Kovács István üllői vállalkozó szerint a januárban induló Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) az ő, 2010-ben kifejlesztett, szabadalmi védettséget élvező rendszerének lebutított változata. Kovács kártérítési pert indít szellemi termék jogtalan eltulajdonítása miatt: dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy a rendszert évekkel ezelőtt részletesen bemutatta nemcsak a NAV elnökének, de Rogán Antalnak és Varga Mihálynak is. Véleménye szerint az EKAER jelenlegi formájában ráadásul nem is alkalmas az áfa-csalások elleni hatékony fellépésre.
Kovács és társai az általuk Originbank névre keresztelt rendszert eredetileg a márkahamisítás visszaszorítására fejlesztették ki és 2010.decemberében szabadalmi eljárás alá került. A rendszer működése pofonegyszerű: a gyártott és kereskedelmi forgalomba hozott áruk a kereskedelmi forgalomba kerülés előtt fajtánként, vagy ha szükséges, darabonként egyedi azonosító számot kapnak; ezek az azonosítók egy adatbázisba kerülnek, amelyből a hatóság bármikor könnyedén ellenőrizheti a termék eredtét.
A fejlesztők időközben rájöttek, hogy a rendszer ezzel a működési elvvel az áfacsalások visszaszorítására is alkalmas eszköz lenne, ezért egy új, az eredetivel azonos működési elvű, továbbfejlesztett változatra új szabadalmi eljárást indítottak 2014 májusában. Kovács István 2011 tavaszán megkereste a rendszer működését részletesen bemutató levélben Vida Ildikó NAV-elnököt; később Rogán Antalt, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnökét és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert is. Mivel érdemi választ nem kapott, Pogácsás Tiborhoz illetve Szűcs Lajoshoz, Üllő korábbi és jelenlegi országgyűlési képviselőihez fordult – hiába.
Perlik az államot az áruforgalom ellenőrző rendszer szabadalma miatt from atlatszo.hu on Vimeo.
A NAV-tól ezidáig egyetlen érdemi reakció érkezett: Kovácsics Iván, a NAV stratégiai elnökhelyettese 2011 április 26-i levelében ezt írta: „a rendszer gyakorlati működése még nem valósult meg, és referenciákkal sem rendelkezik, így a rendszernek az adóhatóság tevékenységét támogató tulajdonságait nem tudom megítélni.”
Kovács idén ősszel szembesült azzal, hogy a 2015.január 1-től bevezetésre kerülő Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) ugyanúgy egy tetszőleges számú karakterből álló azonosító alapján működik, mint az övé – őt viszont nem keresték meg sem a NAV-tól, sem a gazdasági minisztériumtól.
Mi az EKAER?
Közúti fuvarozással járó tevékenységet 2015 január elsejétől csak olyan adózó folytathat, aki rendelkezik Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) számmal. A rendszerbe bejelentkező adózókat a NAV nyilvántartásba veszi, majd kapnak egy EKAER-számot. Útdíjköteles járművekkel minden esetben – EU-ba, EU-ból, illetve belföldön végzett szállítás- bejelentési kötelezettsége van a fuvarozóknak. Ez a kötelezettség a NAV által kockázatosnak minősített termékek és élelmiszerek esetén a nem útdíjköteles járművel végzett szállítás esetén is fennáll, amennyiben a rakomány tömege meghaladja a 200 illetve 500 kg össztömeget, vagy nettó 250 ezer illetve 1 millió forint összértékéket. Az EKAER honlapja szerint „Jelenleg még nincs tisztázva, hogy mit jelent pontosan a kockázatos élelmiszerek fogalma, ezt majd a későbbiekben fogják rögzíteni.”.
Ráadásul véleménye szerint a bevezetni tervezett rendszer a benne hagyott kiskapuk miatt biztosan nem fogja hatékonyan megakadályozni az áfacsalásokat, alapvetően két okból: egyrészt a rendszer által kiadott azonosító csak 15 napig él, vagyis két hét után a termék kikerül az EKAER látóköréből; másrészt – a rendszer honlapja szerint – az EKAER csak az első tárolási helyig követi az áruk útját.
Vagyis ha a szlovák kristálycukor továbbindul az első magyarországi raktártól, az EKAER számára láthatatlanná válik, innét járhatja a bejáratott hálózatos áfacsalás útját. Ehhez képest a rendszer jelentős, ám fölösleges adminisztratív többlet terhet ró a vállalkozásokra.
Mivel megkereséseire senki nem reagált, Kovács István kártérítési pert kíván indítani az állam ellen a BTK 329. §, vagyis szellemi tulajdon jogtalan használata, vagyis bitorlás miatt.
Becker András – Erdélyi Katalin
Ajándékozz Átlátszó-előfizetést karácsonyra!
Vegyél Átlátszó-előfizetést ajándékba! Az összeget te határozod meg, cserébe egy csinos vouchert adhatsz át, mi pedig kérlelhetetlenül folytatjuk a munkánkat jövőre is. Részletek: atlatszo.hu/karacsony
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Októbertől a fideszes Győrfiné Dr. Hajdú Szilvia vezeti Aszódot, de a helyi lap októberi számában még az elődje szerepelt felelős kiadóként, és ez Győrfiné szerint nem volt jogszerű.
A Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!