A Cenzúraregiszter ezentúl minden hónap végén összefoglalja a szólásszabadsággal kapcsolatos magyarországi fejleményeket. 2012 januárja az intenzív nemzetközi kritikák, a még intenzívebb belföldi tüntetések és a Klubrádió frekvenciája körüli nyilatkozatháború hónapja volt.
„…a médiaszolgáltatók kötelesek szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtani” – ezt is kimondja az új családvédelmi törvény, amely az év és a hónap első napján lépett hatályba. Az ellentmondásos – mert objektív tartalom nélküli, túl rugalmasan értelmezhető – paragrafus még a kormánykritikus újságírókból és szólásszabadság-aktivistákból sem váltott ki különösebb reakciókat. Talán azért, mert figyelmüket azok a tüntetések kötötték le, amelyeket még december 31-én, illetve január 2-án rendeztek a fővárosban, protestálva a harmadik köztársaság és a szólásszabadság elvesztése ellen. A kormányzati média ugyanakkor nem tulajdonított nagy jelentőséget ezeknek a demonstrációknak: a közszolgálati televízió Híradója a december végi megmozdulásról egyáltalán nem számolt be, a január elejiről pedig úgy, hogy a kamera a tudósító háta mögött az Andrássy út egy lezárt és üres szakaszát mutatta.
A nyugati sajtó viszont kimerítően foglalkozott a magyarországi eseményekkel. Cikket közölt hazánkról a The Guardian, a The New York Times és a Le Monde, szóvá téve a Klubrádió frekvenciafosztását és a Magyar Televízió (MTV) székháza előtt december végéig tüntető éhségsztrájkolók ügyét. Az Európai Unió is napirendre tűzte Magyarország kérdését. Guy Verhosaft, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője azt követelte: az Unió fontolja meg Magyarország szavazati jogának felfüggesztését, mert kormánya aláássa a szabadságjogokat, köztük a szabad szólás jogát.
Itthon hosszú idő után megszólalt az egykori demokratikus ellenzék néhány prominens tagja. Újévi üzenetükben egyebek mellett a kormánytöbbség médiapolitikáját – a közmédia kormányzati ellenőrzés alá vonását, a hírszolgáltatás központosítását, az egypárti Médiatanácsot – bírálták.
A sok kritikát látva a magyar médiahatóság ellentámadásba ment át. A Médiatanács ismeretlen nevű bloggere Detlef Kleinertnek a Die Presseben megjelent cikkét ismertette, kiemelve annak írásából, hogy: „Tény az, hogy a Freedom House Magyarországot a sajtószabadság minősítése tekintetében a ‛szabad’ kategóriába sorolta.” Azt azonban a hatósági blogger nem említette, hogy ugyanez a Freedom House a 2009-es évre még 23 pontot, 2010-re azonban már 30 pontot adott Magyarországnak. A 30 pont kétségtelenül a ‛szabad sajtó’ kategóriájába tartozik, ám 31 pontnál már a ‛részben szabad’ kategória kezdődik. A blogger arról sem emlékezett meg, hogy a Freedom House már 2010. december 13-án sajtóközleményt adott ki, amelyben az állt, hogy az új „törvény a média elleni egyéb, zavarba ejtő lépésekkel egyetemben visszalépést fog jelenteni a magyarországi sajtószabadság terén”. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap levélben követelte az MTV-Híradó kormányzati propagandáját parodizáló mtvhirado.com eltávolítását. Az inkriminált videót egyébként Kovács Gergő, a Kétfarkú Kutya Párt alapítója készítette. A Médiatanács az Indexhez is levelet juttatott el, amelyben a hírportál korábbi állításaira reagálva azt közölte: a Klubrádió pályázatának elutasítása során a törvényi előírásoknak megfelelően, transzparens módon járt el. A testület válaszában nem tett említést arról, hogy a pályázati kiírást ugyanő fogalmazta meg. Arról sem szólt, hogy a Klubrádió frekvenciavesztésével mintegy 400 000 hallgató veszti el leggyakrabban hallgatott rádióállomását. És azt sem említette, hogy a Klubrádió egyszer már elnyert egy budapesti frekvenciát a néhai Országos Rádió és Televízió Testülettől, ám a jogutód Médiatanács nem írta alá az állomás műsorszolgáltatási szerződését.
A Közép-európai Egyetemen (CEU) működő Center for Media & Communication Studies angol nyelven tette közzé terjedelmes tanulmányát, amely azt vizsgálja, harmonizál-e a magyar médiaszabályozás az uniós országokéval. Az Amy Brouillette által szerkesztett kutatási jelentés összefoglalója szerint „a szakértői vélemények azt jelzik, hogy a magyar médiaszabályozás az esetek többségében nem áll összhangban a hivatkozott európai jogszabályokkal és azok alkalmazásával”. A Médiatanács válaszként közölt blogbejegyzése viszont azt mondja: a CEU írásában tárgyi tévedések vannak, az abban alkalmazott megközelítés pedig „teljességgel tudománytalan”. A CEU tanulmányát az adott nyugat-európai országokban élő vagy onnan származó médiaszakemberek írták. A Cenzúraregiszter szerzője beszélt egyikükkel, egy oxfordi kutatóval, aki kérdésére válaszolva megerősítette: a jelentés valamennyi országban a bevett szakmai sztenderdek szerint, azonos módszertannal, jogszabályi hivatkozásokkal és esettanulmányokkal illusztrálva, vagyis alaposan dokumentálva és replikálható módon készült. A médiahatóság korábbi, hasonló tárgyú elemzésében nem jelöl meg forrásokat.
A Klubrádió és a Világgazdaság újságíróját nem engedték be Orbán Viktor január 6-ai sajtótájékoztatójára. Ugyanazon a napon a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet sajtónyilatkozatot adott ki, amely szerint „a magyar kormány a bírói függetlenségbe és a médiaszabadságba való beavatkozásával megszegi az ország nemzetközi kötelezettségeit, és veszélybe sodorja az emberi jogokat. … A médiaszabadsággal kapcsolatban aggodalomra ad okot annak a Médiatanácsnak az összetétele és jogosítványa, amelynek elnökét kilenc évre nevezték ki, mégpedig úgy, hogy csupán az országgyűlés minősített többsége mozdíthatja el hivatalából.” Az olasz újságírók szervezete a Klubrádió melletti szolidaritási akciót: ülősztrájkot hirdetett a római magyar nagykövetség elé. Michael Konken, a Német Újságíró Szövetség elnöke arra szólította fel az Európai Bizottságot és a Nemzetközi Valutaalapot, hogy csak akkor bocsássák Magyarország rendelkezésére az államcsőd elkerüléséhez szükséges pénzügyi eszközöket, ha a kormány helyreállítja a sajtó szabadságát. A South East European Network for Professionalization of Media, az Access Info és a Network for Reporting on Eastern Europe közös állásfoglalást tett közzé. A három szervezet felhívja Pintér Sándor belügyminisztert: vessen véget annak a büntetőeljárásnak, amelyet Mong Attila újságíró ellen indított, miután az nyilvánosságra hozta José Manuel Barroso Orbán Viktornak írt levelét. Az állásfoglalás szerint az Európai Bizottság elnöke által a magyar miniszterelnöknek küldött levél közérdekű információkat tartalmaz, ezért közlése nem minősülhet a levéltitok megsértésének.
Közben a nyugati sajtó továbbra is kitartóan érdeklődött a magyarországi helyzet iránt. A The Independent vezércikke szerint „Magyarország visszalép a demokráciából”, aminek egyik jele a médiaszabadság megnyirbálása. A The Economist írása szerint a Fidesz „saját szövetségeseit nevezte ki szinte valamennyi független intézménybe, köztük a köztársasági elnöki és a legfőbb ügyészi posztra, valamint a pénzügyi számvevőszék és a médiahatóság élére”. A magyar miniszterelnök ezt a kérdést nem így látta. A Magyar Távirati Irodának (MTI) azt nyilatkozta: a sajtószabadságért aggódó vélemények teljes mértékben megdőltek, „hiszen az EU-n belül az egyik legélénkebb, ellenzéki szemléletű és kritikus beállítottságú sajtó Magyarországon működik”. A hírügynükség munkatársa nem kérdezett vissza: Miniszterelnök Úr, akkor is így vélekedne, ha a Lánchíd Rádió veszítené el a frekvenciáját?
A Klubrádió frekvenciájának kérdése egyébként a hónap során végig a nemzetközi sajtó és média kedvelt témája maradt. A The Washington Post „Magyarország az autokrácia felé rohan” című vezércikkében az állt, hogy „az Orbán híveiből álló új médiatestület megtagadta egy vezető ellenzéki rádióállomás engedélyét”, a BBC pedig nyolc és fél perces riportban elemezte általában a magyarországi helyzetet és különösen a Klubrádió ügyét. A hazai sajtó egy része ezt a kérdést másként látta. A Magyar Hírlap január végi írása szerint „a Klubrádió – továbbá a baloldali médiamogulok – hosszú távú tervei közt nem is annyira a frekvencia kellett, csak a balhé. A médiahecc. Magyarország lejáratása, minden módon, mindenütt, ahol csak lehet. És lehet, hiszen az senkit sem zavar, ha bármelyik európai újság vagy rádió a szabad információáramlás ürügyén Magyarországról szólva sima, mezei hazugsággal tömi olvasóinak és hallgatóinak agyát.”
A Klubrádió szövevényes ügye a Cenzúraregiszter szerint legalább öt általános tanulságot kínál: 1. A műsorterv nem lehet az elbírálás alapja, mert Magyarországon az értékelés szakmai szempontjai nem válnak el a politikai szempontoktól. 2. A koncesszióért ajánlott összeg nem lehet az elbírálás alapja, mert nincs összefüggés egy rádió műsorkínálatának minősége és a rádió bevétele között. (Hacsak fordított összefüggés nincs: minél több pénzt kell befizetni az államkasszába, annál kevesebbet lehet visszaforgatni a műsorgyártásba.) 3. Az egyetlen ésszerű megoldás a sorsolás: be kell dobni az összes pályázó nevét egy kalapba, és találomra ki kell húzni egyet. 4. Az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy felgyorsítsa a digitális rádiózásra való átállást, mert ma ez az egyetlen módja annak, hogy (szinte) valamennyi pályázó műsorsugárzási lehetőséghez jusson. 5. A frekvenciahasználati díjat nem a rádiók üzleti terve alapján előre,hanem tényleges nettó árbevételük alapján, visszamenőlegkell megállapítani. A sorsolásos frekvenciaosztás előnye, hogy kizárja az átpolitizált döntést, egyenlő esélyt biztosít valamennyi pályázónak, elejét veszi annak, hogy a gazdagabb pályázók „felvásárolják” a frekvenciákat, és az aránytalanul magas koncessziós díj sem fenyegeti a rádiók stabil működését. Hátránya ugyanakkor, hogy kevesebb pénz folyik be az államkasszába.
A fideszes vezetésű Debrecen január 14-én rendezett báljára nem engedték be a városvezetést rendszeresen bíráló vagy.hu portál munkatársát, arra hivatkozva, hogy az – dacolva a médiatörvénnyel – nem regisztráltatta magát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. Nem engedték be az RTL Klub és a TV2 kameráit sem, mondván, ha szükségük van felvételekre, vásárolják meg azokat a Debrecen Televíziótól.
A Nem tetszik a rendszer?!-mozgalom egyik blogbejegyzése arról számolt be, hogy a rendőrség nem vette tudomásul a március 15-ére bejelentett tüntetését, mert a Fővárosi Önkormányzat egész napra lefoglalta az Erzsébet-hidat. Tavaly, 2011. március 15-én, a sajtószabadság napján a fővárosi Szabad sajtó útján rendezte az Egymillióan a sajtószabadságért!-csoport az első nagyobb tiltakozó megmozdulást az év elején hatályba lépett médiatörvény ellen. A főváros és a kormány Budapest szinte egész belvárosát lefoglalta az idei ünnepre. A Művelt Olvasót nem kell emlékeztetni arra, hogy a gyülekezési jog és a szabad vélemény-nyilvánítás joga: közeli rokonok. A legfrissebb hírek azonban már arról szólnak: mégis lesz demonstráció március 15-én.
A tiltakozások különböző formái a hónap során tovább folytatódtak, bel- és külföldön egyaránt. Parti Nagy Lajos és Závada Pál megtiltotta műveinek a Magyar Rádióban való közlését. Parti úgy fogalmazott: a hatalom által „einstandolt”, szócsövesített médiában nem hajlandó szerepelni. A Nyilvánosság Klub hírműsor-elemzése arról tudósított, hogy a közmédiumok – MTI által gyártott – hírműsorai egyetlen alkalommal sem fogalmaztak meg kritikát Orbánnal szemben. Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyi alelnöke a szabad magyar sajtóért aggódó levelet küldött Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek. Az Európai Bizottság munkacsoportja a médiatörvény megváltoztatását javasolta Magyarországnak, arra hivatkozva, hogy „túl sok hatalmat kapott egyetlen, a kormányzat által kinevezett médiahatóság, amely egyszerre jelöli a közszolgálati médiumok vezetőit, értelmezi az új jogszabályokat, és ró ki olyan bírságokat, amelyek akár tönkre is tehetik a médiumokat”.
Január végén „Vissza az Indexet a Parlamentbe!” címmel Facebook-csoport alakult, azt követelve, hogy Kövér László engedje be az ország házába a hírportál munkatársait. A házelnök arra hivatkozva tiltotta ki őket még decemberben, hogy tiszteletlen tudósításaikkal megsértették az országgyűlés méltóságát. A Cenzúraregiszter kíváncsian várja a fejleményeket. Egyelőre nem talált tudósítást arról, hogy a magyar újságíró-társadalom egy emberként készülne bojkottálni a Fideszt, egészen addig, amíg a házelnök nem korrigálja korábbi döntését, helyrehozva a kollégáikat és a magyar nyilvánosságot ért sérelmet…
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!