
Újra bíróság elé kerül az ácsi katódgyár civilek által megtámadott engedélye
Kúriai döntés alapján újra kell tárgyalni az évi 100 ezer tonna katódpor előállítását tervező üzem környezethasználati engedélye elleni keresetet.
Bár a legtöbb európai országban törvény garantálja az információszabadságot, az újságírók a gyakorlatban tömegesen futnak falakba: elhúzódó, részleges vagy elutasított válaszok, túlzó titkosítás és költséges perek nehezítik a munkát. Az Európai Sajtó- és Médiaszabadság Központ (ECPMF) keretében működő Media Freedom Rapid Response (MFRR) friss jelentése öt év alatt 60 információszabadsággal kapcsolatos sajtószabadság-sértést azonosított a Mapping Media Freedom adatbázisban, és négy országot vizsgál közelebbről.
A jelentés szerint a 60 problémás eset 17 országban fordult elő; a legtöbbet Ukrajnában (17) dokumentálták, ezt követi Románia (9) és Moldova (7), majd Magyarország (6) és Málta (4). A szerzők jelzik: sok helyen évente csak 1–2 eset került nyilvánosságra, ami inkább az aluljelentésre utal, nem a problémák hiányára.
A „jog a papíron” és a gyakorlat között szakadék tátong. A négy fókuszország mindegyikében jogszabály garantálja a hozzáférést, ám a kérelmeket gyakran figyelmen kívül hagyják, indokolatlanul késleltetik, csonkítva teljesítik vagy elutasítják – nem ritkán hosszan elhúzódó és drága jogvitákat generálva.
Európában nincs egységes FOI (információszabadság) törvény, ezért az eljárási határidők, a kivételek köre és a fellebbezések országonként jelentősen eltérnek. Az Európa Tanács Tromsøi Egyezménye a közérdekű dokumentumokhoz való hozzáférés első kötelező erejű sztenderdje, ám a 47 tagországból csak 17 ratifikálta (köztük Magyarország és Ukrajna). Uniós szinten a hozzáférést többek között az 1049/2001/EK rendelet biztosítja az EP, a Bizottság és a Tanács irataihoz, de az uniós intézményeknél is jellemző a túlhúzott határidő és a kivételszabályok túlhasználata – különösen a „közérdek-mérlegelés” hibás alkalmazása miatt.
A jelentés konkrét példákkal illusztrálja az FOI jelentőségét: a 2025-ös „Forever Lobbying Project” 184 adatigénylés segítségével tárta fel, hogyan próbálta a PFAS-ipar gyengíteni egy uniós tiltás előkészítését – az ügy jól mutatja, hogy a hozzáférés watchdog-újságírás nélkül nem működik.
Németország – politikai nyomás és bürokrácia
A német alaptörvény a sajtószabadsággal egy lapon említi az információhoz jutás jogát, de a rendszer töredezett: a szövetségi FOI-törvény (2006) mellett külön zöld- és fogyasztóvédelmi hozzáférési jogszabályok, illetve eltérő tartományi megoldások működnek. A Global Right to Information Ranking szerint Németország 127. a 140 ország közül – a gyenge garanciák és az eljárási díjak miatt. A 2025-ös koalíciós tárgyalásokon felmerült a szövetségi FOI-törvény eltörlése is; végül „reform” lett belőle, de az üzenet önmagáért beszél.
A gyakorlatban az újságírók 50–500 eurós díjakkal, „üzleti titok” hivatkozással és elavult eljárásokkal (pl. postai kézbesítés erőltetése) találkoznak. A FragDenStaat – a legnagyobb német FOI-platform – 2024-ben 27 819 kérelmet regisztrált; tapasztalatuk szerint a jog alkalmazása látszólag egyszerű, mégis számos kérés akad fenn a rendszeren. 2024-ben a Szövetségi Közigazgatási Bíróság olyan döntést hozott, amely postai cím megadásához köti a hozzáférést – ez kiszolgáltatott csoportokat rekeszthet ki. Plusz gond a digitális iratkezelés hiánya: például az üzenetküldőkön folytatott politikai kommunikáció nem mindig kerül irattárba.
Magyarország – rendszerszintű szűkítés és célkeresztben az oknyomozók
A Fidesz–KDNP kormányzása alatt az információszabadság tartós nyomás alá került, a civil és szerkesztőségi kérelmeket gyakran „külföldi befolyásra” vagy nemzetbiztonsági okra való hivatkozással utasítják el. A 2023-ban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzuHi) kiterjedt vizsgálati jogosítványokat kapott; 2024-ben vizsgálatot indított többek között az Átlátszó ellen, majd 2025-ben a kormány „a közélet átláthatóságáról” szóló törvénytervezete újabb listázási és szankcionálási lehetőségeket vetített előre.
Konkrét ügyek is jelzik a falakat: az Átlátszó a Nemzeti Sport állami megvásárlásának költségéről kért adatot – a választ előbb „üzleti titokra” való hivatkozással tagadták meg, végül a Fővárosi Ítélőtábla 2024 júniusában a lap javára döntött, és kiderült: az állam 3,5 milliárd forintot (kb. 8,8 millió eurót) fizetett a napilapért. A Direkt36 a kínai partnerekkel tervezett vasúti-logisztikai projekthez kapcsolódó miniszteri levelezést kérte ki; a kormány szerint ilyen levél nem létezik, a bíróság 2024-ben érdemi bizonyíték hiányában a kormány álláspontját fogadta el – ez tipikus példa a bizonyítási nehézségekre. A Magyar Hang 2025-ös igénylését a Puskás Múzeum finanszírozásáról a SzuHi-hoz passzolták, „külföldi finanszírozásra” hivatkozva – ahelyett, hogy érdemben válaszoltak volna.
Málta – jogszabályba épített korlátok és „adminisztratív csend”
A FOI Act 2008 óta hatályos, de a nemzetközi értékelés szerint Málta 83. a 140-es listán, többek között a széles kivételrendszer, a személyes adatok kötelező bekérése és a közintézmények tág mentességei miatt. Gyakori a határidő-hosszabbítás, amely után a hatóság végül akkor is elutasít, amikor a második határidő letelik; sok ügy évekig tartó bírósági körre kényszerül. A fellebbezési lánc gyakran épp az első döntéshozóhoz „fut vissza”, kiüresítve a jogorvoslatot.
Civil szervezetek – köztük a Daphne Caruana Galizia Foundation és az Amphora Media – szerint a rendszer „tervezési alapon” zár ki információkat. Ezt támasztja alá, hogy a kormányzati gyakorlatban a hallgatás és a késleltetés a norma, miközben a jogvédő testületek és a bíróságok csak költséges úton tudnak korrekciót kikényszeríteni.
Ukrajna – háború és a nyilvánosság közötti kényes egyensúly
Az ukrán FOI-t a szakirodalom Európa egyik legprogresszívebbjének tartja (a 2011-es törvény aktív közzétételi kötelezettséget is előír, vészhelyzetben 48 órás válaszidőt enged), de az orosz invázió óta rendkívüli jogrend korlátozza a hozzáférést: állami nyilvántartásokat zártak le, FOI-t kérelmeket „hadijog” hivatkozással utasítanak el.
A MapMF 17 ukrajnai FOI-esetet listáz: nyolc elutasítás „hadijog” alapján, további esetekben biztonsági kockázatokra, adathordozók megsemmisülésére vagy a hatósági kapacitások csökkenésére hivatkoztak. A Slidstvo.Info például három alkalommal kért adatot képviselők külföldi útjairól – hiába; helyi újságírók építési projektekre vonatkozó kérdéseit is visszadobták „nem közérdekűségre” hivatkozva.
A jelentés desk researchre, a MapMF-adatokra és öt szakértői interjúra támaszkodik (Access Info Europe, FragDenStaat, Daphne Caruana Galizia Foundation, Átlátszó, Detector Media). A vizsgált időszak: 2020.01.01.– 2025.06.30. A szerzők hangsúlyozzák: a lakosság és még a szerkesztőségek FOI-ismeretei is hiányosak, ezért sok sérelem rejtve marad – nem kérnek jogorvoslatot, vagy elakadnak a jogi zsargonban.
A működő FOI a demokratikus elszámoltathatóság feltétele – a közpénzek útja, a döntéshozatal háttere és a korrupciós kockázatok csak így tárhatók fel. Az MFRR szerint az európai hatóságoknak fel kell hagyniuk a szándékos késleltetéssel, a kivétel-kártyák túlhasználatával és az ál-transzparens (pl. indokolatlanul cenzúrázott, nehezen feldolgozható formátumú) adatszolgáltatással. A jogszabályok mellett gyakorlati reformokra is szükség van az alábbi területeken: digitális iratkezelés, egységes eljárások, díjmentes vagy kiszámítható díjszabás, határidők betartása és valódi független jogorvoslat.
A teljes, angol nyelvű jelentést itt lehet elérni. Az összefoglaló elkészítésére a ChatGPT-t használtuk.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁSKúriai döntés alapján újra kell tárgyalni az évi 100 ezer tonna katódpor előállítását tervező üzem környezethasználati engedélye elleni keresetet.
Ráth Gábor még mindig nem tud normálisan behajtani az egyházügyi államtitkár mögött lévő saját telkére, és az ügyben indított perét is elbukta.
Eddig 30 millió forintot költöttek arra, hogy legyen közönség a műsoroknál. Futja rá: az MTVA idén 165 milliárd forintból gazdálkodhat.
Heti lapszemlénk.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!