Almásfüzitő: kettészakadt település az egykori vörösiszap-tározó árnyékában
A hosszú távú környezeti következményei nem ismertek a ma már növényekkel beültetett vagy hulladék lerakására használt vörösiszap-tározóknak Almásfüzitőn. Egy nemzetközi...
Az információtechnológia és a társadalom fejlődése túlhaladt a politikai berendezkedés rendszerén – vélik a DemocracyOS megalkotói. Éppen ezért néhány évvel ezelőtt kifejlesztettek egy olyan internetes platformot, ahol a választópolgárok közvetlen módon szavazhatnak és vitatkozhatnak az őket érintő közügyekről, bízva abban, hogy azt egyre több politikai döntéshozó fogja figyelembe venni. Pia Mancinit, a DemocracyOS egyik alapítóját kérdeztük.
„Elegünk volt abból, hogy azokban a közintézményekben, amelyek az életünket irányítják, egyáltalán nem megfelelő módon képviselik az érdekeinket” – mesélt az Argentínában létrehozott, de a kaliforniai Palo Altoban székhellyel rendelkező DemocracyOS platform és honlap elindításának körülményeiről az Átlátszónak adott Skype-interjújában Pia Mancini, a DemocracyOS Alapítvány igazgatója.
„Elegünk lett a társadalom polarizációjából, abból, hogy az emberek közönyösen viselkednek, apolitikusak, ezért egy baráti társasággal elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mi lehet a probléma a jelenlegi politikai rendszerrel.”
Manciniék arra jutottak, hogy egyszerűen elhaladt felette az idő: a társadalom a 21. században sokkal horizontálisabban szerveződik, az információ peer-to-peer, vagyis közvetlen módon jut el egyik embertől a másikig, a választópolgárok korábban soha nem látott módon tudnak egymással kapcsolatba lépni és megszerezni az őket érdeklő információkat.
„Az internet segítségével az állampolgároknak adottak az eszközeik és a lehetőségeik arra, hogy folyamatosan véleményt nyilvánítsanak – ez teljesen megváltoztatta az életünket.”
Egy terület azonban változatlan maradt: a politikai intézményrendszer. Ahogy Mancini azt már egy korábbi TED-prezentációban is kifejtette, a 21. századi állampolgárok egy olyan, a 19. században megalkotott intézményrendszerben élnek, amely egy 15. századi technológián, a könyvnyomtatáson alapszik.
„Az utóbbi 30-40 évben teljesen megváltozott a technológiai, társadalmi és gazdasági környezet, de ugyanazokat a politikai intézményeket használjuk, mint 200 éve” – fejtegette az Átlátszónak.
A baráti társaság – amelyből aztán maga a DemocracyOS szervezete is kinőtt – első lépésként egy nyílt forráskódú platformon kezdett el dolgozni, amelynek segítségével a közösség tagjai együtt hozhatják meg a döntéseket számukra fontos közügyekben, miközben egyúttal, egy helyen tájékozódásra és vitára is van lehetőség.
A közügyekről szavazhatnak, és mivel a végeredmény nyilvános, a választott tisztségviselők, parlamenti és önkormányzati képviselők is tisztában lehetnek azzal, hogy mit is szeretnének a választóik. A platform használatához semmi másra nincs szükség, mint internethozzáférésre és regisztrációra.
„Nem értettük és most sem értjük, hogy miért van az, hogy az állampolgárok egyetlen lehetősége a politikai intézményekkel való együttműködésre a 4-5 évenkénti választás, és ilyenkor is csak azért mennek el szavazni az emberek, hogy valamivel egyetértsenek vagy valamit ellenezzenek. Ez egy nagyon egyszerű és egyáltalán nem hatékony interakció: a szavazópolgárok egyetlen feladata, hogy az egyes pártok javaslatára igent vagy nemet mondjanak” – emelte ki a rendszer hibáit Pia Mancini.
[Az argentin választási rendszerről fontos tudni, hogy a szavazás kötelező – a szerk.]
A DemocracyOS-nél úgy gondolták, hogy ebben az átmeneti időszakban, amíg a politikai rendszer átveszi a társadalmi rendszer átalakulásának ütemét, szükség van radikálisabb lépésekre is, ezért 2013-ban megalakították a saját pártjukat, a „Net Pártot” (Partido de la Red). Stratégiájuk nagyon egyszerű, de annál rendhagyóbb volt:
„Kijelentettük, hogy ha képviselőnk helyet kap a kongresszusban, akkor ő mindig a DemocracyOS platformon szereplő szavazások végeredményével megegyezően fog szavazni a kongresszusban is.”
A Net Párt végül nem jutott be az argentin kongresszusba, de nagy publicitást kaptak és ez elegendő volt ahhoz, hogy más országokban is felfigyeljenek rájuk, és nem csak aktivisták, hanem kormányzatok és politikai pártok is. Arra a kérdésünkre, hogy világszerte hányan használják most a platformot, Pia Mancini nem tudott pontos számot mondani:
„Tudomásunk szerint nagyjából harminc országban használják most a platformot. A forráskódot 250-szer másolták le, de mivel nyílt forráskódú, nem tudjuk, pontosan hány változata létezik a világon. Latin-Amerikában nagyon gyorsan elterjedt, valamint több európai országban, például Spanyolországban és Franciaországban is népszerű, de Tunéziában, Kenyában és az Egyesült Államokban is vannak projektjeink.”
2015. júniusban Magyarországon is elindul a DemocracyOS. Az oldal célja hazánkban is az lesz, hogy valódi társadalmi vita induljon lényeges, illetve sokakat érdeklő kérdésekben, a média és a politika napirendjére bárki fel tudjon tenni olyan témákat, amelyek sok embert mozgatnak meg.
Magyarországon jelenleg, egy-két üde kivételtől eltekintve, szinte csak a politikai pártok vannak hatással a közbeszéd témáira. A platform lehetőséget ad arra, hogy bevonjon olyan társadalmi rétegeket is a közügyek formálásába, akik alapvetően kiábrándultak a politikai rendszerből, de van markáns véleményük egyes ügyekben.
A pártok jelenleg leginkább a véleménygettók megerősítésében érdekeltek, ezzel szemben az Evoks platformján a témafelvetés mellett lényeges elem lesz a párbeszéd, és a meggyőzés. Többet nyújt majd, mint egy szavazómotorral ellátott internetes fórum, mivel a vita során meg lehet változtatni a szavazatot, az érveknek és véleményeknek súlya lesz.
A fejlesztés folyamatos, hamarosan likvid demokrácia-feature is lesz az oldalon. Ezt azt jelenti, hogy a felhasználók szabadon átruházhatják a szavazatukat egy-egy témában más felhasználókra, de azt később vissza is vonhatják.
„Ha a felhasználó tudja valakiről, hogy sokat tud az egészségügyről és szakértőnek számít, akkor dönthet úgy, hogy őt delegálja maga helyett és a szakértő fog olyan témákban szavazni helyette, amelyek az egészségüggyel kapcsolatosak.” Ez némileg hasonlít a hagyományos választási rendszerhez, de fontos különbség, hogy nem területi vagy választókerületi alapú, hanem az adott szaktudást veszi figyelembe akkor, amikor valaki megbízást kap mások képviseletére.
„Nekünk is be kell tartani politikai játékszabályokat, de szeretnénk megváltoztatni a döntéshozás módját” – foglalta össze a DemocracyOS hitvallását Pia Mancini.
D. Kovács Ildikó – Vágó Gábor
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásA hosszú távú környezeti következményei nem ismertek a ma már növényekkel beültetett vagy hulladék lerakására használt vörösiszap-tározóknak Almásfüzitőn. Egy nemzetközi...
Több mint egy éve írtunk először arról a bűnszervezetről, amelyet rovott múltú nemesfémkereskedők és egykori rendőr főtisztek hoztak létre 2012 tájékán,...
Magyarország hivatalos, állami szintre emelte az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket, de agymosásról nem lehet beszélni – mondta el az Átlátszónak...
Már az 1998-as Fenyő-gyilkosság után pár hónappal képbe került Gyárfás Tamás is, nem sokkal később pedig már azt is...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!