Közel 200 oltópont kapott koronavírus-vakcinát, de a megyei eloszlásban jelentős különbségek vannak

Hosszú ideje próbálunk adatot szerezni a koronavírus-vakcinákról. Januárban újabb közérdekű adatigényléseket adtunk be a Müller Cecília által vezetett Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NKK), a kiszállított oltóanyag listáját kértük intézmény szerint bontásban. 90 nap várakozás után végül megkaptuk a kért adatokat, amely alapján elmondható, hogy összesen 178 oltópontra szállítottak vakcinát, a legtöbb hely kínai és orosz oltóanyagot kapott. A megyei eloszlásban azonban jelentős különbségek vannak, ahogy abban is, hogy hányféle vakcina érhető el az egyes intézményekben. Ezzel párhuzamosan az is kiderült, hogy közel 5 millió euró értékű oltóanyag került a kukába, tárolási, szavatossági vagy minőségi okok miatt.

Tavaly december végén kezdődött el az oltási program hazánkban, elsőként az egészségügyi dolgozók kapták meg a vakcinát. Eleinte kizárólag Pfizerrel oltottak, később azonban már hat oltóanyag közül lehetett választani: a Pfizer mellett Modernát, AstraZenecát, Sinopharmot, Sputnik V-t, illetve az egydózisú Janssent is lehetett kérni. Május 5-i adatok szerint több mint 6,4 millióan kapták már meg legalább az egyik dózis vakcinát, a beoltottak 60%-a a harmadik oltást is felvette, 290 ezren pedig a negyediket is kérték.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Már jó ideje kíváncsiak vagyunk arra, hogyan alakul az oltási kampány az egyes településeken, ezért tavaly tavasszal közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), azonban nem sikerült megszereznünk a kért adatokat.

Később újra megpróbáltuk, ugyanis az világossá vált, hogy bár településszintű nyilvántartás a jelek szerint nem létezik az oltottakról, a kiszállított oltóanyagokat egészségügyi intézmények szerint vezetik. Mint ahogy azt augusztusban megírtuk, fél évvel első adatigénylésünk után végül sikerült adatokhoz jutnunk a Müller Cecília vezette hivataltól, azonban a kapott táblázattal több komoly gond is akadt: a hivatalos adatok szerint ugyanis közel egymillió adaggal több oltóanyagot adtak be április végéig, mint amennyit kaptak az NNK tájékoztatása szerint az oltópontok.

Közel fél évig vártunk az oltási adatokra az NNK-tól, több kérdést vetett fel a kapott táblázat, mint amennyit megválaszolt | atlatszo.hu

A kapott Excel-táblázat összefésülése nem volt egy egyszerű feladat, ugyanis annak ellenére, hogy adatigénylésünkben kifejezetten adagokra lebontva kértük a kiszállított oltóanyagok számát, az NNK ampullákban küldte el a kért adatokat, azt azonban már nem tüntették fel, hogy egy ampulla pontosan hány adagot tartalmaz.

Éppen ezért később újra próbálkoztunk: októberben ismét közérdekű adatigénylésben kértük ki az oltópontokra, illetve egészségügyi intézményekbe kiszállított koronavírus elleni oltóanyagok listáját intézmények és oltóanyagok típusa szerinti bontásban, külön kiemelve, hogy szeretnénk, ha a táblázat tartalmazná az összes, október közepéig beadott oltóanyagot. Azonban a 45 nap lejárta után sem küldték el válaszukat, még annak ellenére sem, hogy pár nappal később újabb üzenetben emlékeztettük a Müller Cecília vezette hivatalt arra, hogy letelt a határidő, és várjuk a választ.

45 nap után sem hajlandó elküldeni az oltásokra vonatkozó adatokat az NNK | atlatszo.hu

Először öt hónapja, március végén fordultunk közérdekű adatigényléssel a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), hogy képet kapjunk arról, milyen az átoltottság a nagyobb városokban. Több sikertelen adatkérést és egy 90 napos határidő hosszabbítást követően most végre sikerült adatokhoz jutnunk arról, hogy állt a vakcinák kiosztása.

Nem csak az NNK-n keresztül történik a szállítás

Végül egy ismételt, januári adatigénylésünkre  90 napos várakozást követően végre megkaptuk a kért adatokat. Müller Cecíliáék válaszából ugyanakkor kiderül: a lista nem teljes, ugyanis csak azokat a kiszállított oltóanyagokat tartalmazza, amelyet az NNK megrendelésére a Hungaropharma Zrt. végzett.

A Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt.-ben a Béres és az Egis Gyógyszergyár, valamint a Richter Gedeon Nyrt. egyenként 31%-os részesedéssel bír. A gyógyszer-nagykereskedelemi vállalat az Opten adatai szerint 2020-ban 372,7 milliárdos nettó árbevételt ért el, ebből az adózott eredmény, azaz a profit 4,11 milliárd forint volt.

Mint írják, ebbe beletartoznak a kórházak és rendelőintézetek, de azok az egészségügyi intézmények, például a háziorvosi rendelők nem, ahová a kormányhivatalokon keresztül történt a vakcinák szállítása.

Egészségügyi intézményekbe kiszállított koronavírus-vakcinák száma

Ha összevetjük a koronavirus.gov.hu, illetve az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi központ (ECDC) adatai alapján a Magyarországra beérkezett és a már felhasznált, azaz beadott  vakcinákat az NNK által küldött, egészségügyi intézményekbe kiszállított oltóanyagok darabszámával, akkor különösen szembetűnő, hogy a lista nem teljes.

Beérkezett, adatigénylésben szereplő és beadott vakcinák száma

Az NNK táblázata alapján 12,36 millió adag vakcinát szállítottak ki az oltópontokra január végéig, viszont közel 15 millió oltást adtak be ekkorra, vagyis a beadott oltóanyagok 17,48 %-a, közel 2,5 millió adag valószínűsíthetően nem az NNK-n, hanem a kormányhivatalokon keresztül került kiszállításra.

A különbség négy vakcinánál különösen jelentős: az NNK által küldött táblázat szerint január végéig 235 ezer adag AstraZenecát szállítottak ki 112 kórházba. Ez azonban mindössze 18,77 %-a az ekkorra már hivatalos adatok szerint beadott 1,25 millió oltóanyagnak.

Ugyanez a helyzet a Moderna, Sinopharm, és a Janssen esetében is: az április végéig felhasznált Sinopharm csupán alig 21 százalékáról derül ki az NNK táblázatából.

A Moderna (21,97%) és a Janssen (27,33%) esetében ez az arány kicsivel magasabb, de az is messze áll a teljes, országos adat megismerésétől.

A Szputnyik és a Pfizer esetében pont ellentétes tendencia figyelhető meg: a kiszállított adagok száma meghaladja a beadottakét, vagyis a két vakcinának a kiszállítását minden valószínűség szerint kizárólag az NNK által megbízott Hungaropharma végezte, azonban a kórházak január végéig biztosan nem használták fel az összes beérkező mennyiséget.

Összesen 178 oltópontra szállítottak vakcinát

A kapott táblázatból az derül ki, hogy összesen 178 egészségügyi intézmény kapott az NNK megbízásából kiszállított oltóanyagokból, ebből mindössze 8 oltópont volt, ahová mind a hatféle oltóanyagból szállítottak, sőt, még a gyerekek oltására alkalmas Pfizerből is kaptak.

Pfizert összesen 99 kórházba szállítottak, amelyek jellemzően megyeszékhelyek, nagyobb városok kórházai voltak. A listában összesen 24 budapesti oltópont szerepelt. Az 5-11 évesek oltására alkalmas verzióból azonban jóval kevesebb, mindössze 26 kórház kapott.

100 feletti volt azoknak az oltópontoknak a száma, amelyek Sinopharmot, AstraZenecát vagy Sputnik V-t kaptak. Ezzel szemben Modernából küldtek a legkevesebb intézménybe: mindössze 35 kórház vagy rendelőintézet szerepel a listán, de az egydózisú Janssenből is alig több mint 50 oltópont kapott.

Oltópontok száma és megérkezett vakcinák típusok szerint

Összességében a legtöbb oltópont, ahová vakcina érkezett, Budapesten, Pest, Borsod, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt. A legkevesebb egészségügyi intézménybe Vas és Hajdú-Bihar megyébe szállítottak oltóanyagot, az NNK adatai szerint mindössze 2-3 intézmény kapott ezekben a megyékben.

Természetesen valószínű, hogy nem csak ennyi oltópont működött ezekben a megyékben,  a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a központi kórházak osztották el később az oltóanyagot a kisebb városok kórházai és rendelőintézetei között. De az is előfordulhat, hogy ezekben a megyékben többségében voltak azok a háziorvosi rendelők, egyéb oltópontok, ahová nem az NNK-n, hanem a kormányhivatalokon keresztül történt a szállítás, így jelenleg nincs róla adatunk.

Régóta nem közölnek átoltottsági adatokat

A kiszállított oltóanyagok mellett arra is érdemes odafigyelni, hogy hogyan alakul az átoltottság a megyékben. Tavaly novemberben,  a koronavírus-járvány negyedik hullámában megírtuk, hogy hosszú kihagyás után megyei átoltottsági adatokat közölt a magyar járványügyi tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu. Bár az átoltottság az új fertőzöttek számával is összefüggéseket mutatott, mint ahogy azt cikkünkben is kifejtettük, ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket vonjunk le a két térkép alapján, több adatra lenne szükség.

Akkor mit tudunk a fertőzés és az oltottság viszonyáról? A hivatalos adatokból szinte semmit | atlatszo.hu

Az adatokból jól látszik, hogy Pest megyében a legmagasabb az átoltottság (74%), de a fővárosban, illetve Fejér megyében is 70% feletti ez a szám. Lakosságarányosan a legkevesebb oltott Jász-Nagykun-Szolnok megyében van (59,7%), de Borsod-Abaúj-Zemplén, és Hajdú-Bihar megyében sem haladja meg a 63%-ot, vagyis a lista két végén található megye között közel 15 százaléknyi különbség van.

December elején ismét közzétették a megyei átoltottsági adatokat (azóta nem találtunk hasonló adatközlést, így ezt tekintettük a legfrissebb elérhető adatnak), amely alapján látható, hogy az országos átoltottság 69,7%-os volt.

Megyei átoltottság 2021. december elején (forrás: koronavirus.gov.hu)

A legmagasabb az átoltottság  Pest (75,4%) és Fejér megyében (72,4%), valamint a fővárosban volt (71,1%). Lakosságarányosan a legkevesebben Jász-Nagykun Szolnok (61,5%), Borsod-Abaúj-Zemplén (63,4%) és Hajdú-Bihar (63,9%) megyékben kérték az oltást.

Az orosz oltóanyagból selejtezték ki a legtöbbet

Az NNK levelében arra is felhívta a figyelmet, hogy „a kiszállított vakcinák mennyisége soha nem egyezhet meg a beadott oltóanyagok mennyiségével, mivel a kiszállított vakcinák között is történik selejtezés valamilyen kár miatt, vagy mert a vakcinát nem tudták felhasználni a felhasználhatósági időn belül”.

Egy másik, szintén januári adatigénylésben pontosan erre vonatkozóan kértünk adatokat, azt kértük, küldjék el, hány adag oltóanyag vált felhasználhatatlanná tárolási, szavatossági vagy minőségi probléma miatt.

Az adatokat ampullában kaptuk meg, így az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján található alkalmazási előírások alapján számoltuk ki az adagszámokat.

Az AstraZeneca a tájékoztató szerint 8 és 10 adagos injekciós üvegekben érhető el, mi most 10 adaggal számoltunk ampullánként, egy oltóponton dolgozó orvossal történő egyeztetést követően, aki elmondta: ők főleg 10 adagos verzióval találkoztak. A Moderna szintén 10 dózist tesz ki ampullánként, legkönnyebb dolgunk pedig a kínai Sinopharmmal volt, ugyanis az már eleve előretöltött fecskendőben vagy egyadagos injekciós üvegben érkezik.

A Pfizernél az első hónap után az egy ampullából kinyerhető adagok számát 5-ről 6-ra emelték, így mi ezzel számoltunk. A Janssen alkalmazási előírása szerint 5 dózist tartalmaz ampullánként. Az NNK ugyanakkor külön feltüntette az 5–11 éves gyerekek oltására használt, 10 mikrogramm/adagos verziót, amely a betegtájékoztató szerint injekciós üvegenként 10 adagot tartalmaz.

Az orosz Sputnik V helyzete annyiban volt különleges, hogy többféle kiszerelésben is elérhető, ráadásul ez az egyetlen oltóanyag, aminek a két dózisa eltérő összetételű, így nem mindegy, mikor melyiket adják. A vakcina alkalmazása előírásából kiderül, hogy az egy ampullából kinyerhető adagszám gyártónként változik: előfordul egydózisos változat, de olyan is, ahol egy ampulla 5 adagot tartalmaz. Az NNK nem adta meg, hogy pontosan melyikre vonatkozott az általuk küldött szám, egy oltóponton dolgozó forrásunk ugyanakkor azt mondta, náluk az egydózisos verzió volt a gyakoribb, ezért mi most azzal számoltunk.

Felhasználhatatlanná vált vagy leselejtezett koronavírus-vakcinák száma

Közel 5 millió euró értékű oltóanyag került a kukába

A Müller Cecília vezette NNK által küldött adatokból az rajzolódik ki, hogy január végéig az orosz Sputnik V oltóanyagból selejtezték ki a legtöbbet – ez egyrészt adódhat abból, hogy ez az egyetlen olyan vakcina, amelynek első és második dózisa más összetételű, így nem mindegy, hogy melyiket mikor adják be.

Tavaly decemberben a G7 vette észre, hogy az ECDC adatai alapján a beérkezett orosz oltóanyagok tizedét, csaknem 200 ezer dózist nem használtak fel, ami a lap szerint a hivatalos kommunikációval ellentétben nem elfogyott, hanem megromolhatott. A kormány az RTL-nek később elismerte, hogy valóban ki kellett dobni a vakcinákat, vagyis egészen biztosan eléri a 200 ezret a leselejtezett orosz oltóanyag száma.

A legkevesebbet az NNK adatai alapján a Sinopharmból kellett kidobni, ezt magyarázhatja az is, hogy bár az eddig beérkezett kínai vakcinák csupán 43%-át használtuk fel, ez az oltóanyag (a Janssennel együtt) használható fel a legtovább, szavatossági ideje ugyanis két év, szemben a Pfizer az AstraZeneca és a Sputnik V fél évével. A Moderna bontatlan injekciós üvegben 7 hónapig használható fel.

A kapott táblázat alapján azt is kiszámoltuk, hogy mennyibe kerültek a selejtezésre ítélt, felhasználhatatlan vakcinák. Hivatalos adatok szerint a beszerzési árak a következőképpen alakultak: a legolcsóbb a brit-svéd AstraZeneca, egy adag 1,78 euróba kerül. Ezt követi az egydózisú Janssen 8,14, majd a Pfizer 15,5 euróval. A Szputnyik V a kormány által nyilvánosságra hozott szerződés alapján 19,9 dollár volt (megközelítőleg 17,18 euró), míg a Moderna ára 19 euró. A Sinoparhm volt messze a legdrágábban beszerzett oltóanyag, ami adagonként 31,5 euróba került. Nem ez volt egyébként az egyetlen gond a kínai vakcinával, beszerzésének körülményeiről márciusban írtunk az Átlátszón.

Számításaink szerint január végéig közel 400 ezer adag vakcina került a kukába, ami összesen 4,9 millió eurónak felel meg.

A leselejtezett Sputnik V több mint kétmillió euróba, a Moderna pedig közel 1,5 millió euróba került. A valóságban ugyanakkor ez a szám valamivel magasabb lehet – már csak a Sputnik V vakcinánál tapasztalt eltérések miatt is, ami abból adódik, hogy az NNK ampullánkénti bontásban küldte el a számokat, és nem tüntették fel egyértelműen, hogy egy ampulla hány dózist tartalmaz.

Szabó Krisztián—Szopkó Zita

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: koronavirus.gov.hu