Választási Monitor: ezekben a választókerületekben dőlhet el a választás

Győr, Debrecen környéke, Kecskemét, Jászberény: többek között ezekre a kerületekre érdemes leginkább figyelni a tavaszi választások előtt, de könnyen előfordulhat, hogy a Mi Hazánk lesz a mérleg nyelve a parlamentben az Átlátszó és Varjasi Vencel együttműködésében készült Választási Monitor becslése alapján. A most induló oldalon az aktuális közvélemény-kutatások alapján készítünk mandátumbecslést és választási térképet.

Varjasi Vencel és az Átlátszó együttműködésében elindult a Választási Monitor, ahol az aktuális közvélemény-kutatások alapján böngészhetjük a választási térképet, készíthetünk mandátumkalkulációt, és megtudhatjuk, melyik választókerületekben dőlhet el az áprilisi választás.

A Választási Monitor készítésekor a 2022-es és 2024-es választások eredményeiből indultunk ki. A két választás helyi eredményeinek átlagát vesszük alapul (2022-ben a Tisza Párt nem létezett, ezért itt az ellenzéki összefogás jelöltjeinek szavazatai 90%-át számítjuk át a tiszás jelölteknek). Ezt növeljük vagy csökkentjük olyan arányban, ahogy a pártok országos támogatottsága nőtt, vagy csökkent a választások óta a közvélemény-kutatások átlaga alapján.

A Monitort a valasztasimonitor.hu oldalon böngészhetik.

Az alábbiakban bemutatjuk az oldal működését, és azt, hogy választókerületenként milyen eredményekre számíthatunk a felmérések alapján.

Nehezebb az út a Fidesz többségéhez

Az OEVK-k besorolásakor az amerikai választási elemzők által is használt kategóriákat alkalmaztuk: a választókerületeket biztos, valószínű, billegő és csatatér kategóriákba soroltuk, aszerint, hogy mennyire esélyes, hogy a Tisza vagy a Fidesz jelöltje szerez bennük többséget. Csatatér-kerületeknek nevezzük azokat, ahol a közvélemény-kutatásokból számított eredmény alapján 1,5% alatt lehet a két párt támogatottsága közti különbség, billegőknek pedig azokat, ahol 3,8% alatt.

A számítást nehezíti, hogy a közelmúltban a kormányközeli és kormánytól független közvélemény-kutatók rendkívül eltérő számokat közöltek. Van okunk feltételezni, hogy a kormányközeli kutatók célja sokkal inkább a közvélemény befolyásolása, mint a valós erőviszonyok bemutatása – a legutóbbi választások előtt ezek az intézetek nehezen hihető trendeket mértek a választási mozgósítás szempontjából kulcsfontosságú időpontokban. Ezekről az okokról ebben a cikkben olvashatnak:

Emiatt a Választási Monitoron háromféle választási térképet láthatunk: egy az összes közvélemény-kutatás alapján készült mandátumbecslést mutatja, egy csak a független kutatók eredményeit veszi alapul, a harmadik pedig csak a kormányközeliekét.

Számításba vesszük emellett a választókerületi szintű felmérések eredményeit: ezeket az országos támogatottság mellett 60:40 arányban számítjuk be (egy példa: a kaposvári OEVK a független kutatók alapján a Tisza felé hajlik, a kormányközeli kutatásokat is számításba vevő térképen viszont a Fidesz felé hajlítja egy választókerületi szintű Real-PR 93 felmérés).

A kormánytól független intézetek méréseinek átlaga kényelmes, de nem kétharmados Tisza-többséget jelez előre.

Ezek alapján a Tisza Párt 109, a Fidesz-KNDP 83 mandátumra számíthat.

Mandátumbecslés a kormánytól független felmérések alapján.

Ha kizárólag a kormányközeli intézetek méréseit nézzük, azok alapján a Fidesz csaknem megismételné a 2022-es eredményét, 126 mandátumot szerezve.

Mandátumbecslés a kormányközeli felmérések alapján

A független és kormányközeli méréseket átlagolva azt látjuk, hogy a Fidesz pont egy mandátummal maradna el a parlamenti többségtől,

99 mandátumot szerezve a Tisza 93 mandátumával szemben. Ez annak ellenére lenne így, hogy a Tisza országos listán 2%-kal több voksot kapna (ennyire jön ki ugyanis az országos kutatások átlaga alapján).

Mandátumbecslés a független és kormányközeli felmérések átlaga alapján

A jelenség oka, hogy a választókerületi beosztás – ahogy azt nemrég Orbán Viktor is elismerte – a Fidesz felé lejt, számos kisebb népességű, a Fidesznek kedvezően megrajzolt választókerülettel.

A fenti szcenárióban a Fideszt csak a nemzetiségi listás mandátumok emelnék a kormányalakításhoz szükséges 100 mandátum felé, korábban legalábbis a német és roma nemzetiségi szóvivők rendre a kormánypártokkal szavaztak. Becslésünkben még számolunk a német nemzetiségi listás mandátummal, de ez könnyen megváltoztat, mivel a közelmúltban sokan iratkoztak le a nemzetiségi névjegyzékről. Ilyen esetben a Fidesz csak a roma nemzetiségi szószólóra számíthat, vagy a Mi Hazánk Mozgalommal kellene megállapodást kötnie a kormányalakításhoz.

Ahol biztosan nem lesz nagy verseny

Ami a kormánypárti és független kutatók eredménye alapján is biztosnak tűnik, az a hárompárti parlament: a Fidesz és a Tisza mellett csak a Mi Hazánk Mozgalom (MHM) esélyes az 5%-os parlamenti küszöb átlépésére, vagyis nem jut be a DK, a Kétfarkú Kutya Párt, vagy az MSZP (feltéve, ha elindulnak). Az MHM az összes kutatás átlagát véve a minimális 5 mandátumra számíthat, ez azonban elég lehet akár ahhoz is, hogy a mérleg nyelve lehessen, ha a két nagy párt egymáshoz közeli országos eredményt ér el. Egyéni mandátumokat várhatóan csak a Fidesz és a Tisza szerez.

A Tisza Párt 27, a Fidesz 10 székre számíthat csaknem 100%-os biztonsággal.

Biztosnak tűnik a tiszás jelöltek győzelme a 16 budapesti választókerületben, 4 Pest megyei kerületben, valamint Nyíregyházán (Szabolcs 1), Dunaújvárosban (Fejér 4), Pécsett (Baranya 1), Szegeden (Csongrád 1-2), Tatabányán (Komárom 1) és Szombathelyen (Vas 1) – ezek a kerületek a fideszes kutatásokat is számításba vevő térkép alapján is tiszások lesznek.

Billegők és csataterek

A következőkben megnézzük a billegő és csatatér-körzeteket és a lehetséges győzelmi forgatókönyveket, először a vegyes (független és kormányközeli), majd csak a független kutatások alapján.

A vegyes kutatások alapján a Fidesz számára biztos, valószínű, és billegő kerületek összesen 94 mandátumot jelentenének, ezekhez adódik hozzá 2 nemzetiségi mandátum. A Tisza ugyanilyen kerületek alapján 92 mandátumra számíthat. Az MHM 5 mandátuma mellett így még fennmaradt 6 csatatér-körzet, ahol a különbség 1,5% alatti:

• Zala 1 és 3 (Zalaegerszeg, Nagykanizsa)
• Győr-Moson-Sopron 2 (Győr és agglomerációja)
• Fejér 2 (Székesfehérvár)
• Tolna 1. (Szekszárd)
• Békés 4. (Orosháza)

Ezeken az OEVK-en múlhat a Fidesz többsége

A sima többséghez a Fidesznek ezek közül legalább 4-et kell megszereznie (5-öt, ha a német nemzetiségi képviselő nem kerül be).

A Tiszának a csatatér-kerületek közül mind a 6-ot meg kellene szereznie, és még át kellene fordítania 2, a vegyes térképen a Fidesz felé billenő OEVK-t.

Ezek a vegyes térképen a következők:

• Veszprém 2 és 3 (Balatonfüred, Tapolca)
• Pest 9 és 12 (Ráckeve és Monor)
• Somogy 1 (Kaposvár)
• Bács-Kiskun 1 (Kecskemét)
• Jász-Nagykun-Szolnok 2 (Jászberény)
• Nógrád 1 (Salgótarján)
• Hajdú-Bihar 2 és 3 (Debrecen és környéke)

A legnagyobb esélye erre a balatonfüredi és salgótarjáni körzetben van a Tiszának, mindkét kerületben kevesebb, mint 2% a Fidesz előnye.

Ezeket a kerületeket a Tiszának mindenképpen meg kell nyernie a győzelemhez.

Amennyiben a fenti OEVK-kban a Tisza Párt előnye látszik, az jó indikátora lehet annak, hogy az ellenzéki párt várhatóan többséget szerez majd. Amennyiben a Fidesz előnye mutatkozik a csatatér-körzetekben (Zala 1-3 stb.), az valószínűsíti, hogy a Tisza Párt nem szerez többséget, és jó esély van a fideszes többségre.

Ha csak a kormányfüggetlen intézetek méréseit vesszük figyelemre, akkor a Fidesz útja a győzelemhez vagy csak a Tisza-többség megakadályozásához jóval nehezebb. Ezek alapján a Tisza 106 mandátumra számíthat a biztos, valószínű, és billegő kerületekből, míg a Fidesz csak 79-re (plusz 2 nemzetiségi mandátum). Vagyis a Tisza többsége akkor is meglenne, ha elvesztik mind a 7 csatatér-kerületet.

A Fidesznek ebben az esetben 7 csatatér-kerület mellett még legalább 7, a Tisza felé billenő OEVK-t kellene megnyernie, hogy megakadályozza a Tisza többségét.

Most 9 ilyen OEVK lehet:

• Győr-Moson-Sopron 2 (Győr és agglomerációja)
• Fejér 2 (Székesfehérvár)
• Veszprém 2 (Balatonfüred)
• Pest 9 (Ráckeve)
• Bács-Kiskun 1 (Kecskemét)
• Jász-Nagykun-Szolnok 2 (Jászberény)
• Nógrád 1 (Salgótarján)
• Hajdú-Bihar 2 és 3 (Debrecen és környéke)

Ezeket az OEVK-kat kell megszereznie a Fidesznek, hogy ne legyen a Tiszának többsége.

Ha ezek közül 1-nél többet a Tisza nyer, akkor a független felmérések alapján valószínű, hogy többséget szerez. A Fidesz többségéhez a független felméréseknek nagyot kell tévedniük, ugyanis ehhez olyan OEVK-kat is meg kell nyerniük, amelyek ezen a térképen valószínű tiszás győzelemként jelennek meg, például a hódmezővásárhelyi, soproni, vagy kaposvári körzetet.

A legfontosabb csataterek

A fentiek alapján a végeredménynek több választókerületi eredmény is indikátora lehet. Leginkább az alábbi OEVK-k eredményét lesz majd érdemes figyelni, amelyek akár el is dönthetik a választást:

• Győr-Moson-Sopron 2-ben mindkét térképen rendkívül szorosnak ígérkezik. A kerületet a Tiszának lényegében muszáj megnyernie a többséghez, egy itteni fideszes fölény kormánypárti győzelmet vetít előre.
• Fejér 2, azaz Székesfehérvár a vegyes térképen minimálisan a Fidesznek kedvező csatatér-kerület, egy itteni tiszás előny jó eséllyel kormányváltást jelezne.
• Veszprém 2 (Balatonfüred), Bács-Kiskun 1 (Kecskemét) és Jász-Nagykun-Szolnok 2 (Jászberény): mindhárom kerület a független térképen a Tisza, a vegyesen a Fidesz felé billen: az itteni győztes személye indikálhatja a választás eredményét.
• Hajdú-Bihar 2 és 3, illetve Nógrád 1 (Salgótarján): mindkét térképen billegőként jelennek meg, a megszerzésük nélkül a Fidesz biztos hogy lecsúszik a többségről, de a Tiszának is szükség lehet rájuk a többséghez.

A Választási Monitor mandátumbecslését a választásokig folyamatosan frissítjük. Az eredmények két esetben változhatnak. Ha egy új közvélemény-kutatás hozzáadásra kerül, a rendszer újra számolja az eredményeket, már az új adatokkal együttvéve. Illetve, ha éjfélkor egy korábbi kutatás eredményei egy másik idősáv szerinti súlyozásba kerülnek át.

A választókerületi jelöltek neveivel való kiegészítés, valamint a listás számításoknál figyelembe vett pártok végleges köre a jelöltállítási időszak lezárását követően alakul ki. Ekkor egy átfogó frissítés keretében a listás átlagolás során már kizárólag az országos listát állító pártok szerepelnek majd, az egyéni választókerületekben minden jelölt neve hozzárendelésre kerül a megfelelő párthoz, és a független jelöltek is bekerülnek a számításba.

A Monitort a valasztasimonitor.hu oldalon böngészhetik.

Zubor Zalán – Varjasi Vencel

Címlapkép: Átlátszó montázs (Wikimedia Commons, debrecen.hu, kecskemet.hu)