Pert nyertünk a Miniszterelnökség ellen az Antall József Tudásközpont ügyében

A Miniszterelnökség 2021-ben az Antall József Tudásközpont átvilágítása után bejelentette, hogy megszünteti az intézmény állami támogatását. A vizsgálati jelentést azonban hiába kértük ki közadatigénylésben, nem adták ki. A tárca arra hivatkozott, hogy az anyag jövőbeli döntés megalapozását szolgálhatja, és a nyilvánosságra kerülése „a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását” veszélyeztetné. Perre mentünk a jelentésért, a bíróság pedig lesöpörte a Miniszterelnökség érvelését, és az anyag kiadására kötelezte Gulyás Gergely tárcáját. Az ítélet jogerős.

2021 májusában írt a Direkt36 arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) addig bő 4 milliárd forint közpénzt kapott az Orbán-kormánytól, ebből az apanázsból pedig az intézményt vezető Antall Péter (a néhai miniszterelnök Antall József fia) nagyon magas fizetést kap, kollégáival sokat utazott külföldre, ahol többnyire pazar szállodákban szálltak meg, emellett magánkórházra és drága bőröndökre is költöttek. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Közel fél évvel később, 2021 szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, ami azt állapította meg, hogy „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Gulyás egyúttal közölte, hogy „az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni”.

„A budapesti székhelyű AJTK egy külpolitikai think tank szervezet, amely olyan témákban végez kutatási tevékenységet, mint a Visegrádi Együttműködés, az EU, USA és Kína jövőbeni szerepe, a Közel- és Távol-Kelet viszonyai, a biztonságpolitika, valamint a technológiai és társadalmi innováció.” – olvasható az intézmény honlapján.

Titkolták az átvilágítási jelentést

A miniszter bejelentése után, 2021 október végén közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől az átvilágítási jelentést, hogy megtudjuk, mi áll benne. Gulyás Gergely tárcája először 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt „a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátására” hivatkozva, majd december 9-én megtagadták a jelentés kiadását.

A megtagadást az Infotörvény 27. §-ának (6) bekezdésével indokolták, ami így szól: „A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”

Mivel Gulyás Gergely már 2021 szeptemberében, az adatigénylésünk előtt bejelentette, hogy az átvilágítás során feltárt dolgok miatt megszüntetik az AJTK állami támogatását, a döntés már egyértelműen megszületett. Emiatt nem éreztük jogosnak a megtagadás indokát, ezért pert indítottunk a jelentésért. Úgy gondoljuk, az adófizetőknek joguk van megtudni, hogy mire költötte a szervezet az általuk befizetett közpénz-milliárdokat.

Bepereljük a Miniszterelnökséget az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért | atlatszo.hu

Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt.

Első- és másodfokon is nyertünk

Keresetünkre válaszul benyújtott ellenkérelmében a Miniszterelnökség azt állította, hogy a jelentés további miniszteri döntés megalapozását szolgálja. Vagy szolgálhatja, valamikor, esetleg. Ugyanis azt írták, hogy bár valóban nem kötöttek újabb támogatási szerződést az Antall József Tudásközponttal, de „ez nem zárja ki a jövőbeni támogatási jogviszony létesítésének lehetőségét. Ez maga a jövőbeli döntés, melynek alapjául szolgálhat a kiadni kért jelentés.”

Arra is hivatkozott Gulyás Gergely tárcája, hogy az AJTK átvilágításáról szóló anyag egy belső használatra szánt munkadokumentum, és azért korlátozzák (vagy korlátoznák) a megismerhetőségét, mert így védik „a befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tévő döntéshozatali folyamatot”.

Attól tartanak ugyanis, hogy a jelentést író köztisztviselők „abban kifejtett álláspontjának nyilvánosságra kerülésével a jövőbeli szabad, szakmai véleménynyilvánításuk nehezülne el, illetve amiatt támadhatóvá válnának, mindez pedig befolyásolná a közreműködési hajlandóságukat”.

Az elsőfokú bíróság a jelentés kiadására kötelezte a Miniszterelnökséget.

Az ítélet szerint – ahogy azt a Miniszterelnökség sem vitatta – a jelentés közérdekű adat, és az Antall József Tudásközpontnak korábban nyújtott közpénzes támogatások felhasználását vizsgálta.

„A Jelentés alapján – nem vitásan – az alperes megszüntette a támogatói jogviszonyát az Alapítvánnyal, így a döntés, melynek megalapozására szolgált, az adatkiadási kérelem előterjesztése előtt megszületett. Ehhez képest az alperes nem jelölt meg olyan konkrét, további jövőbeli döntést, amelynek alapjául szolgálna a kiadni kért dokumentum. Az, hogy esetlegesen a jövőben a támogatási jogviszony létesítése vonatkozásában újabb döntést hoz az alperes, annyira távoli és csupán feltételezett lehetőség, mely nem alapozza meg az adatkiadás megtagadását” – írta az elsőfokú bíróság.

Az elsőfokú ítéletben az is szerepel, hogy a Miniszterelnökség csupán állította, de semmivel nem támasztotta alá azt, hogy törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné, illetve a jelentést készítő kormányzati tisztviselők munkájára, tevékenységére, álláspontjuk kialakítására érdemi hatással lenne az anyag nyilvánosságra hozatala.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget miniszter beszédet mond az Antall József Tudásközpont 10. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen 2019. május 17-én (fotó: Gulyás/Facebook)

Ám Gulyás Gergely tárcája nem nyugodott bele az elsőfokú ítéletbe. Fellebbezést nyújtottak be, amelyben ugyanazokat az indokokat – döntésmegalapozó dokumentum, befolyástól mentes döntéshozatal, jelentéskészítők védelme – sorolták, melyeket az elsőfokú eljárás során is.

Azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla sem hatódott meg ezektől az „érvektől”, és helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

A másodfokú ítélet is kiemelte, hogy „az adatok megismerése sem az alperes feladat- és hatáskörének ellátását, sem az álláspontjának szabad kifejtését nem veszélyezteti.”

Azt is leírta a másodfokon eljáró bíróság, hogy „a Jelentésben rögzített információk, megállapítások pedig nem olyan jellegűek, amelyek alapján a Jelentést készítő, illetve az azt aláíró személyek támadhatóvá válnának.”

A másodfokú ítélet jogerős, így most izgatottan várjuk az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentését a Miniszterelnökségtől. A tárcát egyébként az elsőfokú bíróság 250 ezer forint, a másodfokú ítélet pedig további 75 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte, összesen tehát 325 ezer forint közpénzbe (+ a saját ügyvédeik költsége) került Gulyás Gergelyék titkolózása.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója beszédet mond az Antall József-díj átadásán az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2017. április 18-án.  MTI Fotó: Balogh Zoltán