Orbán fociakadémiája a legegyenlőbb civil szervezet – tavaly 3 milliárdos bevétele volt

A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PLA) nemsokára Európa legnagyobb utánpótlás-képző centruma lesz – legalábbis Mészáros Lőrinc álmai szerint. Mészáros álmai pedig nem szoktak hazudni: a PLA bevétele és vagyona az utóbbi években mértani haladvány szerint növekszik, míg a többi honi futballakadémia jóval szerényebb összegből gazdálkodik.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Pedig az akadémiát működtető alapítvány alig kap támogatást. Mármint közvetlenül az adózóktól, 1 százalékos felajánlás formájában. A 2011-ben csupán 320 ezer forint folyt be ötvenhárom magánszemély ez irányú rendelkezése nyomán, tavaly – dacára annak, hogy immár ötvenöten rendelkeztek a jövedelemadójuk 1 százalékáról az alapítvány javára – még ennél is kevesebb, mindössze 223 ezer forint. Néhány ezer forint eltéréssel ezt mutatják a NAV adatai is. Ez annál is különösebb, mivel az alapítvány közhasznúsági beszámolója szerint a „közhasznú tevékenységből részesülők létszáma” 530 fő – vagyis ennyi általános- és középiskolás korú gyerek focistává válását segíti közvetve vagy közvetlenül az alapítvány. Azaz, ha feltesszük, hogy mind az 55 felajánló valamelyik támogatott gyerek hozzátartozója volt, akkor is csak nagyjából minden tizedik érintett család adta az adója egy százalékát Orbán Viktor alapítványának. És itt van az 1800 lelkes Felcsút maga is: a felajánlások alapján úgy tűnik, a helyiek sem örülnek eléggé a most épülő 3500 fős stadionnak.

A legegyenlőbb civil szervezet

A közhasznú szervezetek társadalmi támogatottságát a hatályos civil törvény három indikátorral méri: az egyik akkor tekinthető teljesültnek, ha a civil adózói felajánlások a két utolsó lezárt évben meghaladják az összes bevétel 2 százalékát. Ez a miniszterelnök alapítványának nem sikerült: a civil felajánlások mértéke ugyanis három nagyságrenddel odébb van az elvártnál, 2012-ben mindössze 0,007 százaléka volt az összes bevételnek. Igaz, tehetjük hozzá, maga az alapító sem mutat nagyobb civil aktivitást: az „alapítótól kapott befizetés” rovatban tavaly is, idén is nulla forintot találunk: Orbán Viktor az elmúlt két évben a magánvagyonából egyetlen forinttal sem támogatta az általa alapított alapítványt – ezalatt a PLA bő 4 milliárd forint közpénzt kapott különböző jogcímeken. (Korábban viszont jelentős területeket adott hosszú távra ingyenesen használatba az akadémia bővítéséhez.)

A közhasznúsági jelentésnek van egy másik, társadalmi támogatottságot mérő indikátora is: ez az adott civil szervezet számára önkéntes munkát végzők száma. Sajnos Felcsút ezzel sem áll jól: a 2011-es beszámolóból az derül ki ugyanis, hogy a mintegy 110 főt foglalkoztató alapítványnak nincs egyetlen önkéntese sem, és a helyzet 2012-ben sem változott. Van egy harmadik mérőszám is, de ez inkább kakukktojás ebben a körben: az összes költés és a „közhasznú ráfordítás” aránya nem feltétlenül mond bármit is egy szervezet társadalmi támogatottságáról, legfeljebb arról, hogy a bevételek többségét valóban az alapítvány céljaira fordították-e. Vagy legalább az átláthatóságnak ezen a szintjén ennek az elvárásnak megfelelően könyvelték-e le az egyes költéseket. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ennek az egy kritériumnak mindenesetre megfelel.

A hiányzó civil aktivitást bőségesen pótolták az egyéb támogatások. Elsősorban is az állam szállt be az alapítvány finanszírozásába: tavaly például bő kétmilliárd forinttal a társasági nyereségadó-kedvezmény (TAO) révén. Az eredetileg kalkulált összegnél valamivel kevesebb folyt be ebből a forrásból, de még így is elég volt ahhoz, hogy az alapítvány 1,7 milliárd forint nyereséggel („tárgyévi eredmény”) fordulhasson rá az idei évre, ami még az építkezés éve lesz – legalábbis a felcsúti stadion vonatkozásában. A TAO-pénzek igénybevételéhez önrészt ír elő a szabályozás – szerencsére Felcsúton ezzel sem volt probléma: különböző gazdálkodó szervezetek 850 millió forint adománnyal segítették az alapítványt, illetve ebből tudtak finanszírozni a TAO-ban el nem számolható kiadásokat.

A polgároktól kapott támogatás mintegy harminc százaléknyi zsugorodása dacára az alapítvány bevételei jelentősen nőttek: nem véletlen, hogy a közhasznú szervezeteknél figyelembe vett mindhárom „erőforrás ellátottsági mutató”-t könnyedén hozta. Az állami támogatások a 2011. évi 512 millióról tavaly 2 milliárd 127 millióra nőttek, és az adományozók is jobban teljesítettek: a 2011-es 658 millió helyett 2012-ben 850 millióval támogatták a Felcsúti Utánpótlás Alapítványt. Meg is van a látszatja: a 2011-es 370 milliós „nyereség” közel ötszöröse, 1,7 milliárd lett 2012-ben a tárgyévi eredmény, miközben az alapítvány összes bevétele a 2011-es 1,19 milliárdról 2,97 milliárdra emelkedett.

Hogy mennyire reális a közel 3 milliárd forintos bevétel egy olyan társadalmi szervezet esetében, amelyik 160 gyereknek nyújt a sportolási lehetősséget, illetve középiskolai képzést és kollégiumi jellegű ellátást (ezekre a tevékenységekre természetesen megkapja az állami normatívát), további 400-at pedig valamilyen módon támogat a sportolásban, azt ezek alapján nehéz eldönteni. Szakértők szerint az a hazai viszonyokhoz képest luxus színvonal, ami a Puskás Akadémiát jellemzi, nagyjából az európai középmezőny nívójának felel meg. Annyi biztos, hogy A Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány alig támaszkodik civil erőforrásokra, sokkal inkább állami forrásokból finanszírozott szervezet képét mutatja. És ezt mintha mind az alapító, mind a résztvevők is így tartanák rendjén valónak: nincs önkéntes munka, adózói felajánlás, és az alapító sem költ a saját vagyonából az alapítvány céljaira. A 850 millió forintnyi adomány nem helyettesíti ezt az aktivitást, különösen akkor, ha az adományozók, mint például a MOL, maguk is részben állami tulajdonban vannak. De nyilván nem semleges az állammal való kapcsolata az olyan bőkezű mecénásoknak sem, mint a Közgép, az OTP vagy a CBA.

Futottak még

Több tucat egyesület foglalkozik tehetséggondozással és utánpótlás-neveléssel, de az elitet öt nagy futballakadémia jelenti: a felcsúti Puskás Akadémia mellett a győri ETO FC Fehér Miklós Akadémiája, a szombathelyi Haladás Illés Akadémiája, az MTK Sándor Károly Akadémiája és a Honvéd Magyar Futball Akadémiája. Az akadémiák eredményességét a hozzáférhető adatok alapján nehéz megítélni: nem azonosak a nyújtott szolgáltatások, és a gyerekek támogatásában is jelentős különbségek vannak. Az összes kapott támogatás és az akadémián tanuló/képzett gyerekek létszámának aránya, vagyis az egy gyerekre jutó támogatás azért sokat mondó adat, noha csak nagyon durva összehasonlítást tesz lehetővé, és inkább csak a „bemeneti oldal”-ról ad információt.

A győri ETO utánpótlás-nevelését részben a nagy csapat, az ETO FC, részben az ETO Jövőjéért Alapítvány biztosítja. Az alapítvány a fenntartója a Fehér Miklós Gimnázium és Kollégiumnak: a gimnáziumban 116 focistatehetség tanul, a kollégium 80 gyereket fogad. Az Alapítvány évente 40 millió forint támogatást kap, ezt egészíti ki a gazdálkodó szervezetektől befolyó 60 millió forint körüli támogatás. A győriek sem kaptak túl sok 1%-os felajánlást: tavaly 371 ezer forintot. Győrben az utánpótlás-nevelés sportszakmai feladatait a nagy egyesület, az ETO FC végzi. A klub tavaly közel 500 millió forint támogatást kapott különböző forrásokból utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokra – ebből 342 versenyengedéllyel rendelkező gyereket támogattak, vagyis egy gyerekre nagyjából 1,7 milliónyi támogatás jut.

A szombathelyi Illés Akadémiát fenntartó Illés Sport Alapítvány 2011-ben (ez az elérhető legfrissebb adat) 477 millió forint bevételből gazdálkodott, és ebből 365 milliót költött el az U12 – U18-as korosztályban játszó mintegy 180 gyerekre, de ebből az összegből jutott mintegy száz, 5 -12 éves focista sportolására is. Az egy főre eső támogatás összege valahol 1,7 és 2,6 millió között van. Az akadémia 2011-ben 204 ezer forinthoz jutott 1%-okból.

Az MTK Sándor Károly Akadémiája 184 millió forintnyi bevételből gazdálkodott tavaly, ebből 84 millió volt költségvetési támogatás és 96 milliót adományoztak gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek. A Sándor Károly Akadémia tárgyévi eredménye – 44 millió forint volt, ugyanis a 184 milliónyi bevétellel szemben 229 milliónyi „ráfordítás” áll. Az Akadémia beszámolója szerint 71 fő a „közhasznú tevékenységben részesülők létszáma”. Ez alapján tavaly 3,22 millió forint jutott egy gyerekre az MTK akadémiáján, Az akadémiát működtető Sándor Károly Ifjúsági Sport Alapítvány tavaly 439 ezer forint SZJA-felajánlást kapott

A Honvéd utánpótlás-nevelő intézménye a Magyar Futball Akadémia, ennek fenntartója a hasonló nevű alapítvány. Ez az akadémia 102 gyerek sportolását és képzését segíti. Tavaly 201 millióból gazdálkodtak, vagyis egy gyerekre nagyjából 2 millió forint támogatás jutott. A 842 ezer forintnyi felajánlással a civil támogatottságot tekintve a Honvéd akadémiája abszolút első helyezett.

A felcsúti Puskás Akadémián az egy gyerekre jutó támogatás 5,6 millió forint. Ez önmagában is közel a kétszerese a „második helyezett” MTK egy gyerekre jutó támogatásának, de a valóságban a ténylegesen is az akadémián tanuló és sportoló gyerekekre számolva ennek a többszöröse lehet. Ösztöndíjat tavaly például mindössze 62 gyerek kapott az akadémiától.

Hírek szerint az MLSZ megbízásából hamarosan egy nemzetközi auditáló cég világítja át a nagyobb utánpótlás-neveléssel foglalkozó egyesületek tevékenységét, a támogatás mértékét pedig a jövőben az audit objektívnak mondható eredményeihez igazítják. Az biztos, hogy ebben, a jövendőbeli forrásokért folyó versenyben óriási előnnyel indul a Felcsút, hiszen már most is egy nagyságrenddel nagyobb összegből gazdálkodik, mint a riválisai – könnyen lehet, hogy az átvilágítás objektív eredményei hosszú időre bebetonozzák ezt az előnyt.

Becker András