![LÁzÁr János](https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2024/07/D_VAJ20240109007-e1721634612834-300x180.jpg)
Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Mint korábban beszámoltunk róla, az E.On gáznagykereskedő- és gáztároló és szolgáltató cégének több százmilliárdos államosításával kapcsolatos kormányzati megfontolásokat firtató adatigénylés ügyében pereltük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV). Még februárban kértük ki az MNV-től azt az előterjesztést, amely alapján tulajdonosként a cégvásárlás ügyében szavazott a Magyar Villamos Művek Zrt. 2013. január 31-i közgyűlésén.
Kíváncsiak voltunk, milyen előnyöket és hátrányokat mérlegelt a vagyonkezelő az ügylettel kapcsolatban, illetve arra is, hogy milyen értékbecslést állt a jelentős vételár meghatározása mögött. Miután az MNV szerint ezek döntés megalapozását szolgáló, tíz évig nem nyilvános adatok, perre mentünk.
Az ügyben az első tárgyalás kedden volt a Fővárosi Törvényszéken. Itt az MNV jogi képviselője a döntés megalapozása mellett arra is hivatkozott, hogy a kérdéses adatok üzleti titoknak minősülnek, mert az energiapiac szereplőjeként aránytalan sérelem érné az MVM-et az adatok kiadásával. Korábbi megtagadásukhoz képest azonban megkaptuk a mandátum szövegét (PDF), mely mindenféle kockázatok mérlegelésére utalva legfeljebb 875 millió eurós vételárért cserébe engedélyezte az E.On cégek állami tulajdonba vételéről való döntést az MVM vezetőinek.
Mivel a közgyűlést januárban megtartották, ráadásul a szerződést március végén alá is írták a felek, szerintünk az adatok döntéselőkészítő jellege miatt nem tagadhatja meg az MNV azok kiadását, csak ha tételesen bizonyítja, hogy a nyilvánosságra kerülés veszélyeztetné a vagyonkezelő külső befolyástól mentes, zavartalan működését. Ennek bizonyítására azonban a Vagyonkezelő nem volt hajlandó: szerinte elegendő ha hivatkozik erre a törvényi passzusra, konkrét érveléssel nem kell alátámasztania álláspontját. Hasonló jogi véleményt fogalmazott meg az üzleti titokkal kapcsolatban is: szerinte a titokban tartáshoz elegednő, ha nyilatkozik arról, hogy aránytalan üzleti sérelemmel járna a nyilvánosság. Arra sem volt hajlandó a Vagyonkezelő, hogy csak a bíró számára biztosítsa a betekintés lehetőségét a kérdéses iratokba.
A történtek után különösen kíváncsiak vagyunk: ugyan milyen kockázatokat titkol ilyen bőszen az MNV nemcsak előlünk, de még a bíróság elől is. Az ítélethirdetés május 2-án 14 órakor, a Fővárosi Törvényszék földszint 17-es termében lesz. Akkor megtudhatjuk, sikeresen szabotálja-e az MNV a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülését.
Fotó: innen.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.