a hét infografikája

70 százalékkal csökkentek az AIDS miatti halálesetek a 2004-es csúcspont óta

A WHO az AIDS világnapjának bevezetésével (december elseje) alkalmat kívánt teremteni arra, hogy közösen lépjünk fel a HIV-fertőzés és az AIDS-szel összefüggő megbetegedések ellen, támogassuk a betegséggel élőket, és megemlékezzünk az elhunytakról. A rendelkezésre álló adatok szerint Afrika a legkitettebb a járványnak, a világ HIV-fertőzöttjeinek több mint fele (25 millió fő) itt él. Ázsiában pedig –egyedüliként a világtrenddel szemben — jelentősen emelkedett az új fertőzöttek száma. Európában ötezren haltak meg tavaly AIDS-ben.

December 1. az AIDS világnapja. Ezt a napot 1988-ban nyilvánították a betegség elleni küzdelem jegyében világnappá, közel egy évtizeddel a betegség első regisztrálása után. Először 1981-ben az Egyesült Államokban lévő San Fransiscóban figyeltek fel a tünetekre. Az AIDS betegség (acquired immunodeficiency syndrome – szerzett immunhiányos tünetegyüttes) kórokozóját négy évvel később, 1985-ben sikerült izolálni: ez a HIV (humán immundeficiencia-vírus). Ugyanezen évben diagnosztizálták az első HIV-fertőzést Magyarországon is. A Budai Egészségügy Központ adatai szerint a HIV-fertőzéstől az AIDS kialakulásáig mintegy tíz év telik el, majd az AIDS diagnosztizálása után átlagosan öt éven belül várható a megbetegedettek elhalálozása.

Az ENSZ AIDS-szel foglalkozó programja (UNAIDS) által november 26-án közzétett közlemény szerint az AIDS betegséget 2030-ra meg lehetne szüntetni, de ennek feltétele, hogy a HIV-fertőzéssel élők vagy annak kitett személyek emberi jogainak védelme felé komoly előrelépések szülessenek. Winnie Byanyima, az UNAIDS igazgatója a 2024-es sajtóeseményen elmondta:

„Amikor a lányoktól megtagadják az oktatást; amikor a nemi alapú erőszak büntetlenül marad; amikor az embereket letartóztathatják azért, hogy kik ők, vagy kit szeretnek; amikor az egészségügyi szolgáltatások látogatása veszélyessé válik egyes embereknek a közösségük miatt – ezek mind azt eredményezik, hogy az emberek nem fognak hozzáférni életmentő HIV-szolgáltatásokhoz, amelyek elengedhetetlenek az AIDS-járvány felszámolásához. Ahhoz, hogy mindenki egészségét megvédjük, meg kell védenünk mindenki jogait.”

Az UNAIDS kimutatása alapján 2023-ban

  • 39,9 millió (36,1 millió – 44,6 milliós becslési tartománnyal) fő él HIV-fertőzéssel világszerte;
  • közülük 1,3 millióan (1 millió – 1,7 millió) 2023-ban fertőződtek meg;
  • 630 ezer fő (500 ezer – 820 ezer) fő veszítette életét AIDS-szel összefüggésbe hozható betegségben;
  • 30,7 millió (27 millió – 31,9 millió) fő számára volt elérhető gyógyszeres kezelés.

A járvány kezdete óta 88,4 millió (71,3 millió – 112,8 millió) fő kapta el a HIV-fertőzést, közülük 42,3 millió (35,7 millió – 51,1 millió) fő pedig AIDS-szel összefüggésbe hozható betegségben életét vesztette.

Afrika súlyosan távol a világtól

Az emberiség az elmúlt két évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül a AIDS elleni védekezésben: míg 2004-ben 2,1 millió fő volt az összes egy évben AIDS-szel összefüggésbe hozható betegségben elhunytak száma, ez 2014-re 1 millió főre, majd 2023-ra 630 ezerre csökkent. Afrika, bár tíz év alatt közel a felére zuhant a halálozások száma (645 ezerről 370 ezerre), továbbra is a legkitettebb a járványnak.

 

A világ HIV-fertőzöttjeinek több mint fele (25 millió fő) Afrikában él, tavaly pedig 625 ezer új fertőzöttet diagnosztizáltak, ami tíz év alatt kiemelkedő csökkenés, azonban az összes kontinens közül így is magasan a legtöbb. Afrikán belül a járvány által leginkább sújtott terület a kontinens déli része: Botswana, Zimbabwe, Mozambik, Lesotho és Dél-Afrika.

Mindenhol csökkent, Ázsiában nőtt a fertőzöttek száma

Ázsia az AIDS által második legsúlyosabban érintett kontinens, itt — egyedüliként a világtrenddel ellentétben — jelentősen emelkedett az új fertőzöttek száma, egy év alatt 100 ezer főről 170 ezerre. Ezt a trendet követte a halálozás is: míg 2022-ig folyamatos csökkenés volt tapasztalható, 2023-ban 30 ezer fővel többen vesztették életüket AIDS okozta megbetegedésekben Ázsiában.

 

A világ többi részén a népesség relatíve biztonságban érezheti magát: mind a fertőzési, mind a halálozási ráta jelentősen elmarad az ázsiai és még inkább az afrikai számoktól. A 2023-as halálozási adat alapján a harmadik legrosszabbnak nevezhető Dél-Amerikában tized annyian (22 ezren) vesztették életüket AIDS-ben, mint Ázsiában. Észak-Amerikában közel 10 ezren, Európában 5 ezren, Ausztráliában és Óceániában pedig még ennél is kevesebben, nagyjából 1000 fő halt meg AIDS-szel összefüggésbe hozható betegségben.

Az Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet (IHME) 2021-es összehasonlító adatai alapján a világon az AIDS volt a 16. leggyakoribb ok, ami emberek halálát okozta, akkor összesen 718 ezren vesztették életüket a betegség okozta legyengülésben. Ez – mint fentebb írtuk – 2023-ra tovább csökkent 630 ezer főre. Földrészenként viszont változó a helyzet: Afrikában a 7. leggyakoribb okozója volt a halálnak, Európában pedig még az első húszban sem szerepel. Dél-Amerika kivételével mindenhol a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak az első helyen.

 

Kétmillióval több nő él a fertőzéssel mint férfi

A nyolcvanas évek elején, amikor a sajtó először kezdett cikkezni az AIDS-ről, a betegséget „melegek rákja” néven emlegették, és eleinte azt is gondolták, hogy kizárólag csak ők fertőződhetnek meg, mivel az első világhírű figyelmet kapó járvány az amerikai meleg közösségekben terjedt el. Ez a meleg közösségeket érintő stigma — az AIDS-et természetesen nagyon hamar összefüggésbe hozták a társadalmi normánál jóval promiszkuitívabb szexuális élettel — részben a mai napig fennmaradt.

A 2023-as adatok alapján viszont korántsem olyan nagy a különbség a férfi és női fertőzöttek száma között, sőt Afrikában például magasabb a HIV-es nők aránya, és többnyire Afrika húzóerejének köszönhetően 1998-tól összességében a világon is. Más földrészeken a HIV-fertőzött nők nagyjából a férfiak felét teszik ki.

2023-ban 570 15 és 24 év közötti fiatal nő és lány fertőződött meg a HIV-vírussal. Legalább 22 kelet- és dél-afrikai országban a nők ezen korcsoportja háromszor kitettebb a fertőzésnek, mint a velük egykorú férfiak.

Az elhunytak legnagyobb hányada a 15 és 49 év közötti korosztályba tartozik, 2021-ben 100 ezer főre vetítve 12,7 haláleset volt. Ezt követi a 50-69 éves korosztály 11,17 halálesettel. A korosztályok közül feltűnő, hogy az öt évnél fiatalabb gyerekek halálozási aránya magasabb az 5-14 éves korosztályénál – ennek oka, hogy a fertőzést az anya át tudja a gyerekének adni, ha az anya HIV-fertőzött.

 

AIDS az EU-ban

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint az Európai Unióban 2022-ben összesen 22 995 új HIV-fertőzést regisztráltak, ami az elmúlt 10 évben egy látványos csökkenő trend folytatása (leszámítva a koronavírus-járvány éveit, amikor jelentősen kevesebb volt a regisztrált HIV-esetek száma). Ezek alapján a legtöbb diagnózist az egyik legnépesebb országban, Franciaországban regisztrálták, de lakosságarányosan nézve Ciprus (24,1/100 ezer fő), Észtország (18,8) és Írország (17,5) álltak a lista élén.

Magyarországon 223 új esetet regisztráltak, ami 2,3 fő 100 ezer lakoson belül.

Az elmúlt tíz évben összesen 613 ezer esetet regisztráltak a teljes Európai Unióban.

A 2022-es új eseteken belül az esetek nagyjából egyharmada mögött férfi homoszexuális együttlét állt (7656 eset), de ennél enyhén több fertőzés lett heteroszexuális együttlétből, összesen 7743.

A haláleseteket tekintve jelentős csökkenés volt az elmúlt tíz évben. Míg 2013-ban 2135 fő veszítette életét AIDS-hez köthető betegségben, 2022-ben már csak 766 fő, vagyis a tíz évvel ezelőttinek csupán az egyharmada. 2022-ben Romániában volt a legtöbb AIDS-haláleset, 204 fő veszítette életét a vírus miatt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2014 óta csökken az új HIV-fertőzöttek száma. 2014-ben 271 új HIV-fertőzöttet regisztráltak tavaly pedig 228-at. A halálozás pedig bár viszonylag ingadozó volt, valamelyest még emelkedett is: 2013-ban 7-en haltak meg AIDS következtében, 2023-ban pedig 13-an.

 

Kiss Soma – Szabó Krisztián

Címlapkép: stonewallcolumbus.org

Megosztás

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Átutalás
  • PayPal
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
  • ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42