KiMitTud: Nagy Magyarországra és Napi Ászra költenek az önkormányzatok

7,86 millió forintért vett helytörténeti újságot a csepeli önkormányzat a kerületben lakóknak, az V. kerületi önkormányzat pedig a saját dolgozóinak közel 2 millió forintért fizetett elő különféle sajtótermékekre 2011-ben. Tavaly közel 3 millió forinttal több pénzből gazdálkodhatott az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény 2010-hez képest, a soproni önkormányzat tavaly több mint fél millió forintot szedett be gépjárműadóból, a Fővárosi Közterület-fenntartó új kampányával pedig a lakosság felelősségtudatát akarja erősíteni. A KiMitTud közérdekű adatigénylő portál sikeres adatigényléseiből válogattunk.

Mintegy 7,86 millió forintot fizetett a Csepeli Városkép Kft. azért, hogy 2012 júliusában a budapesti XXI. kerületi, csepeli önkormányzat minden csepeli háztartásba eljusson a Nagy Magyarország című történelmi magazin egyik száma – olvasható egy, a csepeli önkormányzatnak küldött közérdekű adatigénylésben. Az adatigénylő Szabó Zsolt a lap kiadására vonatkozó szerződésre és a kiadással kapcsolatos részletes költségekre volt kíváncsi. A válaszból kiderül, hogy a megbízott a magazin kiadója, a Kárpátia Stúdió és hogy a szerződés a „Csepel 300 – Fejezetek Csepel történetéből” című számra szól. A kiadó vállalta, hogy 32 ezer példányban állítja elő a 96+4 oldalas kiadványt, Csepel létrejöttének 300. évfordulójára. A szerződésben rögzítették a lap tematikáját is, ennek megfelelően születtek cikkek a kerület történetéről, a Weiss Manfréd Művekről, a csepeli internálótáborról, a Kádár-korszakról, de a sportéletről is.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A keretes írások témáit is megszabták, amelyekben többek között megemlékeztek Richard Nixon és Mihail Gorbacsov csepeli látogatásáról, Mansfeld Péterről, de külön helyet kapott Balczó András, olimpiai bajnok öttusázó, Balczó Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő bátyja. A megbízó, vagyis az önkormányzati tulajdonú Csepeli Városkép Kft. három részletben vállalta a 7,86 millió forint kifizetését. Az első részletet a nyomdai költségek fedezésére 2012. május 11-ig (4,25 millió forint), a második részletet, a nyomdafesték árát 2012. május 21-ig (2,33 millió forint), a harmadik részletet pedig, amely a tartalom-előállítás költségeit fedezte (1,3 millió forint) a teljesítési igazolás aláírását követő 8 napon belül kellett kifizetni. A dokumentum szerint a kiadó Kárpátia Stúdió Kft. „Magyarország vezető konzervatív történelmi kiadója. Portfóliójába tartoznak a Nagy Magyarország és az Erdélyország történelmi magazinok, a Nagy Magyarország Könyvek és a Nagy Magyarország Dokumentumok könyvsorozatok, a Történelemportál weboldal és a Vármegyeház internetes könyvesbolt.”

1,9 millió forint újságokra

2011 második felében az V. kerületi önkormányzat nagyon kedvező ajánlatot kapott a Magyar Hírlaptól fél éves időtartamra, ezért abban az időszakban a szokásos 1 darab helyett több példányt rendeltek – írta válaszában Budapest Belváros-Lipótváros önkormányzata arra az adatigénylésre, amelyben az önkormányzat sajtótermék vásárlása iránt érdeklődött Erdélyi Katalin. Külön megállapodás alapján minimum 50 példány megrendelése esetén 50 példányban 805 200 forintba került a Magyar Hírlap-előfizetése. Az V. kerület 2009-ben 1,5 millió forintot, 2010-ben 1,08 millió forintot, 2011-ben 1,9 millió forintot, míg 2012 első félévében 434 ezer forintot költött újságvásárlásra.

2008-ról nincs konkrét adat, mert akkor még a jogtárakat is a kiadóktól rendelte az önkormányzat és csak összköltség van meg, a kifejezetten az újságokra költött összeg nincs – írta levelében az V. kerületi önkormányzat. Ráadásul akkor még a hivatal egyes osztályainak igénye szerint állították össze a rendelni kívánt lapok listáját és a példányszámokat. 2008-ban Népszabadságból vettek a legtöbbet (19 pld), ezt követte a Magyar Nemzet és a Heti Válasz (14-14 pld), a Magyar Hírlap (9 pld), a Magyar Demokrata (6 pld), Blikk, Népszava, Színes Mai Lap, Figyelő (4-4 pld), egy darab Nemzeti Sport és egy DVTV Magazin. 2009-től fogva viszont mindenből már csak 1 példányt vettek, az önkormányzat dolgozói a következő lapokból válogathattak: Világgazdaság, Magyar Fórum, Vasárnapi Hírek, 168 Óra, HVG, Beszélő, Tallózó, Magyar Narancs, Élet és Irodalom, Napi Ász. 2010-ben aztán újra változott a kínálat: Blikk, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, Színes Mai Lap (Bors), Magyar Demokrata, Heti Válasz, Figyelő. 2011-ben ugyanezt a listát bővítették a Világgazdasággal, a 168 Órával, a HVG-vel, a Magyar Naranccsal és a Napi Ásszal.

Több pénzből gazdálkodhat a helytörténeti gyűjtemény

Példamutatóan részletes választ küldött az újpesti önkormányzat Bódis Lajosnak, aki az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény működésével kapcsolatos dokumentumokat és adatokat kért. Igaz, az önkormányzatot egyszer figyelmezetni kellett arra, hogy késedelmes a válaszadás. A válaszból kiolvasható, hogy a gyűjtemény négy szakfeladatot végez el: múzeumi gyűjteményi, tudományos feldolgozó és publikációs, kiállítási, illetve közművelődési, közönségkapcsolati tevékenységet. Erre a tevékenységre 2010-ben 10,8 millió forint jutott, ebből 6,6 millió az egy fő teljes munkaidős és az egy fő részmunkaidős alkalmazott személyi juttatásaira, járulékokra, a dologi és egyéb kiadásokra. A maradék 4,2 millió forintot a múzeumi szakfeladatok ellátására, az egyéb üzemeltetési költségekre és a takarítók, karbantartók díjazására költötték. 2011-ben már 13,5 millió forintból gazdálkodhatott az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény, ebből 6,3 milliót költöttek a közvetlen kiadásokra és 7,2 milliót a négy szakfeladat ellátására.

Az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény az Ady Endre Művelődési Központ telephelye, amelynek tulajdonosa a IV. kerületi önkormányzat. A gyűjtemény nem rendelkezik önálló gazdálkodási joggal, a szakmai tevékenységet az alkalmazottak, az egyéb működtetési feladatokat a művelődési központ látja el. A válaszhoz mellékelték a 2010-es és a 2011-es szakmai és pénzügyi beszámolót, és a gyűjtemény számára juttatott adományok listáját is, továbbá az intézményvezető levelét, amelyben elnézést kért a nyári szünettel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságok miatt. Az adatigénylő levelében ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy az intézmény nyitva tartása nincs feltüntetve az önkormányzat honlapján, holott közérdekű adatnak számít. Az önkormányzat értesítése szerint a jegyző megkereste a honlap üzemeltetőjét, hogy a hibát kijavítsák.

Több mint 2 millió forintot szedett be gépjárműadó címén Sopron az autósoktól 2007 és 2011 között – erről Németh Csaba a soproni önkormányzathoz küldött adatigénylésében érdeklődött. Míg 2007-ben 376 ezer forintot folyt be városhoz gépjárműadóból, addig 2011-ben ez az összeg már majd’ 200 ezer forinttal több, 556 ezer forint volt. 2007 előtt a gépjárműadó súlyadó néven futott, mert akkor még az adó alapja a gépjármű önsúlya volt, azóta viszont differenciálták az adóalapot: személygépkocsi esetén a kilowattban vagy lóerőben kifejezett teljesítménye alapján számolnak, teherautónál a terhelhetőség 50 százaléka plusz az önsúly, míg a buszok és lakókocsik esetén megmaradt alapnak a súly.

Népnevelés és fizetések az FKF-nél

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. azért dolgozik, hogy élhetőbbé, szebbé és tisztábbá tegye Budapestet. Ezt pedig nem csak lehetősége, de kötelessége is kommunikálnia a lakosság felé – írta válaszában az FKF egy hozzá benyújtott közérdekű adatigénylésre. Az adatigénylő, Erdélyi Katalin a nemrégiben meghirdetett „Tiszta sor”-kampány céljairól érdeklődött a fővárosi cégnél. A FKF levelében példaként említi Bécset és Berlint, ahol – Európa más városaihoz hasonlóan – az utóbbi 15 évben oktató jellegű és imidzskampányokat is indítottak, hogy felhívják a figyelmet a köztisztasági munkában bekövetkezett változásokra. „A nyugati társadalmakban egyre nagyobb súllyal jelentkezik a környezettudatos gondolkodásmód”, írják, ez pedig arra ösztönözte a politikusokat, hogy szigorúbb szabályozást vezessenek be. Így a hulladékgazdálkodás, a közúttisztítás és a téli munkák terén is változtatásokra volt szükség. Az FKF szerint a hasonló kampányok fő célja, hogy ebben a megváltozott helyzetben emelje a lakosság felelősségtudatát és felhívja a figyelmet arra, hogy a köztisztaság közös feladat.

Az FKF-hez küldött adatigénylést Felföldi Árpád is, ő cég szervezeti felépítéséről, a bérezésről, a telephelyekről érdeklődött, illetve szerette volna megkapni a bérezésre vonatkozó adatokat is. Az FKF gyors válaszában elküldte a hatályos szervezeti és működési szabályzatot, a munkakörökre és azok megnevezésére vonatkozó táblázatot, valamin a társaság dolgozóinak létszámát, az alapbéreket és a különféle juttatásokat tartalmazó dokumentumot is. Az FKF-nél összesen 2115 fő fizikai és 495 fő szellemi foglalkoztatott dolgozik, illetve 94 fő vezető beosztású alkalmazott. A fizikai dolgozók átlag alapbére 169 154 forint, szellemi dolgozóké 331 728 forint, a vezetőség alapbére pedig 528 906 forint. Utóbbi csoport tagjainak 34 166 forint cafeteria is jut havonta. A társaság felső- és középvezetői 22 darab járművet használnak, két további járművet pedig a szerződéses viszonyban álló személyek használnak.

Tovább a KiMitTud közadatigénylő portálra

D. Kovács Ildikó