Clear Cut Crimes: kik tarolják a Kárpátok dús erdőségeit?

Az OCCRP és a Rise Project legújabb, 42 perces dokumentumfilmje a „véletlenül” jelöletlen fákat is kivágó munkásoktól a papírokkal trükköző hatóságokon keresztül a mintegy 500 millió dolláros üzlet megrendelőit és végső haszonélvezőit is bemutatja Románia északi és Ukrajna nyugati részein.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A tarvágások nem csak az erdőt pusztítják el, az ott élő állatvilágra is megsemmisítő csapást jelentenek. A Kárpátok kiterjedt erdőségei azért is egyedülállóak Európában, mert itt él az utolsó, számottevő medve- és farkaspopuláció, a hiúzokról nem is beszélve. A tarolások az itt élő, kisléptékű fakitermelésből és fafeldolgozásból élő lakosságot is ellehetetlenítik, és minden bizonnyal az utóbbi évek áradásainak az oka szintén az, hogy az utóbbi 25 évben kiterjedt erdőfelületek tűntek el Romániából – ezekre a fontos problémákra és a háttérben álló személyekre világít rá az OCCRP és a Rise Project Clear Cut Crimes című filmje.

Romániában az egyik alapvető probléma a felemás, vontatottan haladó, a kommunizmus idején államosított erdők visszaszolgáltatásában keresendő. A filmben megismerhetjük Matei Mihály-t, egy Máramaros megyei, erdőtulajdonosok érdekeit védő egyesület elnökét: egyesületük egy 170 négyzetkilométer kiterjedésű, természetvédelmi terület besorolású erdő tulajdonosa Borşa környékén, azonban ennek a felületnek csak az ötödét kapták vissza. A többi erdőt egy bűnözőkből álló csoport, a Butanu-klán kapta meg, akik csakhamar ki is vágták nagy részét.

A szálak a Schweighofer fele vezetnek

A filmből kiderül, hogy az osztrák fafeldolgozó mamutcég, a Holzindustrie Schweighofer az illegális erdőkitermelés legfőbb haszonélvezője – az OCCRP szerint csakis a törvénytelenül kivágott famennyiséggel lehet megmagyarázni azt, hogy a Romániában öt fafeldolgozó üzemet működtető cég 3,4 millió köbméteres kapacitása miért nagyobb, mint az országban törvényesen kitermelhető famennyiség.

Az osztrák cég dolgozza fel a törvénytelen erődirtásokra szakosodott, kiterjedt bűnözői hálózatok által előállított faanyagot – állítják. Egyébként ezügyben nyomozás is indult a Schweighofer ellen Romániában.

Korábbi cikkeink a Schweighoferről

Dehogy „teszteltek”, fafeldolgozás folyt a rétyi Schweighofer-üzemben

Engedélyek nélkül üzemeli be a Schweighofer a rétyi fenyővágóhidat

Alexander von Bismarck, az Environmental Investigation Agency ügyvezetője még ennél is tovább megy: azt állítja, maguk a fafeldolgozók keresik meg és bátorítják a bűnözői csoportokat. A bűnszövetkezetek korrupt helyi és országos politikusokkal karöltve dolgoznak – utóbbiak szerepe abban áll, hogy segítik és védik az illegális favágókat a szűz erdők megszerzésében és letarolásában.

Az illegális erdőkitermeléseket végző cégek persze nem a haszonélvezők saját nevén vannak: rendszerint szegény embereket használnak fel strómanként, a tevékenységüket firtató kérdéseket halálos fenyegetésekkel hárítják el.

„Ha nyugodt életet akar, húzza meg magát”

Az újságíróknak birtokukba került egy olyan felvétel, melyben a Butanu-klán egy tagja arról beszél, hogy egy jelenlevő erdőtulajdonosnak valami baja történhet. „Ha nyugodt életet akar, húzza meg magát egy kicsit. Egy pillanat alatt meghalhat valaki” – mondta Toader Timiş. A maffiózó arról is nyíltan beszélt, hogy a kárvallott hiába perel: mire a pert megnyeri, ők az erdőt kivágják.

A Butanu-klán által birtokolt cég a Schweighofer egy fontos nyersanyag-szállítója. Az osztrák cég határozottan visszautasította a vádat, jelezve, hogy nem vásárolnak illegálisan kitermelt faanyagot. Ha a múltban fel is dolgoztak törvénytelenül kivágott rönköket, ennek a gyakorlatnak azonban mára már vége.

„Az erdők kitermeléséhez annyira közel álló Schweighofer álszent akkor, amikor azt állítja, nem ismerik a beszállítókat. A Schweighoferrel való együttműködésnek sokféle formája létezik, sokszor direkt módon finanszírozzák az erdők kitermelését. Nem állíthatják azt, hogy a felelősségük az üzem kapujánal véget ér, és nem tudják, hogy a rönkök a közeli természetvédelmi területről érkeznek. Ez nevetséges, etikátlan, és az új európai törvénykezésben törvénytelennek kéne lennie” – így Alexander von Bismarck.

A hatóságok félrenéznek

A hegyekben azonban továbbra is ököljog uralkodik. A favágók nem csak fenyegetőznek: a riportot készítő újságírók autóját kövekkel dobálták meg, néhány éve pedig szabályos összecsapásra került sor a csendőrség és a Butanu-klán között, a határőrség egyik tisztjét pedig úgy megverték, hogy kórházba jutott. Miközben mindenki tisztában van azzal ami történik, a hatóságok leginkább félrenéznek.

Ukrajnában is dolgoznak olyan bűnözői csoportok, melyek a Schweighofer szomszédos, romániai üzemeibe küldik a faanyagot. Mivel itt az erők állami tulajdonban vannak, papíron úgy indokolják a nagyléptékű erdőirtásokat, hogy a fák megbetegedtek vagy kiszáradtak. Bőven van bizonyíték arra, hogy nem csak a beteg, hanem a fiatal, életeről fákat is kivágják – így lesz a törvény által engedélyezett évi 350 ezer köbméterből 800 ezer köbméter.

Azonban míg Romániában a tarolást senki nem zavarja meg, Ukrajnában felfegyverezett paramilitáris csoportok szálltak szembe velük. Az úgynevezett kozák hadosztály megállítja és ellenőrzi a törvénytelenül kitermelt rönköket szállító kamionokat és szerelvényeket, és az is előfordul, hogy az erdőben állít csapdát a favágóknak, vagy táboraikban razziázik. Ez azonban nem elég: minden jel arra mutat, hogy az erdőirtásban érdekelt kartellt Kijevből támogatják korrupt politikusok.

Sipos Zoltán

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.