Az angolai elnök családjával is üzletelhet a titokzatos MET Holding

Az angolai elnök José Eduardo dos Santos egy rokona és egy portugál politikus is szerepet vállal abban a svájci bejegyzésű cégben, amelynek résztulajdonosa a Mol egykori energiakereskedő cégének utódja, a Met Holding AG. Az offshore gázügy néven elhíresült ügyletről közismert vállalat ezzel a kétes gazdasági szereplők nemzetközi színpadára is kilépett. 

„Sehol nem jellemző, hogy egy magánvállalat publikálná üzleti tárgyalásait, vagy kapcsolatait” – írta nekünk még szeptemberben a Met Holding AG. Akkor arról (is) kérdeztük, hogy milyen kapcsolat van a Met és a Portugáliában bejegyett Erigo SA között, és arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy az energetikai cég hogyan értékeli az Erigo SA bizonyos vezetőinek kapcsolatát az angolai elnök családjához.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egy új svájci cég miatt kezdtük el a Met angolai kapcsolatait firtatni. Az Erigo Schweiz AG-t 2014 elején jegyezték be a svájci Zug városában a Met címére. A vállalat alelnöke pedig Lakatos Benjámin, a Met vezérigazgatója. A Met honlapján látható cégábráról viszont – ami a vállalatcsoport tucatnyi tagját mutatja – hiányzik az Erigo Schweiz. Mivel a svájci online cégadatbázisban nem érhetőek el a vállalatok tulajdonosai, az Erigóról eddig nem írtunk, mert szerettünk volna alaposan meggyőződni arról, hogy mi köti a válallatot a Methez.

A Met teljes válasza

“Kereskedelemmel foglalkozó cég lévén alapvető elvárás -és az energetika iparág ezt különösen igényli- hogy az ember ismerje a szektor legtöbb szereplőjét. Azonban sehol nem jellemző, hogy egy magánvállalat publikálná üzleti tárgyalásait, vagy kapcsolatait. Meg kell érteni, hogy egy kereskedelmi cég amellett hogy saját titoktartásai ellen vétene, nem okozhat sem magának sem leendő vagy létező partnereinek ily módon üzleti hátrányt.

Versenypiaci szereplőként az egyes üzleti szerződések tartalmát, azok részleteit, a piaci gyakorlatot követve értelemszerűen mi sem hozzuk nyilvánosságra, csupán a cég működtetéséhez szükséges mértékben és körben kívánunk részletekbe menő adatokat és személyeket érintő privát információkat publikálni.”

Az angolai szál

Az Erigo Schweizot azóta a Metről írt cikkében említette a Tages Anzeiger, az Erigo SA-val kapcsolatban pedig Portugáliában cikkeztek. Mi pedig megszereztük a Erigo Schweiz AG egyes cégiratait, amikből kiderül: a vállalatnak negyven százalékban a Met Holding AG a tulajdonosa.

A másik tulajdonos egy máltai vállalat, a Lagoon Gas & Oil Holding Ltd, amiről sokat nem tudunk. Az viszont biztos, hogy portugál és angolai kapcsolatokban „erős”. A Lagoon által delegált egyik igazgató Manuel Joaquim Dias Loureiro, aki a portugál szociáldemokraták színeiben a kilencvenes évek elején a portugál kormány, 2006 és 2009 között pedig az elnökkel dolgozó államtanács tagja volt. Utóbbi pozícióról azután távozott, hogy Portugáliában kipattant a BPN-botrány: erre a bankra több milliárd eurót kellett költenie a portugáloknak, miután 2008-ban a csőd szélére kerülve és az ország pénzügyi rendszerének épségét fenyegette. Az államosított, majd később eladott bank korábbi menedzsmentjével szemben aztán különböző eljárások indultak adócsalás, pénzmosás és más finomságok miatt, amelyekkel kapcsolatban a BPN korábbi vezetéséhez tartozó Dias Loureirót is emlegették.

Talán még érdekesebb az Erigo Schweiz szintén a Lagoon által delegált elnökének személye, Tito Luis Perdigao Abrantes Zuzarte de Mendonca, vagy röviden „Tilucho”. A férfi Angola elnökének rokonságához tartozik: Tilucho az angolai befektetési ügynökség, az ANIP fejének, Maria Luisa Abrantesnek – aki egy időben az elnök dos Santos felesége volt – egy még korábbi kapcsolatából származó gyermeke.

Bank & befektetés

Egykori gyarmatként Angola a mai napig szoros kulturális és gazdasági kötelékeket ápol Portugáliával. 2011-ben a The Economist brit gazdasági hetilap Isabela Dos Santos, az angolai elnök lánya portugáliai befektetései kapcsán írt arról, hogy a szerepek megfordultak: angolai állami vállalatok és Dos Santosék oligarchái is előszeretettel viszik az olajkitermelésből, gyémántbányászatból szerzett milliókat portugál befektetésekbe. Az egyik ilyen befektetés éppen a portugál BPN Bank – miután a portugál állam kényszerből államosította, 2011-ben az angolai Banco BIC-nek adta el a pénzintézetet. A Banco BIC-ben akkor huszonöt százalékban érdekelt Isabela dos Santos tulajdonrésze mostanra negyven százalék fölé nőtt.

Földgáz, olaj, gyémántok

Ez azért érdekes, mert az Erigo Schweiz elsősorban földgáz, olaj és fémek kereskedelmével foglalkozik. Angola pedig rendkívül gazdag természeti erőforrásokban: a ország kivitelének túlnyomó többségét most is szénhidrogének adják, az angolai vezetés pedig éppen a különböző fegyveres konfliktusok miatt évtizedek óta kihasználatlan fémbányászat felfuttatásával szeretné diverzifikálni a bevételi forrásokat. Nem elképzelhetetlen egy olyan üzleti felosztás, ahol a partnerek egyike az erőforrásokat, a másik pedig a szakértelmez hozza az „asztalhoz”.

Egy másik lehetséges magyarázat az angolai kapcsolatra a Mol-csoporthoz tartozó INA ottani olajkutatási és -kitermelési tevékenységeiben kereshető. A magyar közontú energetikai csoport ugyanis a Met-ben lévő negyven százalékos tulajdonán keresztül az Erigo Schweizban is tizenhat százalékos befolyással bír. Kérdésünkre ugyanakkor a Mol azt válaszolta: „Hasonlóan az Angolában működő bármely más olajvállalathoz, a MOL-csoport is kapcsolatban áll szinte az összes országban működő jelentősebb iparági szereplővel. Ugyanakkor se a MOL-nak se pedig leányvállalatainak nincs együttműködése az Erigo SA-val vagy annak leányvállalataival.”

Kormány és kapcsolat

Az nem teljesen világos, hogy mi köze van a portugáliai Erigónak a svájci hasonló nevű vállalathoz. Hasonlóság ugyanakkor van a néven túl is: a portugál cégtisztségviselői között megtalálható Maria Luisa Abrantes, valamint az angolai elnök fia Jose Paulino Dos Santos, művésznevén Coreon Du, és a jelenlegi portugál külügyminiszter fia, Miguel Pena Chancerelle de Machete.

Família Kft.

Az angolai elnök tágabb családja több tucat tagot számlál és gyakorlatilag lehetetlen számon tartani, hogy az ország gazdasági-politika-családi elitjében ki milyen befektetésben vesz részt, milyen frakciókban mozog. A helyzetet külön nehezíti, hogy a szereplőket általában különböző beceneveken hívja a sajtó is. A Methez kötődő Erigo Schweiz AG környékén felbukkanó karakterek egy önálló csoportosulást látszanak kirajzolni. A portugál Erigo Sa-ból ismerős Paulino dos Santos, művésznevén Coreon Du és nővére Welwitschea “Tchizé” dos Santos az angolai rezsim jobb színben való feltüntetésére kapott megbízással került a zsírosbödön közelébe. Tchizé a N’Jula Investments nevű cégén keresztül egy jelentős gyémántkitermelési koncesszióból is részesedést kapott, a Maka Angola tényfeltáró portál szerint anélkül, hogy bármilyen pénzügyi vagy technikai befektetéssel hozzá kelljen járulnia a kitermeléshez. Egy online elérhető kormányrendelet TIto Mendocát vagy Tiluchót, az Erigo Schweiz AG elnökét jelöli meg az N’Jula képviselőjeként.

Ráadásul nem csak a svájci Erigónak, hanem a máltai Lagoonnak is van egy névrokona Portugáliában: az Erigo SA-val azonos címre bejegyett Lagoon SCSR-t Dias Loureiro és Tilucho vezeti.

A leggazdagabb nő, a legkorruptabb család

A gazdaglistákat nagyon is komolyan vevő nemzetközi Forbes leplezte le Isabela dos Santost, Angola elnökének lányát tavaly év elején Afrika leggazdagabb nőjeként (összevetésként: ha az akkor 3,2 milliárd dollárosra becsült vagyonából megvenné a három leggazdagabb magyar vagyontárgyait, még úgy is maradna pár százmillió dollárja taxira). A magazin szerint a negyvenes éveiben járó üzletasszony minden komoly angolai befektetésének eredete adminisztratív „helyzetbe hozás” vagy olyan részesedés, amit egy Angolában működni akaró cégben szerzett.

Korábbi cikkeink a MET Holdingról

Veszélyeshulladék-exportban is utazott a Mol mögött üzletelő offshore cégháló

Üstökös az olajiparban: sikkasztással vádolják a Mol-holdudvar üdvöskéjét

Ingatlanokban parkolnak az Ina-ügy szereplőinek százmilliói

Nagy György és Garancsi István is részesülnek az offshore gázbizniszből

Orosz hátterű cégháló az INA korrupciós ügye körül

Orosz oligarcha lehetett a Mol tulajdonostársa

Noha az üzletasszony ezt tagadja, mesés gazdagságát nehéz volna elválasztani apja pozíciójától. Jose Eduardo dos Santos az afrikai ország függetlenségét 1975-ben kivívó, majd egyből egymásnak eső frakciók egyikének, az Angolai Felszabadítási Népi Mozgalom (MPLA) vezetőjeként 1979 óta irányítja az országot.

Az ország páratlan természeti erőforrásaira építve Dos Santos a mára közepesen fejlettnek számító Angolában lenyűgöző gazdasági növekedést vezényelt le; a kétezres években például átlagosan 11,1% volt az éves GDP-növekedés. Azonban hiába az évente kibányászott több millió karát gyémánt, vagy hogy napi 1,71 millió hordónyi kitermelt olajjal Nigériával vetekszik Afrika legnagyobb olajkitermelő országának pozíciójáért, ha a lakosság cirka hetven százaléka napi két dollárnál kevesebből él.

Úgy fest, az olajdollárok elcsorognak valahova. 2011-ben egy IMF-jelentés megállapította, hogy a hivatalos nyilvántartásokból a megelőző három évben befolyt összesen 32 milliárd dollár olajjövedelemnek nem lehet a nyomára bukkanni.

Az elnök kiterjedt családja ugyanakkor egyre és egyre gazdagabbnak tűnik. A Maka Angola tényfeltáró portál szerint Dos Santos „olyan nyíltan adott át állami erőforrásokat saját családjának magántulajdonába, hogy az egyetlen lehetséges következtetés: Angola a Dos Santos család magántulajdona”.

Sarkadi Nagy Márton

Címlapkép: innen