Jobb meghalni egy afganisztáni robbantásban – krízisben a magyar menekültügy

A tavalyi összesen kétezeregynéhányhoz képest idén már eddig több mint tizenhatezren kértek menedéket Magyarországon, ami káoszt okozott az intézményrendszerben, és gyűlölet-kampányok célpontjaivá tette a menekülteket. Kisfilmünkben annak jártunk utána, milyen embertelen körülmények között élnek a kényszerűen Magyarországon ragadt menedékkérők.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Jobb meghalni egy afganisztáni robbantásban – krízisben a magyar menekültügy from atlatszo.hu on Vimeo.

Folyamatos krízishelyzet van, a menekültügy eddigi gyakorlata fenntarthatatlan, új koncepcióra van szükség.  Ilyen és ehhez hasonló mondatok jellemzik a hazai menekültügyet, miközben a gyűlöletpolitika kezdi kampánytémává emelni a hazánkon átutazó, de a Schengeni-övezet határán innen elfogott, Nyugat-Európába tartó menedékkérőket.

A menekültek száma ráadásul nem csak a szíriai polgárháború, vagy a labilis afganisztáni biztonsági helyzet miatt emelkedik: a 2157 tavalyi menedékkérelemhez képest idén szeptember végéig a tizenhatezret is elérte ez a szám. A hatóságok szerint a kérelmek megnövekedett száma mögött a menedékkérők fizikai bántalmazásáról elhíresült idegenrendészeti őrizet tavaly decemberi megszüntetése áll, július óta viszont újra börtönszerű körülmények közé zárják a menedékkérők egy részét.

A menedékkérők elmondásuk szerint jellemzően nem Magyarországon vágytak letelepedni, akit viszont itt elkapnak, nem úszhatja meg az eljárást. Aki pedig egyszer bekerül a magyar rendszerbe, nem szabadulhat, és a Dublin II eljárás révén visszadeportálhatják őket ide más országokból is. Már vannak olyan EU tagállamok, melyek az itteni embertelen körülmények miatt megtiltották a Magyarországra való visszaküldést. Németországban pár héttel ezelőtt afgánok egy csoportja sikeres éhségsztrájkkal érte el, hogy ne küldjék vissza őket abba az országba, ahol verték őket a fogvatartóik.

Miközben a táborok kerítésén kívül a vámosszabadi menekülttábor nyári megnyitása, vagy Kósa Lajos és a tőle jobbra álló politikusok hamis pánikkeltései borzolják a kedélyeket, a menekülttáborokban embert próbáló állapotok uralkodnak. Nyáron az ideiglenes nagyfai állomáson és a bicskei nyílt befogadó központban is sátortábort húztak fel, valamint több száz ággyal töltötték fel a sportcsarnokot. A 35-40 fokos melegben bevezetett krízismegoldás csak egy tünet: civilek szerint koncepcionális problémák vannak a rendszerben. A befogadó állomásokról kikerülők pedig reménytelen helyzettel, sok esetben a hajléktalansággal találják szemben magukat.

Riportunk készítése során többször kerestük a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, végül két hónapba tellett, hogy megszólaltassuk az állami szervet. Ördög István menekültügyi igazgató elmondta, hogy a rendszer szerintük is átalakítást igényel és ennek törvényi szabályozása most van folyamatban. Civilek viszont sérelmezik, hogy míg januártól már gyökeresen megváltozik az ellátás, ennek finanszírozása még nem látható.

Videónkban annak jártunk utána, hogyan változott az utóbbi évben a menekültügy jogi szabályozása, milyen körülmények között élnek a kényszerűen Magyarországon ragadt menedékkérők és mi a lassan gyűlölet-kampányok témájává váló ügy háttere. Sokatmondó az itthoni ellátórendszerben élők helyzetéről, hogy interjúalanyaink nagy része retorzióktól tartva arca kitakarását kérte. A menekülttáborokban pedig kénytelenek voltunk rejtett kamerát, illetve amatőr operatőrök segítségét kérni, mert több megkeresésünk ellenére sem állt rendelkezésünkre semmilyen hivatalos személy.

Halász Áron