Adatigényléseink nyomán most is tucatnyi perünk van folyamatban, az Átlátszó megalakulása óta pedig már túlléptük az ötvenedik peridításunkat. A pereskedés ennek ellenére sem célja, hanem következménye a tevékenységünknek: ezt is igazolja az Átlátszós Perek Ügyregisztere, amelynek elindításával teljes egészében nyilvánossá teszünk a pereinkkel kapcsolatos minden érdemi információt. Ítélje meg saját maga, hogy mi élünk-e vissza a jogainkkal vagy esetleg mégis inkább az adatkezelők rosszhiszeműek.
A mostantól folyamatosan frissülő ügyregiszterben könnyen áttekinthető és teljes adatbázist kapnak olvasóink adatigénylési pereinkről. A regiszter tartalmazza a pereket megalapozó adatigénylések szövegét és keresetleveleinket, illetve végigköveti ezek sorsát a bírósági döntésig, jogorvoslat esetén a másodfokú vagy akár a kúriai és alkotmánybírósági döntésekig. A más ügyekben való hivatkozhatóságot igyekszünk segíteni azzal, hogy feltüntettük a perek ügyszámát, illetve hogy most azokat az azóta kézhez kapott ítéleteket is közzétettük, amelyeknek a perekről tudósító cikkeinkben még csak a tartalmáról tudtunk beszámolni.
Azt gondoljuk, hogy az adatok igazabban szólnak a szavaknál – éppen ezért pereskedünk a megszerzésükért. Az Átlátszó működésének első két évét felölelő regiszter közzétételéhez ezért részletes elemzést nem készítettünk, remélve, hogy aki (a közügyek iránt érdeklődő magánszemély, jogász, adatkezelő, esetleg országgyűlési képviselő) ezentúl véleményt kíván alkotni peres tevékenységünkről, akkor azt az adatok alapján fogja megtenni.
Annyit azonban az adatok értelmezéséhez érdemes tudni, hogy (mivel saját magunknak nem vagyunk ellenségei) eleve azokban az ügyekben indítottunk keresetet, amelyekben az adatigénylés elutasítását egyértelműen jogellenesnek és emellett magát az ügyet is fontosnak tartottuk. Téves az a kép, hogy nagy tömegű, az adatkezelésekre hatalmas terhet jelentő adatigénylésekre szakosodtunk volna: mint azt a regiszter is mutatja, az igénylések túlnyomó többsége jól körülhatárolható, nagy terjedelműnek nehezen mondható adatkörökre vonatkozik, amelyeket ha nem mi, hanem például a szerv vezetője kérné, akkor valószínűleg sikerülne fél órán belül összeállítani. Ahol viszont tényleg számos dokumentumot (például az MTVA 48 alvállalkozójának összes szerződését) kértük, ott ezt általában azért tettük, mert ezeket a dokumentumokat törvény alapján eleve közzé kellett volna tennie az adatkezelőnek.
A kétharmadost bőven meghaladó eredményességi mutató ugyan önmagában is jelzi, hogy ezt jobbára sikerült is helyesen mérlegelnünk az esélyeinket, de tisztul a kép, ha a lezárt ügyeinket három, nagyjából egyforma jelentőségű csoportba soroljuk.
Ebből az első az, ahol az igényt a perben az adatkezelő végül teljesítette, így bírósági ítéletre már nem is volt szükség: ez a számunkra legkedvezőbb kimenetel, amit korlátozott eszközeinkkel (pl. azzal, hogy ilyenkor soha nem kérünk perköltséget) igyekszünk is elősegíteni. Válaszadás hiányában (mivel saját magunknak nem vagyunk ellenségei) a keresetlevelünket a határidő végén szoktuk benyújtani, amikorra már másfél hónappal vagyunk az adatkérés után. Így ezen ügyek nagy számát nem annyira az adminisztratív késedelem okozhatja, hanem az, hogy sokszor az alperes eddig ki sem alakított vagy a kereset alapján pontosított jogi álláspontja is az, hogy nincs alap az adatigénylés megtagadására.
A második, egyben a legnépesebb kategóriába az ítélettel megnyert ügyeink tartoznak. Ezek egy része az alperesek perbeli együttműködőképességének hiányából fakad: az ügyek többségében a megtagadást igazán hatékonyan csak úgy lehetne alátámasztani, ha az adatkezelő a kiadni kért adat benyújtásával bizonyítana. Ekkor természetesen az adatot a bíróság zártan kezeli, azt mi a per tartalma alatt nem ismerhetjük meg: ennek ellenére a lezárt ügyeinkben eddig mindössze egyszer élt az alperes (egyébként részben sikeresen, mindkét fél megelégedésére) ezzel az eszközzel.
Végül az elvesztett ügyeink közös jellemzőjeként azt lehet kiemelni, hogy míg a bírói gyakorlat viszonylag következetes abban, hogy az Infotv. és a Ptk- üvegzseb-szabályainak garanciáit szöveg szerint betartassa, sokkal ritkábban fordul elő (bár előfordul), hogy a bíróság ezeken túl is, alkotmányos elvek alapján biztosítsa a nyilvánosságot. Ennek megfelelően a fontos ügyeket elsősorban az Infotv.-n kívüli okból szoktunk veszíteni: például úgy, hogy bíróság szerint az MFB hitelszerződései hitelintézeti törvény szerinti banktitkot vagy a sportszövetségek társasági adókedvezményre jogosító igazolásaik az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adótitkot képviselnek. Minthogy azt, hogy ezek az adatok mégis a nyilvánosságra tartoznak, ezen ítéletek ellenére is biztosítani szeretnénk, ilyenkor általában élünk a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekkel is, ezek eredménye azonban még nem látszik: első, még az Operaház gazdálkodására vonatkozó vizsgálati jelentések ügyében benyújtott alkotmányjogi panaszunk érdemi tárgyalását most kezdte meg az Alkotmánybíróság.
Tovább az Átlátszós Perek Ügyregiszterére
„Aki szeretne ingyen dolgozni a Dunántúli Naplónak nyáron, azt szívesen látjuk gyakorlatra.” Nagyjából ezzel a visszautasíthatatlan ajánlattal indult a napilapos...
Elindult az Üvegzsebfigyelő, az Átlátszó új alkalmazása. Az Üvegzsebfigyelő azért készült, hogy egy helyen elérhetővé váljanak az állami szervek, így...
Pontosan egy éve, 2016. október 8-án reggel arra ébredtem, hogy megszűnt a munkahelyem. Akkor volt épp tizenegy éve, hogy...
Az egyre intenzívebb civilellenes kormányzati lejáratókampány, a Soros-ellenes hecckampány, a „külföldről támogatott” társadalmi szervezetek listázása, és az adózás rendjében...
