Veszélyeztetés, jogtiprás, adatok eltitkolása – az év legbotrányosabb hatósági jogsértései

Az Átlátszón 2025-ben is gyakran írtunk olyan esetekről, amikor különböző hatósági jogsértések miatt szenvedtek kárt az érintettek. Pedig a kormányhivatalok és a különböző hatóságok egyik legfontosabb feladata az állampolgárok védelme, a súlyos mulasztások feltárása, vagy azok megelőzése lenne. Ám számos esetben ennek épp az ellenkezője történik. 

Nem véletlen, hogy a hatóságokba vetett bizalom jó ideje jelentősen megcsappant a magyar lakosság körében. Mindez a hatóságok – gyakran politikai érdekből történő – jogszerűtlen intézkedéseinek, mulasztásainak a következménye, melyekről többször is írtunk ebben az évben.   

88%

Év végéig még

15 246 760 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

1., Veszélyes anyagokat is felhasznál a pusztavámi bányató feltöltéséhez a Mészáros-féle cég

Borzalmas bűzt éreztek tavaly nyáron a pusztavámi, egykori kőszénbánya közelében élő lakosok. A bűzt az egykori bányaterület „rekultivációjához” használt anyag okozta, melyet az ott lévő bányató kiszivattyúzása után a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. használt a bányagödör feltöltésére.

A Natura 2000-es területen lévő, védett növények és állatok élőhelyéül szolgáló bányató felszámolását, majd a terület feltöltését a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal engedélye tette lehetővé a veszélyes hulladékok feldolgozását is végző Vértesi Kft. számára.

A természetrombolás miatt lakossági tiltakozás indult, különösen azután, hogy kiderült: a hatóság „egyedi” szennyezőanyag-határértékeket engedélyezett a hulladékból előállított anyagra, melyben a Csárdi Antal politikus által végeztetett laborvizsgálat mérgező vegyületek és nehézfémek jelenlétét mutatta ki. Csárdi több feljelentést is tett az ügyben, állítása szerint ugyanis a kormányhivatal jogsértő módon lazította fel a határértékeket, s adott ki engedélyt a terület feltöltésére. 

A kormányhivatalhoz hiába fordultak panasszal a lakosok, a hatóság mindent rendben lévőnek talált. Ezt követően felerősödött a Vértes természetvédelmi értékei és az ivóvízbázis védelmében szerveződött tiltakozó mozgalom, aláírásgyűjtésre, tüntetésekre került sor. A tiltakozáshoz hazai zöldszervezetek és több önkormányzat is csatlakozott, az ügy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának november végi ülésén is napirendre került.

A tiltakozás végül a kormánypárti politikusok ingerküszöbét is elérte: Bencsik János (Fidesz), a régió országgyűlési képviselője november 26-án bejelentette, hogy az érintett területen észlelőkutak létesítését rendeli a hatóság az esetleges szennyezések megfigyelése céljából – addig pedig felfüggesztik a Vértesi Kft. „rekultivációs” tevékenységét. A bányagödör feltöltését ellenző aktivisták szerint azonban ez egyáltalán nem elegendő: a munkálatok végleges beszüntetését és a természetvédelmi besorolású terület teljes helyreállítását követelik. 

2., Új trükköt találtak ki a közérdekű adatok eltitkolására a kormányhivatalok

Az év elején számoltunk be arról, hogy néhány hatóság „szintet lépett” az adatigénylések teljesítésének visszautasításában: rendre az Info törvényre és egy bírósági határozatra hivatkozva tagadják meg az adatkiadást – jogszerűtlenül. Az adatok eltitkolásával pedig nemcsak az újságírókat, hanem azokat is sújtják, akik az Átlátszó által létrehozott felület, a Kimittud révén kívánnak közérdekű adatokhoz hozzájutni.  

„Adatigénylése teljesítésére az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja alapján – figyelembe véve a Kúria BH 2024.9.208. szám alatt közzétett határozatában foglaltakat is – nincs lehetőség. Kérjük, hogy iratbetekintési kérelmét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint szíveskedjen előterjeszteni” – ez a választ küldik gyakran a kormányhivatalok, nemcsak az Átlátszó újságíróinak, hanem más adatigénylőknek is. Majd az iratbetekintési kérelmek teljesítését is gyakran megtagadják, arra hivatkozva, hogy az igénylő nem ügyfél egy adott eljárásban. 

Pedig rendre olyan dokumentumokat szeretnénk megismerni, melyeket a hatóságoknak eleve közzé kellene tenniük– legyen szó a Sajóbábonyi Ipari Parkban történő rendszeres ipari balesetekről, a Kapos folyón történt tömeges halpusztulásról, vagy épp a Samsung gödi akkumulátorgyárának bírságairól. 

Az adatkiadások ilyen indokkal történő megtagadása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk vizsgálatért. Az egyik ilyen ügy kapcsán pedig a NAIH  megállapította:

„A közfeladatot ellátó szervek kötelesek a dokumentumokat tartalmi vizsgálatnak alávetni, tartalmi indokolási kötelezettségüknek eleget tenni, és nem csupán formálisan hivatkozni arra a törvényre, amely álláspontjuk szerint korlátozhatja a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét.” Emellett a NAIH azt is kijelentette, hogy az elutasítások során hivatkozott kúriai határozat egyáltalán nem szolgáltathat alapot a közérdekű adatok kiadásának megtagadására. 

Ennek nyomán az adatkiadást elutasító hatóságoknak megküldtük a NAIH állásfoglalását, és erre biztattuk a hozzánk segítségért forduló olvasóinkat is. Így sok esetben sikerült „jobb belátásra” bírni a titkolózó adatgazdákat. A dokumentumokat megszerezve tudtuk például közzétenni a gödi akkugyárra, és a sajóbábonyi SPL Kft. számára kiszabott, 100-100 milliós munkavédelmi bírságról szóló határozatokat, és tudtunk beszámolni az ezekben az üzemekben elkövetett súlyos mulasztásokról. 

A hatóságoknak azonban láthatóan nem tetszik, hogy a nyilvánosság elé tárjuk ezeket a botrányos ügyeket. Ezért újra és újra a fenti, jogsértő adatmegtagadási módszerrel próbálkoznak. Mi azonban nem szoktuk feladni, hogy tájékoztassuk az olvasóinkat az eltitkolni kívánt tényekről, ezért rendszeresen adatigénylési pereket is indítunk – melyeket általában meg is nyerünk.   

3., Újra nikkelt találtak a bátonyterenyei akkufeldolgozó munkavállalóinak szervezetében

Hiába fordultak a SungEel Kft. bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozójának munkavállalói 2025-ben azzal a panasszal a hatósághoz, hogy a munkahelyi légtérből a különböző rákkeltő nehézfémek kiszűrése nem megfelelően történik. Ennek alapos vizsgálata nem történt meg, és nem végezték el a dolgozók kötelező éves biológiai monitoring-vizsgálatát sem. Holott a nikkel és a kobalt fokozott expozíciója miatt erre korábban maga a kormányhivatal hívta fel a figyelmet.

A dolgozók vizsgálatát a korábbi évek botrányos esetei még inkább szükségessé tették volna. Az Átlátszón többször írtunk arról, hogy a SungEel üzemeiben a munkavállalók számos alkalommal súlyos veszélyeztetésnek voltak kitéve; előfordult, hogy a munkahelyi légtérben a nikkel megengedett határértékének a 2000-szeresét mérték egy ellenőrző vizsgálat során. 

A nehézfém-szennyezés hatásai miatt aggódó dolgozók közül néhányan idén áprilisban egy magánlaborban vizsgálatot végeztettek. A laboreredmények szerint pedig a munkavállalók szervezetében határérték feletti nikkel-szennyezés volt kimutatható. A dolgozók jelezték a problémát, de érdemi lépések nem történtek. 

A bátonyterenyei akkufeldolgozó ugyanakkor szeptemberben további kapacitásbővítésre kapott engedélyt. A bátonyterenyei önkormányzat azonban fellebbezést nyújtott be az engedély ellen, amit az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkára másodfokon megsemmisített, írtuk meg augusztusban. A másodszor is lefolytatott eljárás után a SungEel Kft. számára novemberben újra bővítési engedélyt adtak ki, ám ez ellen az Orosz István polgármester vezette önkormányzat ismét fellebbezést nyújtott be.  

4., Környezethasználati engedély nélkül is működhet a gödi akkugyár az Energiaügyi Minisztérium szerint

Több jogsértést is elkövetett a Pest megyei kormányhivatal abban a perben, melyet a gödi civilek indítottak a Samsung SDI gödi akkugyárának környezethasználati engedélye ellen. A 2023-ban indult per azért is húzódott több mint két évig, mert a kormányhivatal jogsértő módon nem küldte meg a bíróságnak a gödi gyár számára kiadott engedélymódosító határozatokat, írtuk meg februárban.

Az idén októberben lezárult per bírósági ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt. A pernyertes Göd-ÉRT Egyesület jogi képviselőjének álláspontja szerint az üzem akkugyártási tevékenysége addig nem folytatható, amíg egy új eljárás lefolytatása után a kormányhivatal erre engedélyt nem ad. 

A kormányhivatal és az Energiaügyi Minisztérium azonban „másként értelmezi” a bírósági ítéletet: utóbbi lapunknak olyan tájékoztatást küldött, miszerint az „engedély előtti szinten” működhet a Samsung akkugyára. Csakhogy mivel a kormány 2024-ben szigorított az akkuipari üzemek engedélyezésén, és kötelezően előírta az egységes környezethasználati engedély megszerzését minden akkus beruházás számára, engedély hiányában semmilyen tevékenység sem folyhat(na) a gödi gyárban. Ennek ellenére az üzem továbbra is teljes kapacitással működik.     

5., Egy illegális autófényező műhely keseríti a maglódiak életét évek óta

Évek óta húzódik a döntéshozatal egy lakosságot zavaró, engedély nélkül működő autófényező „műhely” ügyében Maglódon. Az illegális, környezet- és egészségkárosító, tűzveszélyes tevékenységet nap mint nap elszenvedő lakosok hiába fordultak a maglódi jegyzőhöz majd a különböző hatóságokhoz, semmilyen érdemi intézkedésre nem került sor. A panaszosok számos fényképpel, videóval bizonyították, hogy a gyakran szabadban zajló autófényezés során  a felhasznált festékek és vegyszerek rendszeresen beborítják az ő ingatlanjaikat is – sőt egy szomszédos ház falát is befestették –, tiltó határozat kiadására mégsem került sor. 

Az ügyet különösen furcsává teszi, hogy a maglódi jegyző végül idén szeptemberben eljárást indított a tevékenység betiltása ügyében, ám még ugyanazon a napon kizáratását kérte az eljárásból. A kormányhivatal döntése alapján az ügyben az üllői jegyzőnek kell lefolytatna a hatósági eljárást. 

Maglódon nemcsak ebben az esetben hunytak szemet engedély nélküli ipari tevékenység felett: egy koreai, műanyag-feldolgozást végző cég működésére szintén számos lakossági panasz érkezett, majd kiderült, hogy az üzem telepengedéllyel sem rendelkezik – írtuk meg korábban.  

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Átlátszó montázs (Fotó: Facebook/MTI)