Bodoky Tamás: Tisztelt Bíróság!

A mai napon folytatódott az Átlátszó Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen indított személyiségi jogi pere. Az eljárás már nemcsak lapunk jó hírnevéről szól, hanem az összes független médiumról és civil szervezetről Magyarországon, akiket megpróbálnak feketelistára tenni és ellehetetleníteni az „átláthatóságinak” nevezett törvénytervezettel. A bíróság ma meghallgatta a felperes törvényes képviselőjét, aki az alábbi kiselőadással készült – a bírói kérdésekre válaszolva végül nem pont ez hangzott el a tárgyalóteremben, csak valami hasonló, de itt is közreadjuk az eszmefuttatást, és a bíróságnak beterjesztett szakértői anyagokat.

Az Átlátszó misszója és tevékenysége az ország érdekét és a közérdeket szolgálja: az információszabadság előmozdításán dolgozunk, és tényfeltáró újságírással tesszük átláthatóbbá a választott tisztségviselők és a mindenkori hatalom működését a magyar választók felé. Az Átlátszó nem fogad el megbízásokat, és nem képviseli sem másik ország, sem más állítólagos megbízó érdekeit: újságíróink és szerkesztőink autonóm, a téma közérdekűségét és közérdeklődésre számot tartó voltát mérlegelő döntése alapján készülnek a cikkek.

Az Átlátszó finanszírozása transzparens: éves pénzügyi beszámolóinkban és a honlapunkon a jogszabályi kötelezettségnél bővebben, tételesen nyilvánosságra hozzuk hogy milyen forrásokból származnak a bevételeink. Saját magunkra vonatkozóan is fontosnak tartjuk az átláthatóságot: nem azzal van problémánk hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal átláthatóságot követel, hanem hogy hamis, megbélyegző és lejárató kontextusba helyezi a saját magunk által önként közölt adatokat.

Az Átlátszó külföldi intézményi finanszírozóitól nem megbízásokat kapunk, hanem a saját ötleteinkkel, elképzeléseinkkel, tevékenységünk bemutatásával pályázunk olyan szervezeteknél, amelyek a közszolgálati, tényfeltáró újságírás és a sajtószabadság támogatása mellett elkötelezettek. Büszkék vagyunk arra, hogy sikeresen pályázunk rangos szervezeteknél.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére azt válaszoltuk, hogy mivel sem politikai párt, sem jelölő szervezet nem vagyunk, közhatalmat sem gyakorlunk, ezért nem működünk együtt velük. A „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet. Ezért csak olyan információkat tudtunk megosztani a Hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnánk.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezután gyakorlatilag az általunk önként közzétett adatok, és az ezek köré szőtt összeesküvés-elméletek alapján egy súlyosan rágalmazó, jogsértő jelentést szerkesztett, melyben alaptalan állításokat tesz a támogatóinkról, és rendkívül súlyos vádakat fogalmaz meg az Átlátszóval szemben.

Ezeket a vádakat állami hivatalként fogalmazta meg velünk szemben, ezért a magyar állam tekintélyét kölcsönözte azoknak.

Ezeket a vádakat a hivatal ezután a médiában terítette: sajtóközleményt adott ki, amelyet a hivatalos állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda is terjesztett. Számos médianyilatkozatot adott a témáról, amelyeket a kormánypárti sajtó, sőt a közmédia is terjesztett. Ezen felül a hivatal a saját közösségi média felületein, kisfilmek formájában, kampányszerűen terjesztette a vádakat, fizetett hirdetésekkel ott is több százezer embert értek el vele.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése, az ezt követő médiamegjelenések és közösségimédia-kampány negatívan befolyásolta az Átlátszó megítélését a közvéleményben, sokan elhitték az alaptalan vádakat. Ennek alátámasztására csatolom:

• Az IMEDIA Kft. média-monitoring jelentését, amelyből kiderül, hogy 2024-ben a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárása kapcsán említették az Átlátszót legtöbbször más sajtótermékekben, és ezekből a megjelenésekből 220 negatív volt az Átlátszóra nézve, vagyis a hivatal vádjait visszhangozta.
• A Bakamo Ltd. által készített közösségimédia tartalomelemzést, amelyből kiderül, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációjának hatására az Átlátszóval szemben kritikus hangok erőteljesen radikalizálódtak az elmúlt egy évben.

Így kergette az Átlátszóval szemben radikalizálódott Bede Zsolt a szerzőt a bíróság folyosóján a tárgyalás előtt

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében és az arra épült médiakampányban számos súlyos bűncselekmény gyanúját fogalmazta meg az Átlátszóval kapcsolatban, például a kémkedés, a dezinformáció, vagy a pénzügyi visszaélések gyanúját, ám ilyenek miatt ellenünk más hatóság tudomásom szerint vizsgálatot nem folytatott, a jelentés nyomán sem indított, semmiféle elmarasztalás nem történt.

A kormánypárt viszont azóta a parlament elé vitt egy törvénytervezetet, melynek értelmében pusztán a Szuverenitásvédelmi Hivatal véleménye alapján a kormány feketelistára tehetne, és ezáltal gazdaságilag ellehetetleníthetne sajtóorgánumokat és civil szervezeteket. Ezt ironikus módon átláthatósági törvénynek nevezik, valójában azonban egy orosz típusú külföldi ügynök törvénnyel szeretnének szankciókat rendelni a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálataihoz.

Úgy vélem hogy nem megengedhető, hogy egy állami hivatal alaptalanul, úgymond véleményként fogalmazzon meg, és kampányszerűen terjesszen ilyen súlyos vádakat, amelyekhez a kormánypárti jogalkotók súlyos szankciókat kívánnak hozzárendelni. Ezért indítottuk meg ezt a peres eljárást, hogy ilyesmit se velünk, se másokkal ne tehessenek, és hogy tisztázzuk magunkat a közvélemény előtt.

Bodoky Tamás

Címlapkép: Átlátszó montázs