Tavaly egy sikeres adománygyűjtő kampány keretében szert tettünk egy kamerás drónra, hogy madártávlatból olyan nézőpontot tudjunk nyújtani, ami segítheti a tényfeltáró munkát. Kisfilmet is készítettünk a kamerás drónok civil és újságírói felhasználásáról, a jövő hétre pedig egy konferenciát is szerveztünk a témáról.
Kerítés a határon, épülő stadionok, tüntetés a Hősök terén, oligarchák nagyra nőtt birtokai, taxisblokád, lebontásra ítélt szegénynegyed, szennyezett zöldterületek, oszlatásra készülő rendőrök. Estig sorolhatnánk azokat a témákat, amelyek a szemünk előtt vannak, mégsem látjuk őket. Civil szervezetek, vagy újságírók sok esetben falakba ütköznek, amikor meg akarnak ismerni és meg akarnak mutatni valamit, ami szabad szemmel alig látható.
A technikai fejlődésnek hála egyre elérhetőbbek azok az eszközök, amelyek segítenek átugrani ezeket a falakat. A kamerás drónok segítségével be lehet nézni olyan helyekre, ahol közérdekű, mégis titkolt dolgok rejtőznek. A levegőből nem lehet elrejteni a közpénzből épült magánmedencéket. Hiába hazudnak egy tüntetés méretéről, a számháború könnyen eldőlhet, ha felülről nézzük a tömeget.
A drónok segítenek áttekinteni a részleteket, választ adni vitás kérdésekre. A képi történetmesélés kamerás drónokkal megnyíló lehetőségeiről készítettünk egy rövid dokumentumfilmet, nézzék:
Civil drónok – kisfilmünk a kamerás repülő szerkezetek civil és újságírói hasznáról from atlatszo.hu on Vimeo.
Az Átlátszó főszerkesztőjétől megtudjuk, hogy pár éve még újságírók is gyerekjátékként tekintettek a ma már egyre elterjedtebb drónokra. A szabályozási környezet azonban még nem követte a technika haladását, és ez sem biztos, hogy a tényfeltárást segítő irányba fog változni.
Ez persze nem olyan könnyű, mert bizonyos helyeken nem nézik jó szemmel a drónozást a hatóságok. A Felcsút-környéki, Mészáros Lőrinc polgármesterhez és Orbán Viktor miniszterelnökhöz kötődő uradalom terjeszkedéséről, a miniszterelnök háza mellé épített stadionról való filmezés közben rendőrök kobozták el a 444.hu és a Slejm vloggere, Gulyás Márton kamerás drónjait.
Videónkban tapasztalatairól és a a felcsúti esetről mesél Botos Tamás, a 444 videósa. Gulyás Márton aktivista – akinek egyik első, Budapestről szóló videója pont egy drónfelvétel miatt lett népszerű – arra is felhívja a figyelmet, hogy a filmkészítők tudatossága nélkül könnyen unalmas effektté silányulhat a technika, miközben kifejezett haszna olyan szemszögek ábrázolása, ami másképp nem lenne lehetséges.
Civil drónok konferencia
Május 9-10-én Budapesten rendez konferenciát és workshopot az Átlátszó, a CEU Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja és a CEU Közpolitikai Iskolája.
Szakértők segítségével járjuk körül, hogyan tudják a kamerás drónokat felhasználni a civil szervezetek a munkájukban. Részletes program és jelentkezés ezen a linken, itt pedig a Facebook-esemény.
A divatos kép effektektől eltérő szempontokat vizsgálta a Good Drones Lab is. A korábban a Közép-Európai Egyetemen működő szakértői csoport kidolgozott egy módszertant, mellyel könnyen megszámolható, hányan vesznek részt tömegrendezvényeken. Korábban az Austin Choi-Fitzpatrick és Tautvydas Juskauskas alkotta társulás segített az Átlátszónak, hogy saját drón híján is légifelvételeket készíthessünk a netadós tüntetésektől kezdve a felcsúti gazdagság bemutatásán át Miskolcig.
Miskolcon a Good Drones Lab segített megmutatni egy civil csoportnak, hogy a Számozott utcák lebontása mögött nem a diősgyőri stadion parkolójának bővítése, hanem a helyi szegény lakosság kitelepítésének szándéka állhat. A drónfelvételnek hála egyből láthatóvá vált, hogy a DVTK stadion mellett óriási üres területek állnak a parkolóépítés rendelkezésére, ezek felhasználásával a szegények házait sem kéne lebontani.
A kamerás drónok tehát egy nagyon fontos eszközt jelenthetnek a közpénzhasználat bemutatása, a politikai elit elszámoltathatósága és végső soron a demokratikus működés fenntartása céljából.
Videó: Baranya Ákos – Halász Áron
Szöveg: Halász Áron
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Akármit lehet tenni, mindig lesz különbség, ha csak két iskolája is van egy településnek: lesz egy jobb meg egy rosszabb....
Hétfőn reggel nyolckor elkezdődött Kelenföldön az Etele úti fasor kivágása. Hónapok óta lehetett tudni, hogy eljön ez a pillanat,...
Forgattunk már a menekültekről a szerbiai Szabadkán, a szegedi vasútállomáson, és a röszkei menekülttáborban is, tehát kézenfekvő volt, hogy kipróbáljuk,...
Egy teljes napot forgattunk a szerb-magyar határon: megnéztük a Magyarországon keresztül Nyugat-Európába készülő migránsok átmeneti táborát az elhagyatott szabadkai téglagyár...
