Az ügyészség nem dobott mentőövet Hernádi Zsoltnak

Az ügyészség sem állt a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt mellé, ugyanis hiába szerette volna elérni a cégvezető ügyvédje révén, hogy a Legfőbb Ügyészség (LÜ) kezdeményezze a másodfokú bírósági döntés felülvizsgálatát, nem járt sikerrel. Az LÜ szóvivője, Fazekas Géza szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy nem indítják el a jogorvoslatot az ügyben.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Átlátszó lebbentette fel a fátylat arról tavaly októberben, hogy nincs felmentő ítélet Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának az ügyében. Mindez a bíróság honlapján anonimizált módon közzétett jogerős ítéletből vált világossá.

Hernádi Zsolt Mol-vezérnek nincs felmentő ítélete a tízmillió eurós nemzetközi vesztegetési ügyben

Az iratot anonimizálták, de egyértelmű, hogy Hernádi Zsolt eljárásával kapcsolatos. A verdikt kimondja, hogy a pótmagánvádló nem sértettje a vád tárgyává tett cselekménynek, így a bíróság nem foglalhat állást arról, hogy Hernádi bűnös-e vagy sem.

A Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben több millió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait.

A magyar olajtársaság és annak vezére is többször tagadta a vádakat.

Itthon a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nyomozása arra jutott, hogy sem a Mol elnök-vezérigazgatója, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így az eljárást megszüntette.

Ezt követően a társaság egyik részvényese – a cég korábbi vezető jogtanácsosa – pótmagánvádlóként lépett fel a bíróság előtt, amely végül jogerősen kimondta, hogy mivel a pótmagánvádló nem sértettje az ügynek, így a bíróság nem foglalhat állást arról, hogy Hernádi bűnös-e vagy sem.

Szakértők szerint a felmentő ítélet azért lett volna fontos a Mol-vezér számára, mert akkor más (akár horvát) bíróság többet nem járhatott volna el az ügyben.

Az EU-ban alapelvnek számító, a bírósági határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó szabály alapján a horvát bíróság akkor nem folytathatná az eljárást, ha a bűnösség kérdéséről állást foglalt volna a magyar bíróság.

Kapcsolódó anyagok

Orosz oligarcha lehetett a Mol tulajdonostársa

Orosz hátterű cégháló az INA korrupciós ügye körül

Ingatlanokban parkolnak az Ina-ügy szereplőinek százmilliói

A jogerős verdikttel kapcsolatban Hernádi Zsolt ügyvédje, Zamecsnik Péter annak adott hangot, hogy ez nem érdemi, csupán eljárásjogi kifogás. A védő elismerte a Népszabadságnak, hogy a magyarországi per nem javított Hernádi helyzetén. A lapban szakértők azt nyilatkozták, elképzelhető, hogy Hernádiék nem hagyják annyiban a dolgot és kezdeményezik a másodfokú magyar döntés felülvizsgálatát.

A név nélkül megszólaló szakértő tudhatott valamit, mert az Átlátszó információi szerint ez már meg is történt, ráadásul nem a védői nyilatkozat után, hanem előtte néhány hónappal.

Szerkesztőségünk megkérdezte minderről a Legfőbb Ügyészséget (LÜ), illetve tájékoztatást kértünk arról is, hogy meghozták-e ezzel kapcsolatban a döntésüket és támogatják-e a jogorvoslatot. A szervezet szóvivője, Fazekas Géza a válaszában megerősítette, hogy az LÜ-höz 2015 nyarán érkezett „egy jogorvoslat a törvényesség érdekében kezdeményezésére irányuló beadvány”.

Megjegyezte a szóvivő azt is, hogy a Büntetőeljárás lehetővé teszi a legfőbb ügyész számára, hogy a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentsen be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg.

„Az LÜ akkor kezdeményez egy jogorvoslatot a Kúrián, ha az elkövető javát szolgálja, tehát felmentés vagy az eljárás megszüntetése vagy enyhébb bírói döntés várható tőle.

Nem csak érdemi ítélet ellen alkalmazható a jogintézmény, hanem akkor is, amennyiben például a másodfokú bírósági verdikt hatályon kívül helyezésről szól, ami az ügy halálát is jelentheti, mint történt az a Biszku-perben.

A Legfőbb Ügyészség 2015-ben öt ügyben fordult jogorvoslatért a Kúriához.”

Fazekas Géza megjegyezte azt is, hogy a jogerősen lezárt bírói ítélet ellen benyújtott jogorvoslat alapján a Kúria elvi jellegű döntést hoz.

Tavaly ősszel még nem, de nemrégiben eldőlt a jogorvoslatról szóló kérelem sorsa. A szóvivő az Átlátszó újabb megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy „nem került sor jogorvoslatra a törvényesség érdekében. Erről a Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya a kezdeményező ügyvédet értesítette.”

Zamecsnik Péter az Átlátszó megkeresésére azt közölte, ügyvédi titok, hogy az LÜ döntése után milyen lépéseket tesznek. Annyit mondott, hogy a horvát hatóságoktól még nem kapott idézést Hernádi Zsolt.

„Amennyiben az megérkezik, ügyfelem nem valószínű, hogy eleget tesz annak, amíg a horvátok álláspontja rá vonatkozóan meg nem változik.” – nyilatkozta az ügyvéd az Átlátszónak.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.