Nem született döntés a devizaalapú hitelszerződések ügyében tartott harmadfokú tárgyaláson június 25-én a Kúrián. Egy az OTP-vel kötött devizahitel-szerződés semmissé nyilvánításáért indított perben másodfokon tavaly decemberben elfogadta a bíróság a hitelt felvevő ügyfél kifogásait az árfolyamréssel kapcsolatban, de az alperes fellebbezett. A devizaalapú ügyletek során az árfolyamrés jelentős bevételt jelent a bankszektornak: a PITEE Egyesület PSZÁF-adatra támaszkodó számítása szerint szerint 2012-ben 80 milliárd forintot nyertek rajta a pénzintézetek. A nagy indulatokat kavaró ügyben ítélet a következő, július 4-i tárgyaláson várható.
*****
A felperest, vagyis a devizaalapú hitelt felvevő ügyfelet a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) egyik alapítója, dr. Lázár Dénes pénzügyi jogász képviseli, aki az Átlátszónak adott korábbi interjújában azt mondta, hogy „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megfelelő működése megakadályozhatta volna a lakosság órási mértékű devizahitel-eladósodását”. Azóta a PSZÁF vezetősége rágalmazásért feljelentette a PITEE egyesületet egy a weboldalukon megjelent ironikus hangvételű bejegyzés miatt. Egy nemrégiben kiszivárgott levél szerint Szász Károly, a PSZÁF vezetője a Kúria devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire válaszolva az ítéletek gazdasági és társadalmi hatására figyelmeztetett, felhívta a figyelmet hogy a bankoknak kedvezőtlen ítéletek egy potenciális bankpánik lehetőségét is felvetik, amely szélsőséges esetben államcsődben végződhet. A legfőbb ügyész is szakvéleményt készített a Kúria számára, amiben a PITEE véleménye szerint „nyíltan az Európai Unió jogszabályainak megsértésére buzdítja a Kúriát”. Egy nappal a keddi bírósági tárgyalás előtt lemondott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) két alelnöke, dr. Sáray Éva és Balogh László, valamint dr. Nadrai Géza, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke. A tárgyalás alatt és után tüntetők a Kúria épülete előtt, majd a városban vonulva követelték a devizahiteles szerződések semmissé tételét. Lázár Dénest az utóbbi hetek eseményeiről és a per társadalmi hatásáról kérdeztük.
Mire számított a keddi tárgyalás előtt?
Azt reméltem hogy a Kúria ítéletet hoz, mert a tárgyalást megelőző hetekben már minden pro és kontra érv nyilvánosan elhangzott az üggyel kapcsolatban, a weboldalunkon egyre többen követik figyelemmel az eseményeket. A tárgyaláson egy szempontra mindenképpen fel akartam hívni a Kúria figyelmét: a Legfőbb Ügyész által készíttetett szakvélemény, és a PSZÁF által kiadott anyagok mind olyan kérdésekkel foglalkoznak, amikre én már az első fokú tárgyaláson hivatkoztam. Akkor még ezekről a kérdésekről nem alakult ki vita, mert az OTP olyan ügyvédet küldött a tárgyalásra, akinek nem szakterülete a pénzügyi jog és a bankjog, ezért nem tudott érdemben reagálni ezekre az érveimre. Az OTP ügyvédje azzal, hogy akkor nem vitatta az állításaimat, eljárásjogi stratégiai hibát követett el. Most harmadfokon az ügyész meg a PSZÁF próbálja kiküszöbölni a hibákat, amiket az OTP ügyvédje első fokon elkövetett. Az árfolyamrés kérdését már elsőfokon meg kellett volna vitatni, de az OTP nem vette komolyan ezt a pert, csak akkor kapott észbe hogy valami nagy baj van, amikor már a Kúriánál tartott az ügy.
Mi lehet az oka hogy a tárgyalási előtti napon lemondott a PSZÁF két alelnöke és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke?
Jó érzés volt hallani, hogy lemondanak, különösen a PBT elnökéről, mert szerintem a PBT számtalan döntést hozott a jogállami elvekkel ellentétesen. Jó lenne tudni azt, hogy azért mondott-e le, mert felelősnek érzi magát amiatt, hogy a PBT minősíthetetlen színvonalon működött. De sajnos nem ismerjük a lemondásuk indokait.
Pert nyertek a devizahitelesek – az összes jelzáloghitel szerződés hibás lehet
Devizahitel-szerződések ezrei válhatnak érvénytelenné egy december 7-i bírósági ítélet (PDF) nyomán, amely semmissé nyilvánított egy – az OTP-vel kötött – devizahitel-szerződést. A döntés jelzésértékű, mert rámutat a magyarországi pénzügyi szektor jogalkalmazási hibáira – állítja a pert indító Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület egyik alapítója. Tovább az előző cikkre.
A tegnapi tárgyalás alatt a Kúria épülete előtt, majd a városban másutt is vehemens, radikális tüntetés zajlott, erről mi a véleménye?
Ez nekem egyrészt azt mutatja, hogy az emberek érdeklődnek az igazságszolgáltatás munkája iránt, másrészt viszont azt, hogy a csalódott fogyasztók tömegei nem kapnak támogatást máshonnan, mint a szélsőséges pártoktól. Ez intő jel arra, hogy Magyarországon azért gyengül a demokrácia, mert nincs olyan jogrendszer, amely megvédi a pénzügyileg gyengébbeket, a kevesebb befolyással rendelkezőket a hatalmi elit túlkapásaitól. Így ez a réteg teljesen ki van szolgáltatva a szélsőséges pártoknak. Szerintem a Kúria előtt tüntetők között nagyon sok olyan ember volt, aki csak azért csapódott oda a szélsőséges csoporthoz, mert nincs más, aki az érdeküket képviselné. Egy jól működő fogyasztóvédelem ezeknek az embereknek alternatívát tudna nyújtani. Azt látom, hogy a pénzügyi és politikai elit tagjai párthovatartozásuktól függetlenül a kezükben tartják az országot. Tudjuk, hogy az elmúlt húsz évben bármelyik párt került hatalomra, vezetői szétlopták a közvagyont. A közvagyon széthordása tehát nem csak az egyik vagy a másik párt jellemzője, hanem a politikai elit kulturális beidegződése. Ezt a kultúrát választásokkal nem lehet megváltoztatni. Hiába választunk új pártokat, előbb-utóbb azok is elkényelmesednek a hatalomban. A politikai elitnek egy működő jogrendszer tudna korlátokat szabni, például egy olyan legfőbb ügyésszel, aki legfontosabb céljának azt tekinti, hogy letörje a politikai korrupciót. Ő felléphetne a saját törvényes eszközeivel, ahogy ezt Csehországban is láttuk.
Nemrég került nyilvánosságra a hír, hogy a PSZÁF ősszel megszűnik, ezt jó döntésnek tartja?
A PSZÁF és az MNB összevonásának lehet szakmai, logikai háttere, hiszen vannak olyan európai országok, ahol ez a két szervezet összevonva működik. A másik lehetséges oka a PSZÁF felszámolásának, hogy mostanra már nyilvánvalóvá vált a politikai vezetés számára is, hogy ez a szervezet katasztrofálisan csődöt mondott, mert számtalan hiba van a hitelszerződésekben, s emiatt jogosan vannak felháborodva az emberek. Az összevonás ugyanakkor csak egy formai változást hoz, tartalmilag valószínűleg marad minden a régiben. Ez a magyaros problémamegoldás jó példája. A politikai vezetők azt hiszik, ha nem működik egy szerv, akkor azt látványosan meg kell szüntetni és létre kell hozni egy másikat. Szerintem inkább azt kellene megvizsgálni, miért nem működött a régi, és az okokon kellene változtatni.
Mi történt a keddi tárgyaláson?
A tárgyalás a szokásos koreográfia szerint zajlott: az iratismertetés után beszélt a két fél, és aztán feltettek a bírók néhány kérdést. Vita a két fél között nem volt, egyes jogi kérdések különböző megítélése sem volt téma, új szempont nem került elő.
Úgy tudjuk hogy a bírók is megosztottak a devizaalapú hitelezéssel kapcsolatos kérdésekben, és a tárgyalást megelőzően volt egy zártkörű bírói konferencia a problémakörről.
Igen, azt beszélik hogy nagy a vita a bírók között arról, hogyan kellene dönteni ebben az ügyben. Az már jó, ha vita van, csak az nem jó, ha ez a vita a nyilvánosságtól elzártan folyik. Az azért elgondolkodtató, hogy vannak olyan emberek a bírói karban, akik fontosabbnak tartják a bankrendszer stabilitását, mint a jogrendszer kikényszerítését.
A másodfokú döntés után milyen visszajelzéseket kapott a PITEE Egyesület?
A munkánk a másodfokú tárgyalás után kapott igazán nagy nyilvánosságot. Azóta egyre több fogyasztó fordul hozzánk segítségért és egyre többen követik a munkánkat az interneten. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több bíró ismeri a fogyasztóvédelmi elemzésünket, és használja az érveinket. Több olyan bírósági ítélet is született az elmúlt hónapokban, mely az általunk megfogalmazott érvekhez hasonló indoklással semmisített meg devizahitel-szerződéseket, nem az árfolyamrés-ügyre, hanem egy másik kifogásunkra, az egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűtlenségére hivatkozva. A PITEE ezzel kapcsolatban is beadott egy keresetet az OTP ellen, ez jelenleg első fokon megrekedt.
Horn Gabriella
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Pszichológusok nélkül, súlyos szakemberhiánnyal működnek a gyermekotthonok, a rendszer egyre kevésbé képes megfelelő ellátást nyújtani a rábízott gyerekeknek – figyelmeztet Bíró Endre, a Pest Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója.
Júniusban jött a hír, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy kutatóközpontja az ELTE-hez kerül. A döntésről Bartus Dávid dékánnal beszélgettünk.
A hosszú távú környezeti következményei nem ismertek a ma már növényekkel beültetett vagy hulladék lerakására használt vörösiszap-tározóknak Almásfüzitőn. Egy nemzetközi...
Több mint egy éve írtunk először arról a bűnszervezetről, amelyet rovott múltú nemesfémkereskedők és egykori rendőr főtisztek hoztak létre 2012 tájékán,...
