A Jobbik délen – magyar nemzeti radikálisok a Vajdaságban III.

A Jobbik és a vajdasági Magyar Remény Mozgalom kapcsolata tartósnak bizonyul, de Vonáék saját hídfőbázist igyekeznek kialakítani Szabadkán, amit elítélnek a szerb politikai pártok, de a Vajdasági Magyar Szövetség is.

A cikksorozat előző részei

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egy kicsit nagyon tönkreverve – magyar nemzeti radikálisok a Vajdaságban II.

Bűnök és büntetések – magyar nemzeti radikalizmus a Vajdaságban I.

Hagymázas álmok mindig is léteztek a határrevízióról, az egyik legmarkánsabb utólagos (re)konstrukció Raffay Ernő „tollából” ered. Az Antall-kormány honvédelmi államtitkára két éve úgy emlékezett vissza, hogy a 90-es években, a délszláv háborúk során felmerült a Délvidék visszacsatolása, párhuzamosan azzal, ahogyan a horvát hadsereg – melynek felfegyverzésében Magyarország is részt vett 1990-ben (lásd az emlékezetes Kalasnyikov-botrányt) – visszaszerezte területeit a fellázadt szerbektől. Más forrás ezt a koncepciót nem erősítette meg, ráadásul enyhén szólva ez a horvátokkal való háborúra is okot adott volna, hisz a Délvidék java ma (is) horvát terület…

(Forrás: http://internetfigyelo.files.wordpress.com/2013/07/dc3a9lvidc3a9k3.jpg )

A MIÉP-nek is voltak visszacsatolási koncepciói, hol a Duna-Tisza-Duna csatornánál húzták meg az új határt (így mondjuk Temerin a határ túloldalán maradt volna), hol Szerbia 1999-es NATO-bombázásakor került elő a penna. A félelemben élő magyarok a Vajdaságban azonban aligha voltak vevők az effajta (fél)háborús ötletekre. Szkinhedek ugyan mindenhol akadnak, ám a szabadabb 2000-es években a HVIM sem tudott jelentős támogatást szerezni. Ebben az üres térbe érkezett meg a Jobbik, amely nem épp NATO-pártisága ellenére 2008-ban azt vetette fel – maga Szegedi Csanád –, hogy a magyarverések miatt küldjenek ide NATO-csapatokat „az egyik legnagyobb NATO-kisebbség, a délvidéki magyarok védelmében”.

3 in 1: székelykapu, rovásírás, Szent Korona (Forrás: http://alfahir.hu/botrany_elvitettek_delvidek_elso_trianon_emlekmuvet )

Emlékműcsata

2013 végén az MRM Adán, Rákosi Mátyás szülővároskájában szerette volna felavatni „a Délvidék első Trianon-emlékművét”. Ennek felavatásán részt vett volna Szávay István is, a Jobbik országgyűlési képviselője, de az emlékmű „eltűnt”, ismeretlenek elvitték. A város önkormányzatban amúgy nem hogy az MRM-nek lövése lett volna, de két éve újfent a Demokrata Párt koalíciója szerzett többséget a VMSZ-szel szemben is. Bilicki Zoltán polgármester aztán az emlékmű „eltűnése” utáni napon közölte: engedély nélkül építették azt, így értesítette az építési felügyelőt, aki intézkedett a helyi római katolikus temetőben felállított objektum eltávolításáról. A Jobbik azt ígérte, állja az új emlékmű költségeit.

Addig is, Szávay és László Bálint elhelyezték azt az emléktáblát, ami a szobor része lett volna, de még nem került fel rá annak elviteléig, közben lejanicsározták a polgármestert is.

László Bálint és Szávay Adán ( Forrás: http://www.magyarszo.com/hu/2182/vajdasag_ada/105075/Avat%C3%B3%C3%BCnneps%C3%A9g-eml%C3%A9km%C5%B1-n%C3%A9lk%C3%BCl.htm )

Irodanyitás, zárás, nyitás

A Jobbik először 2014 januárjában akarta megnyitni irodáját Szabadkán, de a párt délvidéki szervezője, Kiss Ervin ott sem lehetett, mert az avatás időpontjára beidézte a szerb rendőrség (Szávay Facebook-oldalán egyenesen azt írta, hogy a VMSZ feljelentése miatt vegzálták Kisst). Pásztorék VMSZ-e nyilatkozatban tiltakozott az irodanyitás ellen, mondván, „nézeteit és eszmeiségét illetően a szélsőjobbhoz közel álló magyarországi párt”, akik idejönnek, olajat öntenek a tűzre, majd hazamennek. Pár hónappal később a VMSZ-t már nem zavarta az, hogy olyan párttal lép koalícióra Szerbiában, mely korábban egyértelműen szélsőjobboldali (szerb nemzeti radikális, csetnik) párt volt.

Az irodát Szávay nyitotta meg, de a támadások miatt rögtön be is zárhatták. Kiss Ervintől, a Jobbik délvidéki szervezőjétől viszont megtudtuk:

„Az irodanyitás egész biztosan meg lesz tartva. Itt fontos kiemelni, hogy ez Szávay István országgyűlési képviselő irodája lesz, melyet képviselői keretből fog fenntartani.”

Vagyis ez kvázi nem a Jobbik irodája lesz, nehogy azt mondhassák, egy másik ország területén nyomul maga a párt – egy képviselő (vagy akárki) pedig bárhol nyithat irodát, és Szávay ilyen minőségében tart fogadóórákat szeptember közepétől. A hivatkozási alap a kettős állampolgárság, hisz a vajdasági magyarok is szavazhatnak.

A hatósági végzés ellenére megnyílik az iroda. Aztán bezár ( Forrás: http://jobbik.hu/sites/default/files/field/image/jobbik_7.jpg )

Konfliktusok az iroda körül

A témára már akkor lecsaptak a szerb pártok és a média, s a Vajdasági Magyar Szövetség is. Kiss Ervin úgy véli, a VMSZ azért támad, mert az MRM-ben a Jobbik kistestvérét látja, a szerb pártok közül pedig azok a leghangosabbak, melyek a 90-es években egy szendviccsel oldották volna meg a magyarkérdést (ti. a Magyarországra való átköltöztetéskor egy szendvicset kaptak volna az útra, a szlovákok a nagyobb táv miatt kettőt).

A júniusi újbóli bejelentés után a szabadkai önkormányzat képviselői egymás kezéből kapták ki a Pannon TV riporterének a mikrofonját – így a Demokrata Párt-béli Slavko Parać azt kérdezte, hogy a fasizmussal határos szélsőjobboldali párt hogy nyithat külföldön irodát, hogyan engedhetik ezt meg? A Szerb Szocialista Párt képviselője (e párt adja ma a miniszterelnökhelyettest), Duško Stipanović úgy vélte, Szerbiában ma olyan jó a helyzet, hogy azt egy ilyen párt sem tudja elrontani, a szerb hatóság pedig majd megteszi a magáét és a rendőrség lépni fog – ez persze úgy hangzik, hogy egy párt a rendőrséggel fenyegetődzik.

A legerősebb kormányzópárt, a Haladók képviselője, Gojko Radić meg elmondta, egy párt nem hozhat létre irodát egy másik országban, ahogyan ők sem hozták létre sajátjukat Boszniában, pedig tervben volt. Az önkormányzat magyar képviselői már megengedőbbek: Almási Szilárd a .Most-ból támogat minden anyaországi kezdeményezést, amely segíti az ittenieket, és arra biztatja a többi magyar pártot is, még a liberálisokat és a baloldaliakat is, nyissanak ők is irodát a Vajdaságban. László Gyula, az MRM képviselője pedig érthető módon úgy vélte, a Jobbik teljes joggal nyithat irodát, és e párt szerinte konzervatív, nemzeti párt, s nem tapasztalta, hogy államellenes lenne Szerbiában.

Egy a biztos, ha Szávay megjelenik újra Szabadkán, várhatóan forró ősz vár majd a Jobbikra a Vajdaságban, illetve délvidéki képviselőjére.

Szávay István és Kiss Ervin sajtótájékoztatója Szabadkán (Forrás: vajma.info )

Sto gyelat?

Hogy a Jobbiknak milyen lehetőségei vannak a Vajdaságban, az erősen kérdéses. A vajdasági (származású) Kiss Ervin lapunknak elmondta, a Jobbiknak 2013 március óta van „dinamikusan fejlődő” délvidéki csoportja:

„A tagság száma szépen növekszik, és hála Istennek szimpatizánsokból sincsen hiány. Ez nem egy újabb délvidéki magyar párt. Mi nem kívánunk beleszólni a helyi magyar pártok ‘csatározásaiba’. Egy szervezőre is komoly feladatok hárulnak, ezért nem tartom formálisnak a tisztségem. Főleg úgy, hogy tagja vagyok a Jobbik Országos Választmányának.”

Főleg a középosztálybeliekre számítanak, akik az internetről is tájékozódnak és persze a fiatalokra. Minden magyar párttal együttműködnének, amely egységes nemzetben gondolkodik, de a Fidesz-közeli VMSZ és VMDP elzárkózik tőlük. Természetesen Kiss is a médiablokádra panaszkodik, ha a Jobbik gyenge szerepléséről van szó a magyarországi OGY-választásokon:

„Beadtam a Magyar Szóba egy 36 ezer dináros Jobbik-hirdetést a zentai lakossági fórumunkról, melyet nem hoztak le, amikor elmentem, hogy ez mégis hogy történhetett, paprika-spray-jel fenyegetett meg az egyik alkalmazott.”

Ugyanez az oka szerinte, hogy az általuk is támogatott MRM és koalíciója gyengén szerepelt a választásokon, de a őszi Nemzeti Tanács-választásokon megmutathatják magukat, több idejük van felkészülni.

Van itt minden, mint a bajsai búcsúban – előzetes az idei Pusztatábor programjából (Forrás: Facebook)

EMI vagy nem EMI?

Az EMI 2012-ben eltűnt Magyarkanizsáról, az (eredeti) szervezők áttették Szegedre, mert nem kaptak engedélyt, a rendőrség is nyomon volt, és a magyar többségű önkormányzatok másutt sem engedték megtartását, ráadásul a VMSZ nyomására – így többen is. Kiss szerint

„…sajnos az EMI-tábort száműzték Délvidékről. Most ezt igyekszik valamilyen szinten pótolni az Aracsi Pusztatábor, mely hagyományőrzésből jött létre, és előreláthatólag idén én is részt veszek ezen a tagsággal, szimpatizánsokkal együtt. Eddig javarészt megemlékezéseken vettünk részt, ahol koszorúztunk is, valamint könyvbemutatókon, de a jövőben tervbe van egy pár kulturális, közéleti, politikai rendezvény megszervezése Délvidék-szerte. A fiatalok többsége velünk van.”

Azaz a Jobbik a párttól már megszokott módon próbálja megszólítani régi és potenciális híveit, és ha megnézzük a Pusztatábor tavalyi programját – melyet a törökbecsei Aracs ’95 Pusztatemplom Polgárok Társulása szervezett augusztus 20-23-a között –, magától értetődő a témaazonosság is, a jellegzetes programok: táltostűz, magyar őstörténet, Sziva Balázs-koncert, reggeli kürtszó, kereszt kifaragása, szobornézés a környéken (így a Hungária-szoboré), focimeccs a Délvidék és Csonkaország csapatai közt, baranta, íjászat, népi hangszerek… Az idei tábor támogatói pedig a Délhír és az Alfahír Hírportál.

Harcra fel, itt győzni kell! (Forrás: Facebook)

Itt kell kiemelnünk, hogy az MRM gyenge támogatottsága ellenére a nemzeti radikalizmus szimbólumai (jellegzetesen keveredve az ősmagyar, pogány elemekkel) számos vajdasági táborban jelennek meg, a hagyományőrző társaságok is sokat merítenek belőle (mint például a temerini Hunor Íjászegyesület). Kérdés, hogy ez egyeseknek, épp mint az íjászat, mennyire jelent sportot, közösségi együttlétet, és mennyire a nemzeti radikalizmus explicit kifejezését. A kisebb, részben nemzeti radikálisnak tekinthető csoportokat, médiát cikksorozatunk utolsó részében mutatjuk be.

Szerbhorváth György

Címlapkép: MIÉP-es térkép 1999-ből