Ezután már bármit meg lehet tenni a Városligettel – civilek tiltakoztak a beépítési tervek ellen

Rákosi, és a második világháború végzett akkora pusztítást a Városligeten, mint amekkora kárt  a most tervezett múzeumnegyed-projekt okozhat – állítják a minden építési szabályozás alól kivont, százmilliárd forintot is meghaladó tervezett költségvetésű múzeum-negyed  projekt  ellenzői. Videóriport.

A háborúban  fűtéshez vágtak ki fát, az ötvenes években a tömegrendezvényeknek helyet adó Felvonulási tér kialakításához csupaszították le a park egy részét.  Most hatalmas múzeumi épületeket építtetne a kormány  a parkban, miközben világszerte inkább a lepusztult ipari területek, és nem a közparkok helyére tervezik a hasonló óriásberuházásokat.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kormány által kitalált múzeum-negyed beruházás jelenlegi dokumentumai szerint ugyan tilos a fák kivágása, a világ első közparkjaként épült Városliget növényzetét féltő szakemberek viszont  azt állítják: a tervezett új múzeumépületek – köztük tízemeletes toronyház magasságú épület is –  jelenleg kijelölt helye fákkal benőtt terület.

Ezután már bármit meg lehet tenni a Városligettel from atlatszo.hu on Vimeo.

A területre nincs érvényes szabályozási terv, egyelőre “bármit lehet”, s az építész-szakma egy része attól tart, hogy  a május 31-én lejárt  nemzetközi építészeti pályázat nyertes terveihez utólag igazítják majd a közeljövőben meghozandó szabályokat. A projektet kifogásoló építészek, tájépítészek szerint az elképzelt építési program ezen a területen jogszabályi keretek között, a közparki terület sérelme nélkül nem valósítható meg, mert nem felel meg a területen és környékén érvényben lévő előírásoknak. Ráadásul a park növényzetének rendezésére egyelőre sem terv, sem költségvetés nincs.

A Városliget Projektért felelős miniszteri biztos, Baán László elfoglaltságára hivatkozva csak írásban válaszolt kérdéseinkre. Válaszából kiderült, ő kimondottan jónak tartja, hogy nem készült el a szabályozási terv, mert a múzeumokra kiírt nemzetközi tervpályázatra érkezett művek majd segítenek a szabályozás alakításában.  Baán elismerte, hogy a Városliget átalakításáról nincsenek kész hatástanulmányok:

“A beruházási döntéseket a fejlesztés különböző szakaszaiban az adott fejlesztési szakasz megkívánta számításokkal és felmérésekkel kell előkészíteni és támogatni. Az adatok és példák elemzése után készülnek a megvalósíthatósági tanulmányok a jogi, intézményfejlesztési, környezeti, közlekedési, gazdasági és a műszaki feltételek kialakításának vizsgálata céljából. Valamennyi szükséges előkészítő vizsgálat és tanulmány a projekt ütemezése által megkívánt, megfelelő időben elkészül, legkésőbb ez év végéig.”

Baán elismerte azt is, hogy egyelőre nincsenek tervek, sem költségvetés a park növényzetének rendbehozatalára. Egyelőre annyit tud, hogy ha lesz ilyen majd, az is sokba fog kerülni:

“A Városliget teljes zöldfelületi rekonstrukciójának és parkhasználati infrastruktúrájának (belső úthálózat, sétányok, kerékpáros utak, futó- és sportpályák, játszóterek, padok, kutyafuttatók stb.) előkészítésére jövőre egy tájkertészeti pályázat kerül majd kiírásra, ennek eredményének ismeretében lesznek majd források rendelve a feladathoz, de ez biztosan sok milliárdos nagyságrendű összeg lesz.”

A miniszteri biztos nem tagadta, hogy lesznek fakivágások, de csak az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületénél (a Petőfi Csarnok lebontandó épülete helyén), és azt ígérte, hogy ezeket pótolni fogják:

“Azokat a fákat, amelyeket a nemzetközi zsűri döntésével kiválasztott épületek megvalósítása miatt esetleg mégis ki kellene vágni, már előre pótolni fogjuk a Városliget területén, a fakivágási engedélyhez melléklendő kockázatelemzési és telepítési javaslatok alapján.”

A hatalmas fák facsemetékkel való pótlása még a hozzá nem értőkben is kétséget ébreszt a fakivágásokkall kapcsolatban.  Ráadásul tájépítészek szerint  nem csak a Baán által említett hely, hanem  egy másik tervezett épület, a Zene Háza számára kijelölt terület is tele van rengeteg értékes fával. A Petőfi Csarnok helyére telepített Galéria  pedig a megközelítés, közmű-ügyek miatt felforgatja az egész Ligetet és tönkreteszi a park legnépszerűbb hétvégi pihenő részét, a Nagyrétet.

A Városligeti átalakítással kapcsolatban tehát a fő aggályok egyike, hogy a beépítések nyomán névlegesen hektárokkal nő majd a zöldfelület (például a mélygarázsok tetején), ami azonban nem fogja pótolni a kivágott fákat, közparki zónákat.  Fás liget helyett gyep, drágán fenntartható tetőkert lesz, az eddig is intenzíven használt, a terhelhetőségei határán lévő közpark helyett pedig csak egy zöld díszlet.

Bár a fejlesztés kormány által hangoztatott célja a Városliget zöldfelületi rekonstrukciója, nem erre írtak ki nemzetközi tervpályázatot, hanem négy épületre – hangsúlyozzák a projektet kifogásolók. Ráadásul nagyon keveset tudni a projekt tényleges részletes tartalmáról, mert annak nagy része nem nyílvános.

A miniszteri biztos többször is kiemelte, hogy rengeteg pályázó jelentkezett a helykijelölő és az épületekre kiírt pályázatra is, a Liget-projektet kifogásolók szerint ez nem a projekt népszerűsége miatt van, hanem azért, mert a világgazdasági válság óta nehézségekkel küzdő mérnöki szakma számára vonzó volt a munkalehetőség és az ingyenes regisztráció. Egy szakmabeli így fogalmazott:

“Ha valaki holnap a Holdon létesítendő kultúrpalota tervezésére írna ki nyílt, ingyenes tervpályázatot, arra is sok lenne a jelentkező.”

Horn Gabriella – Halász Áron

(Címlapkép: Mutyipoly)