A kormány energiavészhelyzeti tervéről beszélt a Klubrádióban Fülöp Orsolya

Múlt heti cikkünkben részletesen végigvettük, hogy áll annak a kormányhatározatnak a megvalósítása, amelyet az energiavészhelyzet elhárítása érdekében fogadott el a kormány tavaly júliusban. Néhány kiemelt témáról kérdezte munkatársunkat a Klubrádió Reggeli gyors című műsorának vezetője, Szénási Sándor.

A kormány 2022 júliusában kihirdette az energia-vészhelyzetet, és ennek elhárítására elfogadott egy hét pontból álló intézkedési tervet. Több mint fél év elteltével megnéztük, mire jutottak a kormányhatározat megvalósításával.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Múlt héten megjelent cikkünkben részletesen végigvettük a hét pontot. Az energiavészhelyzeti terv első célkitűzése, a rezsicsökkentés fenntartása, rögtön egy olyan elképzelés, amit nem sikerült megvalósítani. Hiszen alig egy héttel a terv elfogadása után a kormány jócskán megemelte a lakossági földgáz és áram árát az átlagos fogyasztási szint felett. A hazai lakossági energiaárak európai szinten még így is viszonylag alacsonynak számítanak, de sajnos az átlagjövedelmek tekintetében is a sereghajtók között vagyunk.

Az energiavészhelyzeti terv felpörgetné az egyik legszennyezőbb tüzelőanyag, a lignit bányászatát és égetését a Mátrai Erőműben. A hatvanas években épült, elöregedett erőmű különféle meghibásodások, üzemzavarok miatt rendszeresen áll. Nem is sikerült növelni az erőműben sem az áramtermelést, sem az elégetett lignit mennyiségét 2022-ben. Ez nem is feltétlenül baj, hiszen a Mátrai Erőmű így is Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó létesítménye.

Mutatjuk, hogy halad a kormány az energiavészhelyzet elhárításával | atlatszo.hu

Mindezek miatt az elmúlt években végig az volt a terv, hogy 2025-ig átalakítják az erőművet, hiszen úgyis csak addig van működési engedélye. A terv szerint a régi lignites blokkok helyett épült volna egy 500 MW-os gázüzemű erőmű, egy 31 MW-os vegyes tüzelésű, azaz háztartási vegyes hulladékot és biomasszát égető erőmű és egy 200 MW kapacitású naperőmű a bezárt és rekultivált lignitbányák területén.

Energiaügyi szakújságírónk, Fülöp Orsolya a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának február 27-i adásában beszélgetett Szénási Sándor műsorvezetővel a témáról. Az adásban röviden végigvették az energiavészhelyzeti terv legfontosabb pontjait: a rezsicsökkentést, a Mátrai Erőmű működését, és a hazai földgázkitermelést.

Kollégánk elmondta az adásban, hogy kormány energiaveszélyhelyzeti terve 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre növelné a hazai földgázkitermelést. A hazánkban kitermelt földgáz mennyisége évről-évre csökken, és 2022-ben is alig haladta meg a 1,5 milliárd köbmétert. De még ha sikerülne is elérni a 2 milliárd köbméter hazai termelést, évi 9-10 milliárd m3 földgáz-felhasználás mellett továbbra is jelentős maradna az import mennyisége. Vagyis ez még nem csökkentené érdemben gázfüggőségünket.

Fülöp Orsolya arról is beszélt a rádióműsorban, hogy a békési gázmezőn beharangozott kitermelés a valóságban egyelőre nem indult meg, csak kutatófúrásokról és próbatermelésről van szó. Rengeteg a kérdés a projekttel kapcsolatban, amely a jelek szerint környezeti hatástanulmány nélkül, gyorsított ütemben és a szabályozások egyszerűsítése mellett zajlik. A nagy mélységben fekvő, vagyis „nem hagyományos” földgázmező kitermelésének ugyanakkor lehetnek komoly környezeti hatásai, amelyekről a fentiek miatt jelenleg nincs információja a magyar társadalomnak.