Elavult szótári értelmezések és nem jogi értelemben használt tények a Szuverenitásvédelmi Hivatal fegyvertárában

Június 24-én folytatódott az Átlátszó Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen indított személyiségi jogi pere, amely már nemcsak lapunk jó hírnevéről szól, hanem az összes független médiumról és civil szervezetről Magyarországon, akiket megpróbálnak feketelistára tenni és ellehetetleníteni az „átláthatóságinak” nevezett törvénytervezettel. A tárgyaláson többek között kiderült, hogy a Hivatal egészen másra gondolt, mint bárki más gondolna, amikor dezinformációról és hírszerzésről beszélt a jelentésében, és hogy továbbra is úgy vélik, ők csak véleményeket fogalmaztak meg lapunkkal kapcsolatban.

Személyiségi jogi pert indított lapunk a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, miután az állami szervezet a tavalyi „vizsgálati jelentésében” többek között azzal vádolta meg az Átlátszót, hogy kémkedik, egy külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózat tagja, híreket hamisít vagy épp hírszerzési tevékenységet folytat. Majd ezeket a megállapításokat fizetett hirdetésben terjesztették a közösségi médiában. Mivel ezek az állítások valótlanok, jogi útra tereltük az ügyet: azt kértük a bíróságtól, hogy tiltsa el a további jogsértésektől, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére is a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ellenkérelmet nyújtott be, amelyben többek között olyan kijelentéseket tettek, hogy mindaz, amit a jelentésben rólunk írtak, csak vélemény, következtetés, nem pedig bűncselekmények vádja egy állami hivatal részéről. A per első tárgyalását május 20-án tartották – pontosabban tartották volna, azonban a Hivatal jogi képviselője nem jelent meg arra hivatkozva, hogy tárgyalásütközése van. Emellett kiderült, hogy még nem telt el az idézés átvétele és a per megtartása között előírt 15 napos határidő. A tárgyalás elnapolták, a per június 24-én folytatódott.

Komoly károkat okozott a Szuverenitásvédelmi Hivatal lejáratókampánya

Bodoky Tamást, lapunk főszerkesztőjét már fél órával a kezdés előtt, a bíróság épületénél várták többek között a Pesti TV munkatársai, akik főként olyan kérdéseket tettek fel, hogy: „Önök úgy érzik, hogy nem befolyásolják a választásokat a tényfeltárónak nevezett propagandaanyagaikkal?” és hogy: „Amikor az USAID fizette ezeket a felújításokat, mit vártak cserébe?”

Majd megjelent helyszínen Bede Zsolt (Vadhajtások) is, aki telefonnal a kezében követett minket a bíróság folyosóin, miközben olyanokat kérdezett, hogy gurulnak-e még a dollárok, Brüsszel jól fizet-e, tudunk-e még egyáltalán magyarul beszélni, és hogy biztosan csurran-cseppen a pénzecske. A tárgyalóteremben ők már nem, de a HVG, a 444, az RTL, a Telex és a Magyar Nemzet tudósítóin túl több érdeklődő is megjelent.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a bíró kérdéseire válaszolva többek között elmondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében és az arra épült médiakampányban számos súlyos bűncselekmény gyanúját fogalmazta meg az Átlátszóval kapcsolatban, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy jelentős károkat okozzanak lapunknak, és hogy az Átlátszóval szemben kritikus hangok radikalizálódjanak. Bodoky felszólalásáról itt olvashatnak részletesebben:

Bodoky ezután egyesével cáfolta a Hivatal az Átlátszó által kifogásolt hamis tényállításait, továbbá hangsúlyozta:

nem azzal van problémánk hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal átláthatóságot követel, hanem hogy hazug, megbélyegző és lejárató kontextusba helyezi a közölt adatokat.

Bodoky Tamás főszerkesztő és Tóth Balázs ügyvéd Jakabosné Németh Mónika bíró tárgyalótermében – a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi képviselője, és a tárgyaláson megjelent munkatársa nem járultak hozzá, hogy róluk kép vagy hangfelvétel készüljön

Nekik mást jelentenek ezek a szavak: az újságírói tevékenység is hírszerzés

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi képviselője azzal is érvelt, hogy ők nem tényeket állapították meg, csak „ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetést” vontak le, és amikor Lánczi Tamás, a Hivatal elnöke tényekről beszélt, akkor – mivel nem jogász – „nem jogi értelemben használta” a „tény” kifejezést.

Hangsúlyozta azt is, hogy miközben az Átlátszó „elavult szótári értelmezést” használ a dezinformációval kapcsolatban, az ma már tartalmazza az információtorzítást vagy épp a közönség félrevezetését is. De a hírszerzést sem a büntetőjogi értelemben használták a jelentésben, értelmezésük szerint ugyanis a fogalom azokra is használható, akik szisztematikusan információkat gyűjtenek és rendszereznek, tehát a hétköznapi újságírói tevékenység is hírszerzésnek minősül. Ellenkező esetben nem ezen a bíróságon zajlana ez az eljárás, tette hozzá a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügyvédje.

Lánczi Tamás egyébként ezúttal sem jelent meg a bíróságon, a Hivatalt – az ügyvéden túl – Pálvölgyi Ákos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal igazgatója képviselte. Az állami szervezet képviselői azonban nem járultak hozzá, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róluk a tárgyalás során. A per október 21-én, reggel 9 órakor folytatódik, ahol meghallgatják a Hivatal tanúját is.

Szöveg: Katus Eszter — Fotók és videó: Pápai Gergely

Nyitókép: Tóth Balázs és Bodoky Tamás a bíróságon