Az Európa-szerte megfigyelt és lehallgatott újságírókról beszélt Szopkó Zita a Klubrádióban

Több közép- és délkelet-európai országban lehallgatják és megfigyelik az újságírókat, legtöbbször a kormány vagy valamilyen állami szerv jóvoltából. Az új, modern kémszoftverek mellett azonban a hagyományos módszerek sem tűntek el teljesen, mint a lakás bepoloskázása, a telefon lehallgatása vagy a célszemélyek követése. A részletekről Szopkó Zita beszélt a Klubrádió Esti Gyors című műsorában.

A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) Surveillance States elnevezésű projektje Közép- és Délkelet-Európa 15 országában vizsgálta az újságírók megfigyelését. Minden ország három újságíróval készített videóinterjút, amelyek ezen az oldalon érhetőek el teljes terjedelmükben.

A BIRN a célkeresztbe került újságírókkal készített beszélgetések és saját kutatómunka alapján megállapította, hogy az esetek túlnyomó többségében a kormányok álltak a megfigyelés mögött. A megfigyelések pedig nem kizárólag korrupcióval vagy szervezett bűnözéssel foglalkozó oknyomozó újságírók ellen irányultak, hanem más, médiában dolgozó szakembereket is célba vettek.

Az olyan új, modern kémprogramok ellenére, mint a mobiltelefonokat észrevétlenül megfertőző Pegasus, a „hagyományos” megfigyelés, például a telefon lehallgatása, a lakás bepoloskázása vagy a követés továbbra is népszerű módszerek, gyakran az elektronikus megfigyelés kiegészítéseként vetik be őket.

A környező országokban jó pár lehallgatási botrányról lehetett hallani, és legtöbbször hivatalos vizsgálat is indult, amikor fény derült a megfigyelésre, de konkrét következménye nem igazán volt ezeknek az ügyeknek: egyelőre egyik eset sem vezetett bírósági ítélethez vagy az érintettek felelősségre vonásához.

A projektben az Átlátszó is részt vett, Szopkó Zita kollégánk három érintett magyar újságíróval, a Pegasussal megfigyelt Panyi Szabolccsal és Dercsényi Dáviddal, valamint a 80-as években lehallgatott Kőszeg Ferenccel arról beszélgetett, hogy mikor és miért történhetett a megfigyelésük, illetve milyen hatással volt az életükre a lehallgatás ténye.

A részletekről Szopkó Zita a Klubrádió Esti Gyors című műsorának szeptember 21-i adásában beszélt.

 

Kollégánk kiemelte az adásban, hogy a közelmúltban a Pegasus használatáról lehetett a legtöbbet hallani hazánkban, azonban nem ez az első alkalom, hogy kémprogramot vet be a magyar kormány. Szó esett a rádióműsorban arról is, hogy a magyar kormány sokáig nem ismerte el, hogy használja a Pegasus kémszoftvert. A Direkt36 szeptemberi cikke szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen szavazott a kémprogram beszerzéséről. A pontos részletek ugyanakkor nem tudhatóak, az ülés jegyzőkönyvét ugyanis 2050-ig titkosították.

A cikkek megjelenését követően több feljelentés is történt, ezek alapján jogosulatlan titkos információgyűjtés gyanújával indult nyomozás, egy évvel később azonban ezt bűncselekmény hiányában lezárták. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata is arra jutott, hogy minden megfigyelés esetében teljesültek a törvényesség feltételei, a megfigyelést végző szolgálat pedig minden esetben megfelelően alátámasztotta, hogy nemzetbiztonsági okokból szükség volt az adatgyűjtésre.