Kis Oligarchatározó: Kocsis István

Hosszú évek kemény munkája van abban, hogy Kocsis István majdnem igazi oligarcha lett, és nem rajta múlott, hogy mégsem sikerült neki. E listán is csak azért van helye, hogy minden magyar gyerek tudja: ha valaki elég szorgalmas, kitartó és főleg elég rendesen viselkedik a kifejlett példányokkal, akkor nincsen előtte lehetetlen. A biztonságos oligarchásodáshoz viszont élőhelyet és társakat is jól kell választani – ezt hagyja majd üzenetként az utána következő oligarchanemzedékek számára.

Kocsis István ugyanis “rendes ember”. Ezzel a bókkal, azóta sem cáfolt módon, még 2002-ben ajándékozta meg az ország egyik vezető oligarchája, Csányi Sándor a Budai Vár egyik elegáns éttermében. A mondatot pedig – a Manager Magazin (2006/11) portréja szerint – akkor a magyarországi gazdasági és politikai vezetés számos befolyásos tagja tapsolta meg. Kocsis István akkor már több mint másfél évtizede volt rendes a magyar rendszerváltó elithez.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mi ez a Kis Oligarchatározó?

Tudjuk persze, hogy az oligarcha fogalma kicsit homályos, kultúránként, országonként és koronként mást és mást lehet rajta érteni. Alapesetben mi kicsit leegyszerűsítő módon olyan üzletembert értünk majd a fogalmon, akinek vagyona az állammal folytatott vitatott üzleteknek hála gyarapodott és/vagy a vagyonát politikai befolyás kiépítésére is felhasználja, akár a további meggazdagodás, akár a hatalom irányítása céljából. Tovább a részletes definíciókra.

A Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának egykori tagja – a már idézett portré szerint – az 1980-as években kollégiumigazgatóként segített, ahol tudott. Az általa vezetett Kármán Tódor Kollégiumban egymásnak adták a kilincset a reformok szükségességéről beszélő előadók, elintézte, hogy az egyetem nyomdájában hivatalosan indexen lévő könyveket, így Orwell 1984 című művét sokszorosíthassák, a rendszerváltás idején pedig aktívan politizált, egyetemi irodájában például MDF szervezetet alapított. Politikai karrier helyett azonban 1991-ben elment főmérnöknek a Fegyver- és Gázkészülékgyárba (FÉG), amelyet volt tanárkollégája, Latorcai János irányított. Amikor aztán a KDNP-és politikus miniszter lett az Antall-kormányban, Kocsis követte őt az ipari minisztériumba, helyettes államtitkárként.

Első “rendessége” is ehhez a korszakhoz kötődik. Átszervezte és sokak örömére előkészítette a privatizációra a “piszkos 13” vállalatcsoportot, azokat a nagy cégeket, amelyek rendbetételét a kormány stratégiai fontosságúnak tartotta. Az 1994-es kormányváltás után a hála sem maradt el: szinte egyedüliként tartották meg őt a szocialisták a privatizációs szervezetnél, ahol volt vezérigazgató-helyettes, majd vezérigazgató is. 1996 őszén sikeresen túlélte a Tocsik-botrányt, miután egy kis közgyűlési ügyeskedéssel segített Csányi Sándornak megőrizni az OTP Bank elnök-vezérigazgatói posztját a tisztségek szétválasztását szorgalmazó Bokros Lajos pénzügyminiszterrel szemben.

Csányi később beemelte őt a bank, majd a Csányi Pincészet igazgatóságába is, sokszor együtt üzleteltek és vadásztak és egyengette útját további megbízatásaihoz. 1995-1996-ban a pénzügyi nehézségekkel küszködő Horn-kormánynak segített be azzal, hogy 500 milliárd forintnyi készpénzt kasszírozott be az energiaszektor erőltetett privatizációjának köszönhetően. Az egyik privatizációs szerződés sokáig titkos záradékával a német RWE-nek kedvezett, a záradékot aztán a Fidesz-kormány igyekezett kivizsgálni, de Kocsis akkor már a német vállalat alkalmazottja volt.

Az első Fidesz-kormány idején – a BKV oldalán máig megőrzött életrajza szerint (amely egyébként vidáman még a lakcímét is tartalmazza) – különböző igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsági pozíciókkal vígasztalta magát, hogy aztán 2002-től ismét felíveljen a csillaga. Izgalmas korszakban, egy súlyos üzemzavar idején volt a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója (2002-2005), majd a Magyar Villamosművek (2005-2008) és a BKV élén alkotott emlékezeteset (2008-2011). Előbbi cégnél zavaros offshore ügyleteket hozott tető alá kedvenc oligarchatársa, Kapolyi László közreműködése mellett, (az ügyletekkel az atlatszo.hu is foglalkozott, a cikkek gyűjteménye itt található), majd a rejtélyes Mrs. Kocsis miatt kellett magyarázkodnia, utóbbinál Szalainé és a végkielégítési botrány hullámai csapkodtak a feje fölött, illetve egy bérelt Audi miatt kellett magyarázkodnia.

A BKV-tól történt távozásakor, addig szerencsés pályája után sokan azt valószínűsítették, hogy előbb vagy utóbb valami fontos beosztásban tér majd vissza, azóta kiderült: vesztét valószínűleg az okozta, hogy a megfelelő időben nem a megfelelő oligarchákra tett, pedig lett volna választék. Az MVM-es ügyletek miatt Kapolyi Lászlóval együtt ül a vádlottak padján, Csányi pedig éppen nem elég erős ahhoz, hogy segítségére siessen. A barátságból most csak annyi telik, hogy az OTP igazgatóságában és az egyik OTP leánybanknál meghúzhatja magát ügyvezető igazgatóként, amíg elvonulnak a felhők a feje fölül.

Oligarchafok: 1,3

– vagyonfok: 2

– politikai befolyás: 1

– médiabefolyás: 1

Jele:Bérelt BKV-s Audi

Legjobb mondata:“Alacsony bérért csak hülyéket kapok.”

Legjobb oligarchatársa: Csányi Sándor, Kapolyi László

Tovább a Kis Oligarchatározóra

(Fotó: innen.)