Halott ügyfél: a síron túl is számlázott a Magyar Telekom

„Sajnálattal vettük tudomásul, hogy fel kívánja mondani (…) előfizetői szerződését” – írta a Telekom egy halott ügyfelének. egy Bár már 2011 óta van egységes, a médiahatóság által előírt szabályozás a telekommunikációs cégekkel kötött előfizetések felbontására vonatkozóan, az egyes szolgáltatók az apróbb részletekben mégis eltérően kezelik az ilyen helyzeteket. Az atlatszo.hu több szolgáltatónál is megvizsgálta azt, mi történik akkor, ha az előfizető halála miatt szűnik meg a szerződés, kell-e fizetni utána, és ha igen, kinek.

„Sajnálattal vettük tudomásul, hogy fel kívánja mondani (…) előfizetői szerződését” – ezzel a mondattal indul a Magyar Telekom birtokunkba került levele, amely abból az apropóból született, hogy az érintett előfizető 2012. május végén elhunyt. Telefon-, internet- és kábeltévé-előfizetése is volt, amelyet valójában már nem ő mondott fel, hanem a családtagok június 15-én a T-Home egyik ügyfélszolgálatán. Ott helyben kifizettek kicsivel több mint 10 ezer forintot a bejelentésért és kaptak egy levelet, amelyben arról értesítették őket, hogy amennyiben érvényes hűség- vagy határozott idejű szerződése volt az ügyfélnek, kötbért kell fizetni. A telefonhoz tartozó hűségidő 2013. május 31-ig, az interneté 2013. január közepéig tartott volna, míg a kábeltévé hűségideje idén májusban járt le.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az idézett levélből az is kiderült, hogy a szolgáltató, vagyis a Magyar Telekom csak akkor tekint el a kötbérfizetéstől, ha a megrendelő a szolgáltatás létesítése előtt (vagyis az internet, a telefon vagy a kábeltévé bekötése előtt) mondja le; ha bekötés után úgy látja, hogy nem megfelelő minőségű a szolgáltatás; illetve ha a szolgáltató valamilyen ok miatt nem tudja biztosítani a szolgáltatást. A levélben nem szerepelt viszont az a fontos mondatot, amelyet a hivatalos, a halál időpontjában is érvényes Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) olvashatunk: „A Szolgáltató az előfizetői jogviszonynak az Előfizető halála miatti megszűnése miatt kötbért nem érvényesít.” Vagyis a Magyar Telekom hibásan írta azt levelében, hogy kötbért kellene fizetni, ráadásul az ÁSZF-ben nincs semmilyen utalás arra, hogy ez másképp lenne hűségszerződés esetén.

Itt azonban még nem ért véget a történet: a Telekom a haláleset előtt elmaradt számlákon felül kipostázta a június 1-je és június 22-e között keletkezett telefon-, a június 1-je és 30-a között keletkezett internet- és televíziódíjakat – holott az előfizetői szerződés megszűnését már június 15-én tudomásul vették, a haláleset pedig két héttel korábban történt. Igaz, az elhunyt előfizető családtagjai hamarosan kaptak egy újabb levelet, amelyben a Telekom legalább a június 22-e és 30-a közötti időszak hűségkedvezményét jóváírta. A kötbért végül – a jelek szerint – nem számlázták ki.

A helyzet tisztázása érdekében az atlatszo.hu megkereste a Magyar Telekom kommunikációs igazgatóságát. Ők levelükben azt írták, hogy ha az előfizető meghal, akkor – az idézett levelükben írtakkal ellentétben – nem kell sem kötbért fizetnie, sem visszatéríteni hűségidő miatti kedvezményeket. A szerződés megszüntetéséhez a halotti anyakönyvi kivonat szükséges vagy a hagyatéki végzés, amelyben az örökös neve szerepel. Amennyiben igazolták a halálesetet, a Telekom megszünteti a szolgáltatást és leszereli az eszközöket, érvényes hűségszerződés esetén is. Arra is van lehetőség, írta válaszában a szolgáltató, hogy az örökös nevére átírják a szolgáltatást, ehhez azonban rendezni kell a számlákat. Ha nem akarja átíratni, a tartozások kiegyenlítése akkor is az örökösök feladata.

Szerződéskötés előtt érdemes áttanulmányozni a többi szolgáltató szerződéskötési feltételeit is, mert például a UPC-nél kicsit másképpen rendelkeznek arról, hogy mi történik az előfizető halálakor. A szerződés náluk is megszűnik, azonban az előfizető halálának időpontjára visszamenőleges hatállyal, ugyanis a halál bekövetkeztével megszűnik jogviszony az elhunyt előfizető és a szolgáltató között. Tehát esetünkben a számlázás nem június 22-ig tartott volna, mint a Telekomnál, hanem a halál időpontjáig, május 27-ig – ez majdnem egy hónapos többletidő.

A UPC a munkatársunknak eljuttatott levelében azt írta: a határozott idejű szerződés idő előtti felmondása idején a szerződés indulásától a kikötésig felhasznált kedvezményeket kiszámlázzák, ám elhalálozás esetén eltekintenek ettől. Hasonlóan járnak el a Diginél is, bár tőlük e-mailben, faxon vagy postai úton is kérhetik a halotti anyakönyvi kivonat másolatával a szerződés megszűntetését és szintén a halál beálltának időpontjával zárják le a szerződést.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi történik akkor, ha nem kábeltévét vásárolt az időközben elhunyt előfizető, hanem mobiltelefont részletre. „Amennyiben az ügyfélnek érvényes hűség- vagy határozott idejű szerződése volt, melyekkel kedvezményt vett igénybe, a rokonokat nem terheli anyagi felelősség” – írta megkeresésünkre a Vodafone. Ráadásul a részletre vásárolt, de még ki nem fizetett telefont sem kell visszaszolgáltatni. A bejelentést személyesen és írásban is meg lehet tenni, halotti bizonyítvány vagy annak másolatának bemutatásával, a bejelentés pedig nyolc napon belül érvénybe lép.

Ha a halálesetet követően nem volt kimenő forgalom, akkor a Vodafone a halotti bizonyítványon szereplő dátummal bontja fel a szerződést, tehát a UPC-hez hasonlóan visszamenőlegesen. Viszont ha a családtagok a tovább használták a telefonszámot, akkor a haláleset bejelentését megelőző utolsó, forgalmat generáló napot tekintik a bontás napjának. A szolgáltatónál azt is elmondták, hogy nincs különbség a határozott és határozatlan idejű szerződés között ilyen esetekben, és az előfizető halála esetén nem számolnak fel kötbért sem. Alapesetben az örökös kötelessége a számla kiegyenlítése, az általa örökölt összeg mértékéig, ám a Vodafone-nál külön elbírálás után, egyes esetekben, méltányosságból az egész tartozást vagy annak egy részét elengedhetik.

Az előfizetés halállal történő megszűnése minden szolgáltatóra vonatkozik, erről a 6/2011. (X. 6.) NMHH-rendelet 21. § (1) bekezdése rendelkezik, amely a korábbi gyakorlattal ellentétben egységes szabályozza a hírközlésnek ezt a területét – mondták megkeresésünkre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH). Ugyanakkor hozzátették: némi időbe fog telni az, hogy a rendeletben szereplő szabályokat minden szolgáltató egységesen beépítse az ÁSZF-ébe.

Az NMHH-nál megjegyezték: nem kérhető kötbér abban az esetben, ha a szerződést nem felbontották, hanem megszűnt, mint az előfizető halála esetében. Arról pedig, hogy a határozott idejű szerződés idő előtti felmondása esetén mi történik, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (Eht.) rendelkezik. Ez alapján a szolgáltató a már ténylegesen igénybe vett kedvezmény összegét fizettetheti vissza az előfizetővel vagy maximum ekkora kötbért kérhet. Az NMHH álláspontja szerint az előfizető haláláig (és így a szerződés megszűnéséig) felmerült tartozásokat meg kell fizetni – ez az örökös kötelezettsége.

D. Kovács Ildikó

Illusztráció: Peng Máté Adrián