Matolcsy György optimista volt és lelkes, amikor megtudta, hogy a jegybank felügyelőbizottsága vizsgálja majd az úgynevezett társadalmi felelősségvállalás programot. Nyikos László jobbikos fb-delegált tapasztalata szerint legalábbis a jegybankelnök el sem tudta képzelni, hogy az ellenőrzés esetleg nem őt igazolja majd. Nyikos egyebek mellett erről beszélt az Átlátszónak adott interjújában. Elárulta azt is: leszavazott és egyelőre nem nyilvános jelentésében arra kérte az MNB-t függessze fel az ingatlanvásárlásokat, legalább addig, amíg az Országgyűlés gazdasági bizottsága át nem tekinti az ügyleteket, és áldását nem adja a gyakorlatra.
Átlátszó: Tragikomédiába illő események színtere az utóbbi időben a Magyar Nemzeti Bank. Érdekes lenne bennfentes információkat hallani: hogyan zajlik a tevékenységet ellenőrző fb ülése a mindennapokban? Titokzatos iratokat böngésznek? Parázsló szakmai-ideológiai vitákat folytatnak?
Nyikos László: Ki kell, hogy ábrándítsam. Havonta egyszer ülésezünk, meghatározott napirend szerint, általában a jegybanki adminisztráció tájékoztatóit hallgatjuk meg mérsékelten izgalmas szakkérdésekről, például bankbiztonságról, informatikáról. Az alapítványokról mi sem tudtunk többet, mint a média, ha hiszi, ha nem. Nem feltétlenül azért, mert az fb elől is el akarta titkolni a bank vezetése, inkább az történhetett, hogy miután 14 hónapig fb nélkül működött az MNB, mire a politikai tili-tolinak vége lett, s fölállt a testület, már létrejöttek az ominózus alapítványok is. Tudtuk, hogy léteznek, és hogy mekkora pénzt kaptak stafírungba, de ez minden.
Dr. Nyikos László közgazdász a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottságának tagja. Országgyűlési képviselő a Jobbik frakcióban 2010-14 között, a Számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke. 1989-től 2011-ig az Állami Számvevőszék alelnöke volt. A rendszárváltás előtt tagja volt az állampártnak, a Szakszervezetek Országos Tanácsában és a Pénzügyminisztériumban volt vezető beosztásban. Tudományos munkássága mellett több kitüntetés birtokosa.
Á: És ebbe önök beletörődtek, mint a kellemetlen időjárásba? Komolyan?
Ny.L.: Ellenkezőleg. Meglehetősen éles vitákat folytattunk, egyebek mellett a bank jogi osztályával, amely a szülő-gyermek kapcsolat analógiájára azt képviselte, a jegybank ugyan az alapítványtevő, az alapítványok azonban létrejöttük pillanatától fogva önálló jogi személyek, így az MNB fb-nek semmi dolga velük. Emlékezem, olvastam az egyik Pallas Athéné alapító okiratát, amiben az áll, hogy az alapítói vagyonként neki rendelt pénz hozamát használhatja csak fel. Itt felkaptam a fejem, hogy honnan lenne neki hozama? Mit üzletel vajon? Erre érkezett a válasz Nagy Róza akkori főigazgatótól, hogy állampapírokat vesznek.
Á: És akkor nyilván gyanút fogott a tiltott költségvetés-finanszírozásra.
Ny.L.: Hát igen. De az alapítványi ügyek kívül estek az fb kompetenciáján. Még az Európai Központi Bank, aminek a dolga erre is odafigyelni, legfeljebb „rosszallását fejezi ki”, esetleg „nehezményezi”, hogy ilyen olvasata is lehet az alapítványi kötvénybiznisznek, szankcióról szó sem esik.
Á: Az fb elnökét, Papcsák Ferencet milyen elszámoltatónak ismerte meg?
Ny.L.: Ő kezdeményezte a jegybank úgynevezett társadalmi felelősségvállalás-projektjének vizsgálatát, azt a három ellenőrzést, amelyek közül az egyiket én vezettem, s amelyeknek mostanában érnek be az eredményei – ezt mindenképpen a javára írnám. Az mondjuk könnyen elképzelhető, hogy mást várt, mármint másféle, áramvonalasabb végeredményt. Esetleg azért, mert jogász: megállna a jogszerűség vizsgálatánál. És azt sem lehet elfelejteni, hogy Papcsák Ferenc a Fidesz delegáltja, a párthoz is kötheti valamiféle küldetéstudat. Most bizonyosan gondban van: éntőlem ugyanis alighanem mást kapott, mint amit elvárt. Felvetődött, hogy írjam át újra a jelentésemet. De nincs harmadik félidő. A szakmai meggyőződésemen nem tudok, nem akarok változtatni.
Á: Ki vizsgált és mit konkrétan?
Ny.L.: A feladatot az fb elnök kezdeményezésére 2015 őszén vállaltuk, a KDNP-s delegált, Szényei Gábor vizsgálta az úgynevezett értéktár programot, vagyis a műkincsbefektetéseket. Az ő jelentését, miszerint minden rendben folyt, 5:1 arányban elfogadta az fb. Az egyetlen ellenszavazat az enyém volt.
Á: Mi volt a gond a Szényei-jelentéssel Ön szerint?
Ny.L.: Főképp az, hogy csak jogi oldalról nézte a vásárlásokat, az ésszerűséget – kell-e az MNB-nek 4+ milliárdértTiziano például – nem. Sőt, a jogi részt is sajátosan kezelte. Az alapkérdésre, miszerint levezethető-e a jegybanktörvényből az értéktár projekt, azt a választ adta, hogy „közvetetten levezethető” – nos, ilyet én még nem hallottam, csak a viccekben, hogy „egy nő kicsit terhes”. Ahogyan azt sem – s ez szintén idézet -, hogy „sehol nincsen leírva, hogy a közpénz csak arra költhető el, amire felhatalmazást adtak”. Nonszensz. Az sincsen leírva semmilyen törvényben, hogy nem köpünk a padlóra.
Á: Az Ön jelentését, amely az ingatlanvásárlásokat elemezte, egy ízben visszadobták átdolgozásra a kollégái, majd a második körben sem ment át.
Ny.L.: Egyetlen ellenszavazatot kaptam, Szényeitől, a többiek tartózkodtak, én természetesen megszavaztam magamat. Ennél jobb eredményre az fb összetételét ismerve nem számíthattam.
Miért jobbikos az egyetlen ellenzéki jegybankfelügyelő?
2014 májusa és 2015 júliusa között felügyelőbizottság nélkül működött a Magyar Nemzeti Bank. A 2014-ben megválasztott Országgyűlés nem delegált tagokat. Átalakította a felügyelő bizottság összetételét. A felügyelőbizottság elnökét a kormánypártok delegálják, e mellett két másik kormánypárti és egy ellenzéki tag vesz részt a munkában. A magyar állam, mint tulajdonos a részvényes nemzetgazdasági miniszter két delegáltja útján gyakorolja az ellenőrzési jogokat.
Az egyetlen ellenzéki delegált helyére az MSZP Veres János volt pénzügyminisztert, a Jobbik Nyikos Lászlót, az LMP Róna Pétert jelölte. Végül a kormánypártok döntöttek Nyikos mellett. Az MNB felügyelőbizottságát Papcsák Ferenc vezeti, további tagjai: Madarász László, Szényei Gábor András, Molnár István, Tóth Attila Simon.
Á: A munkát segítette a jegybank, vagy netán lehetett érezni némi blokkolást?
Ny.L.: Inkább csak a bürokrácia lassító sztrájkját éreztem: egy hónapig tartott, amíg sikerült megbzási szerződést kötni a két szakértőmmel, jó időbe telt azt is, amíg az új főigazgató megtalálta a módját, hogy ne csak a titkos adatszoba mélyén olvasgathassak dokumentumokat. De nem újdonság az efféle hozzáállás: az MNB Magyarországon korábban is állam volt az államban. Emlékezem, az ÁSZ színeiben kellett ellenőriznem a jegybankot, az elnököt Bartha Ferencnek hívták, aki egyidős volt velem, közgazdász mint én, és mégis szinte kikérte magának, hogy mit akarok nézegetni. Később Surányival még nagyobb konfliktusom volt, amikor adósságcserét csinált az MNB és a költségvetés között.
Á: Hogy zajlott a vizsgálat? Járt terepen is? Kihallgatásokat végzett, mint egy nyomozó?
Ny.L.: Inkább beszélgetésnek mondanám. Jártam a vizsgált ingatlanokban és sokakkal beszéltem, avolt Iposz-székházat felújító szakemberekkel éppúgy, mint Matolcsy Györggyel. Ő például kifejezetten örült, hogy vizsgálódunk, sütött belőle az optimizmus, miszerint az ellenőrzés csak őt igazolhatja majd. Volt egy beszélgetésem az Eiffel Palace-t eladó vállalkozóval és a részvényes államot képviselő Varga Mihály miniszterrel is.
Á: Róla például azt hallani, hogy nem feltétlen rajongója a jegybankelnöknek. Érdekelne miről esett szó önök között.
Ny.L.: Varga rutinos politikus. Én elsősorban azt feszegettem, hogy az egész szabályozás elhibázott, a jegybanktörvény elképesztő túlhatalmat ad az igazgatóságnak, adott esetben a tulajdonos hátrányára. Az államnak praktikusan nincsenek jogai, legfeljebb a könyvvizsgálót bízhatja meg és az alapító okiratot módosíthatja. Mire Varga úgy reagált, hogy igen érdekesek a felvetéseim, amennyiben ez lesz az fb közös álláspontja, megfontolja, hogy elgondolkodjon-e. Érezhetően távol igyekezik magát tartani az Orbán-Matolcsy tengelytől.
Korábbi cikkeink a jegybanki alapítványokról
Az MNB alapítványai kivonják magukat a közbeszerzés és a nyilvánosság alól – de sikerült?
MSZP-közelből vásároltak szőnyegeket Matolcsyék
Az Átlátszónak ajánlotta fel fizetése egy részét a vs.hu-tól távozó újságíró
Százmilliók egy semmiből jött cégnek az MNB-alapítványoktól
A Vs-paradoxon: közpénzből feltárt közügyek?
Tiltott jegybanki finanszírozás is felsejlik az MNB alapítványok szerződéseiből
Az igazságügyminiszter irodája ügyvédkedik a Matolcsy-alapítványoknak
103 millió forintot kapott az egyik MNB-alapítványtól az Eiffel Palace-t felújító cég
Hűtlen kezeléssel vádolt zugbankár az MNB festményüzlete mögött
Amicus Curiae az Alkotmánybírósághoz az MNB-törvény módosítása ügyében
Most az MNB alapítványainak adatait titkosítanák törvénnyel
Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze
Á: Végül mi került a jelentésbe, ami kiérdemelte az 1-1-4-es leszavazást és a titkosítást is?
Ny.L.: Hangsúlyozom, hogy nem az összes jegybank-közeli ingatlanvásárlást vizsgáltam, csupán azt a hatot, ahol maga az MNB vett, s ezek közül is kiemelten azt a kettőt, a budapesti Eiffel Palace és a tiszaroffi kastély megvásárlását, amelyek esetében a tulajdonos tartósan a jegybank maradt. Az alapítványok feltőkésítése és működése Madarász László vizsgálatának tárgya. Arra jutottam, hogy az ingatlanvásárlások lebonyolítása szakszerű és jogszerű volt. A nekem segítő szakértők szerint a jegybanki értékbecslők is korrekt munkát végeztek, még a vitatott Eiffel Palace-értékbecslés is tükrözi a befektetési értéket.
Csakhogy én tovább léptem, és vizsgálni kezdtem az ésszerűség kérdését is, és arra jutottam: ezek a vásárlások, befektetések nem nevezhetőek racionálisnak. A tiszaroffi kastély nem működtethető rentábilisan, egy szoba fenntartása kétszer annyiba kerül, mint a piacon kibérelni egy négycsillagos szállodai szobát, rossz a közlekedés, drága az üzemeltetés. Az Eiffel Palace-nál pedig a koncepció az volt, hogy azért szükséges a befektetés, mert a jegybanki alkalmazottakat a jegybankhoz méltó körülmények között kell elhelyezni.
Csakhogy az irodaház ekkor már 70 százalékban fel volt töltve, egyebek mellett a PWC munkatársaival: ide aligha férnek nagy számban jegybankárok. Akkor mégis, minek? Bérleti díjat kasszírozni? Ez nem az MNB feladata. Márpedig nagyon fontosnak találhatták a vásárlást, a beruházó üzletember például érdeklődésemre elmondta, hogy a jegybank kereste meg az ajánlattal a céget. A jelentésemben javasoltam: a parlament gazdasági bizottsága vizsgálja meg az ingatlanvásárlásokat, a jegybank pedig a vizsgálat idejére szüneteltesse a projektet.
Á: Összegezve: jogszerű, de ésszerűtlennek tűnő befektetések. A kiszivárgott hírek – haveri zsebekbe folydogáló százmilliók, milliárdok – alapján nem tűnik olyan sarkos megállapításnak, ami miatt drámaian meg kellene orrolni egy ellenzéki fb-tagra.
Ny.L.: Egyvalamit még hozzáfűztem. A jegybank menedzsmentje még a törvényben neki juttatott rendkívül erős hatáskörén is túlnyújtózott megítélésem szerint. Az alapítványok, amelyeket létrehozhat a jegybank, az alaptevékenység – vagyis a monetáris politika megvalósítása – segítésére, szóval az alapítványok kizárólag a bírságbevételekből kaphatnak vagyonjuttatást. Így szól a jegybanktörvény. Márpedig bírságokból évente 4-5 milliárd folyik be a kasszába, csakhogy az alapítványok ennél nagyságrendekkel több pénzt kaptak. A 2014-es pénzügyi beszámoló szerint 245 milliárd forint pénzbeli vagyont plusz az ingatlanokat.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 170. §(3) pontja azt mondja:
Az MNB által kiszabott bírságból származó bevétel
a) közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására,
b) közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására,
c) a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint ezen célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére,
d) alapítványi támogatásra, valamint
e) karitatív célra
fordítható.
Á: Ez nem Btk-s így?
Ny.L.: A büntetőjoghoz nem értek, a költségvetési jog közelebb áll hozzám. A helyzet hasonló, mint amikor a kormány ide-oda tologat az előirányzatok között év közben. Ha a parlament jóvá hagyja a zárszámadást, azzal utólag szentesíti az adott esetben törvénysértő gyakorlatot. Az MNB-nél pontosan ugyanez történt: a 2014-es beszámolót a T. Ház érdemi vita nélkül elfogadta – holott ebben már szerepeltek az alapítványok juttatásai.
Á: És a friss hír, miszerint Matolcsy unokatestvérének a bankja az állampapíroknál rosszabb feltételekkel adott el értékpapírokat az alapítványoknak? Ez sem köztörvény ön szerint? Ha nem, akkor mi szükség a legfőbb ügyész feleségét és az igazságügyi miniszter ügyvédi irodáját foglalkoztatni? Nekem csak valamiféle védelmi pénz sejlik fel – de annak legalább jó drága.
Ny.L.: Ezt majd az alapítványi vizsgálat kapcsán kérdezze. Hamarosan az is elkészül. Ha feljelentés szükséges, azt a testület vezetőjének vagy a vizsgálat végzőjének kell megtennie.
Á: Folytatja a vizsgálatot a többi ingatlannal, most hogy bírósági és alkotmánybíróságihatározatra kiderült, az alapítványok pénze mégsem vesztette el közpénz jellegét?
Ny.L.: Madarász kollégámnál a labda, ő vizsgálja az alapítványokat. Nem irigylem, mert az említett ítéletek miatt nehezebb helyzetbe került. Na, az övé lehet majd igazán érdekes jelentés.
Á: Fb-tagként mit gondol a minapi jegybanki giga-fizetésemelésekről?
Ny.L.: Kényes kérdés, mert a mi tiszteletdíjunkat is megemelték…
Á: Legalább nem mondhatja senki, hogy az irigység beszél Önből.
Ny.L.: Hallottam olyan véleményt is, hogy most annyira függetlenek lettünk, hogy a fal adja a másikat. Nekem ez egy kicsit cinikus megközelítés. Tény, hogy volt feszültség a bankban amiatt, hogy az ügyvezetők jobban kerestek, mint az elnök és az alelnökök, most ezt rendezték. Szerintem, ha a Postában kereshet 5 milliót havonta az első ember, akkor az MNB-ben is, nem ettől jó vagy rossz elnök Matolcsy.
Á: Közgazdászként egyetért az unortodox tanokkal?
Ny.L.: Röviden: nem. Bővebben: Matolcsy sem volt mindig unortodox. Reformközgazdász volt, „kisfiú” a „nagyfiúk” között a Hagelmayer István vezette Pénzügykutatási Intézetben, Kupa Mihály, Botos Katalin, Surányi György, Bokros Lajos stb. árnyékában. A mostani elméletével például az a gondom, hogy létezik ilyen árfolyampolitika. Nagyon úgy fest, a jegybanknak nem áll érdekében, hogy erősödjön a forint. Éppen azért, mert innen van a nyeresége – aminek a sorsára épp most derül fény, ugye.
Á: A jegybank balhésorozata aranybánya az ellenzéki politikusoknak, még a balos pártvezérek is ébredeznek a tetszhalálból. Nem különös, hogy éppen a Jobbiknak nem venni a szavát? Az a Jobbik hallgat, amelyik az egyetlen ellenzéki tagot delegálhatta az fb-be.
Ny.L.: Nem vagyok a párt tagja, szabad kezem van a munkámban, nem üzengetnek, nem befolyásolnak – ez a jó hír. Ugyanakkor az is igaz, hogy túl nagy érdeklődést nem sikerült kiváltanom a pártban a tevékenységemmel. Én mindenkivel beszélek, aki megkérdez. Azon dolgozom, hogy az fb hozza nyilvánosságra a jelentésemet, akár a hibáimat is vállalom, ha vannak, de olvashassa el bárki. Mert az MNB ügye közérdek.
Rádi Antónia – Vágó Gábor
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
A Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb tenderét húzták be Balásy Gyula cégei, de az nem nyilvános, hogy mennyi közpénzt kapnak.
Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak.
Bár az EKEIDR lincence ingyenes, több száz állami cégnek saját forrásból kell állnia a bevezetésével és fenntartásával járó költségeket.
A Gyenes Resort Kft.-nek mindig csak annyi bevétele volt, amennyi bérleti díjat a pénzügyminiszter családja fizetett egy évben.
