Kihalt a Bálna, a bérlők lázadoznak – nem megy a plázaüzemeltetés a fővárosnak

Beázásról, műszaki problémákról, és az üzemeltető késlekedéséről panaszkodtak az Átlátszónak bérlők a Bálnából. Van olyan, aki már perel, a többiek egyelőre csendben próbálnak túlélni. A sokmilliárd forintból felhúzott épület kihalt, vásárlók csak elvétve akadnak.

A Bálnát már több, mint egy éve átadták, az épület viszont még mindig egy elhagyatott, félig kész bevásárlóközpont hatását kelti, továbbra is egymás mellett sorakoznak a kiadatlan üzlethelyiségek, az utcáról betévedő potenciális vásárlóknak a hely nem sokat tud nyújtani.

81%

Év végéig még

19 885 062 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A pinceszinten találkozunk Rády Árpáddal, a Poszáta Kft. vezetőjével, aki egy magyaros ajándékboltot rendezett be az épületben. “Nézze meg, omlik a vakolat” – mutat felfelé, majd végighúzza az ujját az egyik táskán.

“Minden tiszta por. Így elég nehéz bármit is eladni!” – mondja, majd átvisz az üzlet másik felébe, ahol egy gyékényt szereltek fel a fal és a termékek közé. Így a szürke por nem az árura, hanem a gyékényre hullik.

“Legutóbb leporszívózták a falat, de ez hosszabb távon nem oldja meg a kérdést” – panaszkodott Rády, aki hangsúlyozta azt is: a Csarnok és Piac Igazgatósággal – akiken keresztül bérlik a helyiséget – teljesen elégedettek, az üzemeltetés színvonalán viszont lenne mit javítani. “Ez a probléma például már nagyon rég óta fennáll, érdemben viszont alig történt valami” – mondta.

A Bálna minderre elég sajátosan reagált, kérdésünkre, hogy miért nem oldották meg a problémát, Nagyunyomi-Sényi Gábor, a Bálna üzemeltetőjének, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt.-nek vezérigazgatója azt közölte, hogy azért, mert nincs.

“A Bálna Budapest épületében nem tapasztalható vakolatomlás” – írta válaszlevelében.

A pince után a legfelsőbb szinten folytatom, itt bérel egy többszáz négyzetméteres helyiséget egy családi vállalkozás, az Adriana Kft., amely egy sportcentrumot akart a Bálnában létrehozni. Amikor idejöttek, kész üzleti tervük volt, és minél hamarabb ki akartak nyitni, ehhez képest eltelt majdnem egy év, mire egyáltalán bemutató edzéseket tudtak tartani.

Ottjártunkkor belőlük is ömlött a panasz. “Többször beáztunk ugyanott, de olyan is előfordult már, hogy arra érkeztünk meg, hogy mozog a gipszkarton fal, és rezeg az általunk megépített galéria” – mesélték. Szerintük több probléma megoldásával késlekedett az üzemeltetés, ez pedig akadályozta őket a megnyitásban, az egyes munkákat a kivitelezőik nem tudták időben befejezni. Nem segíthetett a helyzeten az sem, hogy a bérlők álláspontja szerint elmaradt a bérleményük harmadát kitevő belső terasz átadása is, amire egy bárt terveztek, amit a mai napig nem sikerült megépíteni.

“A mi teraszunkon rendezték be a Fidesz médiaközpontját a 2014. évi országgyűlési és önkormányzati választásokkor egyaránt” – teszik hozzá bosszúsan. Az eredményvárót emlegette Rády Árpád is, mondván, amikor az eredményváró volt, akkor nekik be kellett zárni. Egyben hozzátette, őket nem tájékoztatják ilyen esetekben semmiről.

Kihalt a Bálna, a bérlők lázadoznak – nem megy a plázaüzemeltetés a fővárosnak from atlatszo.hu on Vimeo.

Nagyunyomi-Sényi Gábor másként emlékszik, mint mondta, ők a rendezvény megtartásáról szóló egyedi szerződések megkötését követően írásban és haladéktalanul tájékoztatják a bérlőket, és ez a Fidesz eredményváró rendezvénye esetében is így történt.

Az Adriana Kft. és a Bálna között akkor mérgesedett el a viszony, amikor április végén a cég tulajdonosai felszólító levelet kaptak, hogy fejezzék be a kivitelezést, különben felmondanak nekik. Ezután egy újabb felszólító levél jött, hogy fizessenek többmillió forintot, ellenkező esetben felmondják a velük kötött szerződést.

“A bérbeadó bérleti díjat és üzemeltetési díjat követel, miközben a kivitelezés még a mai napig sem fejeződhetett be. Benne áll a pénzünk egy a mai napig meg nem valósult és be nem fejezett projektben. Bevételünk nincs, csak kiadásunk 12 hónapja, tehát napról napra feléljük az összes eddigi magán megtakarításunkat” – festették le a helyzetet.

Nagyunyomi-Sényi Gábor a műszaki hibákat, a késlekedést, illetve a terasszal kapcsolatos állításokat a folyamatban lévő perre hivatkozva egyáltalán nem kommentálta, ehelyett azt közölte, hogy az Adriana Kft. a bérleményt “rosszhiszemű, jogcím nélküli használóként, a Bálna Budapest házirendjének folyamatos megsértése mellett használja, használati és üzemeltetési díj fizetési kötelezettségének továbbra sem tesz eleget”.

Nem sokkal messzebb egy újabb panaszos bérlővel találkozunk, aki dolgozója napi 3 ezer forintos bérét sem tudja az üzletéből kitermelni. “Már annak is örülnénk, ha bezárhatnánk. Egy barátunk üldögél a boltban 3 ezer forintért, de az ő bérét sem tudjuk kihozni. Van olyan hét, hogy semmit nem adunk el, és nem azért, mert eladhatatlan dolgokat árulunk, épp ellenkezőleg, a többi üzletből tartom el az ittenit. Hozzá nem értés, lustaság vagy nem tudom, hogy tud elcsúszni egy épület” – találgatott.

Kérdésünkre, hogy mire számítottak, azt mondta: “Azzal kecsegtettek, hogy lesznek bérlők, hogy sok az érdeklődő. Tavaly év végén megnyitottunk, a megnyitón voltak is emberek, úgy tűnt, tényleg működni fog a dolog. Két napra rá már senki nem volt. A hely annyira nem ment, hogy egy szinttel lejjebb már szinte ingyen is ki lehetett venni helyiséget, miközben mi jóval többet fizetünk. Elvérzünk.” – kesergett a tulajdonos.

A bérleti díjak közötti különbséget ugyanakkor a Bálna tagadta, Nagyunyomi-Sényi Gábor szerint a az egyes bérlők által fizetett bérleti díjak fajlagos összegében akkor fordulhat elő eltérés, ha egy bérlő a pályázati kiírásban meghatározott minimális bérleti díjhoz képest magasabb összeget jelöl meg pályázati ajánlatában, és ennek megfelelően az egységesen meghatározott minimális bérleti díjakhoz képest saját vállalása alapján magasabb összegű bérleti díjat fizet.

A bérlők azt is elmondták lapuknak, emlékeik szerint előfordult olyan is, hogy a Bálna leállította a pályáztatást, tehát annak ellenére, hogy szinte kong az ürességtől az épület, a potenciális bérlők nem tudtak helyiség-bérlésre pályázni. Nagyunyomi Sényi Gábor kérdésünkre ezt is tagadta, szerinte a pályáztatás leállítására illetve beszüntetésére eddig nem került sor. “A pályázatok közzététele a beérkezett pályázatok elbírálásának időszakával megszakítva folyamatosan történik” – fogalmazott. Nagyunyomi-Sényi közölte azt is: 2013 novembere óta 21 pályázatot írtak ki bérlemények rövid távú, valamint hosszú távú hasznosítására.

Mindeközben viszont egyáltalán nem tisztázott, hogy a meglehetősen problémásnak tűnő működés tulajdonképpen mennyi közpénzt visz el. Nagyunyomi-Sényi Gábor nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mennyi bevételt hozott a Bálna a nyitás óta, és ezzel párhuzamosan mennyi kiadás jelentkezett. Végleges egyenleg szerinte csak a 2014. évet lezáró mérleg ismeretében vonható.

“Előzetes kalkuláció alapján a Bálna Budapest 400 millió forint körüli várható üzemeltetési költségére a bevételek fedezetet fognak nyújtani” – vélekedett Nagyunyomi-Sényi Gábor, aki egészen másként látja a helyzetet, mint a bérlők. Mint írta:

“A Bálna által nyújtott rendezvényhelyszínek népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az idei évi rendezvénynaptár teljesen telített, sőt bizonyos időpontok több évre előre foglaltak. A Bálna átlagos napi látogatói létszáma megközelítőleg 1000 fő. Mindez bizonyítja, hogy a Főváros a Bálna megnyitásával olyan látványossággal gazdagodott, amely nem csak hazai, de nemzetközi tekintetben is egyedülálló élményt tud nyújtani az idelátogatók számára.”

Nagyunyomi-Sényi Gábort egyébként nemrégiben leváltották a BFVK éléről, január elsejétől a társaság vezetője Barts J. Balázs lesz.

Oroszi Babett