegek, hiszen akár egy-egy program is meghatározó mértékben el tudja torzítani az egy főre jutó statisztikákat.
Az utóbbi két ciklusban az egy főre jutó ellenzéki támogatottság másik meghatározó részét szintén Szeged városa hívta le: a következő grafikonon 2013-ban az M43 gyorsforgalmi út Szeged-Makó közötti szakaszának kivitelezésére megítélt 87 milliárd forintot láthatjuk kiugrani.
Szeged tehát ellenzékből is jól tudod érvényesülni az EU-pénzek szétosztásakor, ez azonban más ellenzéki településről már nem nagyon mondható el – a következő ábrán látható, hogy az M43-as építése 2013-ban az ellenzékiek javára tudta dönteni az egy főre jutó támogatások mértékét, de más években még Szeged lézerkutatóközpontjának tetemes támogatása is kevés volt ehhez.
A meghatározó különbség azonban a független települések és a kormánypárti települések között van ismét, ráadásul az is jól látható, hogy 2015 a független települések számára egészen új időszámítás kezdetét jelenti: míg korábban a kormánypárti települések által realizált források felét, majd harmadát tudták elhozni a függetlenek, tavaly már kevesebb, mint negyedannyi támogatás jutott minden független település lakosára, mint kormánypártiéra.
Nem győzzünk ismételni: független polgármestert jellemzően az alacsonyabb népességű falvak, községek adnak, így az ábrán indirekten a magyar vidék forráshiányossága is látható.
Miben különbözik még a szocialista kormány és a FIDESZ EU-támogatási struktúrája? Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt sokkal több energetikai fejlesztésre kaptunk támogatást, ezek jellemzően fűtéskorszerűsítésre megítélt források – e területen örülhetünk, hiszen a poltikai megosztottság sem annyira jelentős, bár szinte értelemszerű, hogy a FIDESZ-es vezetésű városokban van nagyobb esélyünk ilyen pályázaton támogatást kapni.
A pártpreferencia alapú elosztási struktúrákat a legjobban talán az önkormányzati fejlesztésekre költött támogatások mutatják a legjobban. Magyarországon szinte csak azok az önkormányzatok kaphatnak EU-s támogatást a saját működésük fejlesztésére, bővítésére, akik a hatalmon lévő pártból adnak polgármestert. E tekintetben pedig mindegy is, hogy melyik párt van hatalmon.
Szociális támogatásban szintén kár reménykedni, hacsak nem kormánypárti a polgármester.
Ha a 2015-ös év egy trendet jelez előre, akkor leginkább teljesen felesleges szociális támogatásban bízni, függetlenül attól, hogy milyen kötődésű a polgármester.
Munkahelyteremtésre, foglalkoztatásra is kevesebb eséllyel pályázik egy település, ha független a polgármester. Ez különösen azért ijesztő, mert a munkanélküliség fajlagosan a kisebb településeket, falvakat sújtja, ezek körében pedig a független polgármester is jóval magasabb arányú.
Összefoglalónkat egy jóhírrel zárjuk: turizmusra, vidékfejlesztésre jó eséllyel pályázhat bárki, polgármestere pártpreferenciájától függetlenül – ráadásul ezen pályázatokból számban is jóval több van, jóllehet pályázatonként alacsonyabb az elnyerhető támogatás összege is.
Ha még több részletre vagy kíváncsi, böngészd végig az összes magyar települést, és jelezd nekünk ha valami érdekeset találtál, az [email protected] emailcímen!
Az uniós finanszírozású projektek adatbázisát bárki letöltheti vagy keresgélhet benne az adat.atlatszo.hu/eu-kereso/ címen. A térképes vizualizációt az adat.atlatszo.hu/eu-terkep/ címen lehet elérni.
Krich Balázs
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
Az Európai Bizottságnak több kifogása is volt: közbeszerzési szabályok megsértése, el nem számolható kiadások, meg nem valósított tevékenységek.
