A következő hetekben a felsőoktatásban is kezdetét veszi az idei tanév, látszólag változatlanul. Hogyan alakult át mégis az egyetemi oktatás nagy része szeptember elsejére? A 2018 óta folyó felsőoktatási modellváltás eredményeként az idei tanévre 38-ból összesen 5 állami fenntartású egyetem maradt országszerte – ezek is kizárólag Pest megyében.
Korábban kifejtettük, hogy milyen folyamatok következménye a modellváltás, és hogyan értelmezhető a struktúraváltás nemzetközi kontextusban. Most megnéztük, hogy 2018-hoz képest hogy néz ki Magyarország egyetemi térképe, hogyan változott az állami és a nem állami fenntartású egyetemek aránya, és milyen foglalkozású vezetők kerültek az egyetemi kuratóriumok élére.
„Vagy felszállunk erre a vonatra, vagy felhajtanak rá” – tovább dübörög az egyetemek modellváltása
2021. január elején jelent meg a hír , hogy újabb egyetemeken van előkészületben modellváltás. Az érintett egyetemek között volt a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem is. A modellváltást korábban a kormány egy lehetőségként kommunikálta, ám ez a HVG-hez eljuttatott prezentációban már kész tényként szerepelt.
Az egyetemi modellváltás terve még 2018-ban született meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. Lényege, hogy a korábban állami, az ITM (Innovációs és Technológiai Minisztérium) által fenntartott intézményekben külön-külön vagyonkezelő alapítványokat hoz létre az állam, amelyek az egyetem új fenntartójaként működnek. Tehát: kivonja az egyetemeket a közfelügyelet alól. Az ITM olyan érveket sorolt fel a struktúraváltás mellett, mint „a társadalmi és gazdasági igényekre való rugalmasság, a piac és az egyetemek közötti együttműködések létrejötte, az egyetemi autonómia mértékének növekedése, egyszerűbb döntéshozatal, olcsóbb működés, önálló bérstratégia az egyetem dolgozói számára”.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az év elején azt nyilatkozta, hogy a modellváltás kizárólag akkor valósul meg, ha az egyetemek maguk döntenek így, széleskörű egyeztetés után. Kézenfekvő ellenpélda viszont erre az SZFE esete: hosszantartó tiltakozást követően került az egyetem alapítványi fenntartásba. Ezenfelül több egyetem, például a Debreceni Egyetem is sikertelen petíciót indított az alapítványi modell ellen.
A lehetséges kockázatokról, az új modell hátrányairól a struktúraváltás kapcsán alig esett szó. A modellváltó egyetemek az alapítványokon keresztül továbbra is állami pénzből működnek, biztosítanak állami finanszírozású helyeket a tanulóknak, csakhogy a költségvetésük teljesen más keretek között kerül meghatározásra. Az állami egyetemek egy évre előre elfogadott állami költségvetés alapján működnek, az alapítványi egyetemek költségvetése ezzel szemben 15-25 éves hosszú távú, ezen belül 3-5 éves rövid távú keretszerződések formájában szerveződik meg. Ilyen módon kiszámíthatatlanabb az állami hozzáállás hosszú távon, jelentős az anyagi bizonytalanság.
A struktúraváltással együtt, az érintett egyetemeken dolgozó tanárok, kutatók is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek – elveszítik közalkalmazotti státuszukat, és egyszerű munkavállalókká válnak, ha pedig valaki nem vállalná ezt az új jogállás szerinti foglalkoztatást, akkor sem felmentési idő, sem végkielégítés nem jár neki.
Állami és nem állami fenntartású egyetemek megoszlása
A legelső modellváltó egyetemnek a Budapesti Corvinus Egyetem tekinthető, 2019 júliusában kerül alapítványi fenntartásba. Több mint egy évvel később, 2020 augusztusában egyszerre 6 egyetem váltott fenntartót: az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem. 2020 szeptemberében a tiltakozás ellenére a Színház- és Filmművészeti Egyetem is modellváltáson megy keresztül. A Szent István Egyetem több intézménnyel egyesülve Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven kerül az alapítványi intézmények listájára. 2021 nyarán szeptember elsejéig bezáróan 12 egyetemen történik fenntartó váltás – érintett a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Testnevelési Egyetem és a Pannon Egyetem. Létrejön ezzel egyidőben az alapítványi Tokaj-Hegyalja Egyetem. Ilyen módon szeptemberre 5 darab állami fenntartású egyetem marad Magyarországon.
Magyarországi egyetemek fenntartó szerint 2018-ban és 2021-ben
Az említett egyetemeket térképen ábrázoltuk. Piros pont jelöli az állami, kék pont a nem állami finanszírozású egyetemeket. A bal felső sarokban található keresőben konkrét intézményekre is rá lehet keresni a térképen. A 2018-as és a 2021-es állapotot összehasonlítva nagyon látványos, hogy miként tűntek el az ország különböző pontjain az állami egyetemek.
Ami az új modellben talán a legaggasztóbb lehet, az az alapítványok élén álló kuratóriumok hatalma és összetétele. Az öt fős kuratóriumok tagjait az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelöli ki. A törvény gyakorlatilag minden hatalmat a kuratórium kezébe ad – a kuratórium fogadja el az intézmény költségvetését, az éves beszámolóját, a szervezeti és működési szabályzatát, az intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervét. Ezen felül a rektor kinevezésébe is komoly beleszólásuk van.
A kuratóriumi tagok foglalkozás szerinti megoszlása
Legnagyobb arányban az alapítványok élén kormányközeli személyek (miniszterek, kormánypárti polgármesterek és politikusok), valamint üzletemberek, cégvezetők állnak. A 105 kuratóriumi tagból mindössze 27 fő akadémikus vagy tanár. A 21 modellváltó egyetem kuratóriumába maga a rektor pedig csak 6 esetben került bele. Két kuratóriumi hely esetében pedig még ismeretlen, hogy ki fogja betölteni a pozíciót.
A kuratóriumi tagok között alapítványi vezetői posztot tölt be többek között Süli János a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Stumpf István az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos, Varga Judit igazságügyi miniszter, Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár. A politikai szféra és az oktatás ilyen mértékű összefolyása jelentősen veszélyeztetheti az egyetem autonómiáját.
A kuratóriumi tagságért fizetésben is részesülnek, bár nem mindenki veszi fel az összeget, de a képviselők vagyonnyilatkozatából kiolvasható, hogy akár 1 millió forintot meghaladó tiszteletdíjban is részesülhetnek.
Mennyit kerestek a kormánytagok az elmúlt tíz évben?
A 2020 év végi vagyonnyilatkozatok szerint a kormánytagok többsége 2-3 millió forintot meghaladó havi bruttó jövedelemmel rendelkezett, de akadt 6…
Az új modell első nagyobb stratégiai együttműködését a Mészáros Csoport kötötte öt egyetemmel: a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemmel, a Neumann János Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel, valamint az Óbudai Egyetemmel. Az együttműködés célja „a campusokon folyó kutatásfejlesztések elősegítésén túl a közös termékfejlesztéseken át gyakorlati képzés biztosítása, valamint a doktori képzés támogatása, megnyitva ezzel a hallgatók számára a sikeres karrierutat”. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a Mészáros Csoport szakembereit bevonják az oktatási folyamatokba, továbbá gyakorlati lehetőségeket biztosítanak a hallgatók számára. A gyakornoki idő alatt a Mészáros Alapítvány programja ösztöndíjat is biztosít, a legjobban teljesítő hallgatók számára pedig hosszú távú munkalehetőséget is kínál. A támogatás egyik feltétele, hogy az ösztöndíjas diákok évente egyszer részt vesznek a Mészáros Alapítvány által szervezett komplex programon.
A Magyarországon megvalósított alapítványi fenntartású modell nemzetközileg ritkának számít, Európában csak Finnországban figyelhető meg hasonló kezdeményezés, de ez sem egyezik teljesen a magyar rendszerrel, így jelenleg kiszámíthatatlan, hogy hosszú távon milyen következményei lesznek a felsőoktatás ilyen típusú átalakításának.
Pete Luca – Szabó Krisztián
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Az üzemanyagár és a parlamenti képviselők fizetésének változása után legújabb elemzésünkben megnéztük, hogy európai szinten hogyan alakul a medián- és...
A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) nemrég kiadott hatodik jelentése alapján kritikus a klímaváltozás helyzete. A jelentés egyértelműen fogalmaz: „Ez egy...
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Infografikák a magyar állami egészségügyben tapasztalható kórházi várólistákról az Átló oldalán.
