dataviz>VIZállásjelentés

Holdraszállás, időfelhasználás, öregedő Japán – VIZállásjelentés #5

Egyre öregedő népesség egy fuldokló bolygón, ahol már majdnem mindenki ugyanolyan ételeket eszik – még szerencse, hogy már megvetettük a lábunkat egy másik égitesten is, éppen ötven évvel ezelőtt. Legfrissebb gyűjtésünk következik az adatvizualizáció legjobbjaiból – VIZállásjelentés #5. 

Egy világraszóló séta forgatókönyve / Info We Trust 

RJ Andrews az 1969-es holdraszállás ötvenedik évfordulójának alkalmából készítette el a link alatt található, modern köntösbe öltöztetett Apollo–11 rekonstrukcióját. A két és fél órás holdséta során elhangzott rádióüzenetek legérdekesebb, legismertebb darabjait a napjaink virtuális közléseire jellemző üzenetbuborékokban olvashatjuk, ezeknek gyakoriságát és hosszát pedig az eseményeket bemutató ábra alatt található pontok érzékeltetik. A vizualizációban fontos szerepet kapott a színek szimbolikája: Neil Armstrong üzenetei piros hátteret kaptak (az űrhajós ruháján ékeskedő parancsnoki csíkok miatt), Buzz Aldrin ezekre kékkel válaszol (az USA-zászló előtti tisztelgés jeléül). Mike Collins vezérőrnagy felbukkanása aranysárgával egészíti ki az alapszínek palettáját. Az üzenetbuborékokban nem szereplő rádióadásokat szürke pontok jelzik, amelyek a fenti szabálynak megfelelően telnek meg színekkel az ábra végére érve. Zárásképp kiegészítő információkat olvashatunk a holdséta további állomásairól: az űrhajósok által a Holdon elfogyasztott vacsoráról és arról, hogyan hajtották (volna) álomra fejüket az idegen égitesten.

Sosincs elég, de erre azért jut belőle / Flowing Data 

Az USA-ban minden évben mérik, hogy az állampolgárok mivel töltik idejüket. Az American Time Use Survey (kábé Amerikai Időhasználati Felmérés) keretében 2003 óta minden évben több ezer személyt kérdeznek meg, hogy milyen gyakran foglalkoznak például fűnyírással, töltenek-e időt takarítással, vagy bulizással; de olyan alapvető dolgokra is fény derül, hogy esznek, isznak, dolgoznak-e napi rendszerességgel. A Flowing Data a legelső, 2003-mas, kizárólag hétköznapokra vonatkozó, 10 053 darab adatot tartalmazó halmazt vetette össze a tavalyi 4 676 válasszal – így egy hozzávetőleges képet kapunk arról, mennyit változtak szokásaink az elmúlt tizenöt évben. A nullától száz százalékig terjedő, folyamatosan mozgó skálán a tevékenységek gyakoriságát láthatjuk: nulla százalékhoz közel azokat, amelyek alig kaptak helyet bárkinél a munkanapok rutinjában, száz százaléknál pedig azt a tevékenységet, amit senki sem hagyott ki a napjából. Egyetlen ilyen volt már 2003-ban és tavaly is: az alvás. 

Legalább lélekben fiatal? / Reuters 

A Reuters aggasztó adatvizualizációt közölt a Föld egyre korosodó népességéről. Míg 2000-ben a teljes lakosság kevesebb mint hét százaléka volt 65 éves, vagy ennél idősebb, 2050-re ez az arány már meghaladhatja a tizenöt százalékot. Amennyiben ez bekövetkezik, az az eddiginél is nagyobb terhet róhat az egészségügyi és szociális ellátás nyakába, valamint még magasabb adókkal sújthatja a bolygó lakóit. Japán továbbra is rangelső ebben a “versenyben”, már 2006-ban több mint az ország húsz százaléka tartozott a 65 éven felüliek korosztályába, 2050-re ez talán a harmincöt százalékot is eléri majd – Dél-Korea, Kína és Németország is hasonló növekedésre számíthat. Ezzel szemben a fejlődő afrikai országokat valószínűleg még jó ideig nem fenyegeti ilyen jellegű probléma. 

Globalizálódó étrendünk / National Geographic 

Nem a különböző mindig divatos diétákról van szó, hanem arról, hogy bolygószerte egyre inkább hasonlóan táplálkozunk – Panamától Belgiumig, Kuwaittól Japánig. A National Geographic mutat rá, hogy manapság általánosan a legtöbb kalóriát búza, rizs, kukorica és cukor formájában visszük be szervezetünkbe, ugyanakkor a köles, a legtöbb gyökérnövény és a rozs kevesebb figyelmet és helyet kap étrendünkben. A diagramon a hárommilliónál nagyobb lélekszámú országok adatai láthatóak – néhol az 1961-ben az adott területre használt országnév mellett, ezért szerepelhet a Szovjetunió és Jugoszlávia is az ábrán. A táplálkozás megváltozása legkevésbé Európában és Amerikában lehet érzékelhető, ellenben Jemen csúcstartónak számít, valamint Dél-Korea, Libéria és Mauritánia lakossága szintén igen látványos tempóban alkalmazkodott a globálisan sztenderdnek mondható alapanyagokhoz. 

Nem elég jó / The Economist 

Az Economist diagramjai rávilágítanak, hogy bár bizonyos szempontból ügyesen teljesít károsanyag-kibocsátását tekintve, globális viszonylatban még mindig Kína okozza a legtöbb kárt ez ügyben. Az azonos gazdasági fejlettség mellett egy főre jutó szennyezés mértéke ugyan sokkal nagyobb volt a nyugat-európai országok és az Amerikai Egyesült Államok esetében, Kína mégis hiába igyekszik visszaszorítani saját károsanyag-kibocsátását – növekvő húsfogyasztása és a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás miatt az ország újra a klímaváltozás miatt aggodalmaskodó lakosság célkeresztjébe került. Kína 2030-ra akár tizenhat milliárd tonna üvegházhatású gázt is termelhet egyedül (ez a szám a világ 1900-as össztermelésének négyszerese), így sajnos nem lesz elég, ha a nyugati országok évekkel korábbi eredményeihez képest teljesít jól, minden irányból támadhatatlan megoldást kell találnia bolygónk érdekében. 

Galambosi Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Átutalás
  • PayPal
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
  • ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42