Az istenek fizessék meg – az egyházaknak felajánlott SZJA egy százalékok az új egyházjogi törvény bevezetése előtt és után
Az egyházak jogállásáról szóló 2011-es törvény alaposan megnyirbálta az elismert egyházak körét, ez pedig kihatott az egyházak egyszázalékokból való részesedésére is. Az adakozási kedv változása paradox módon a Magyar Katolikus Egyházra hatott a legkedvezőtlenebbül: hiába nőtt az ő felajánlóik száma a legtöbbel, mégis 400 millióval kevesebbet adnak össze, mint a törvény előtt. Az egyszázakékok nyertesei inkább a kisebb egyházak, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, a buddhisták, Magyar Baptista Egyház és a Hit Gyülekezete voltak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2003 óta teszi közzé a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékának felajánlásáról szóló éves részletes adatokat, így az egyházakhoz befolyó összegeket is. Ezeket az éves adatokat összegyűjtöttük és elemeztük, így tizenöt évnyi tendenciát tudunk bemutatni.
Illusztráció: Bátorfy Attila
Kifürkészhetők
A személyi jövedelemadóból befolyt összegek szempontjából az ilyen-olyan egyházak legjobb éve 2010 volt. Egészen addig az szja-ból részesedő egyházak száma csak nőtt, ebben az évben összesen 185 egyháznak ajánlották fel az állampolgárok adójuk 1 százalékát. 2010-ben a számuk hirtelen csökken, majd az egyházi jogállásról szóló új törvény értelmében 2011-től már csak 31 bejegyzett egyház működik, így csak ők számíthatnak erre a forrásra (a törvény 2 muszlim és 5 buddhista felekezetet ismer el).
A Jövőbelátó Örök Szeretet Végtelen Fényének Holisztikus Egyháza
Ne menjünk el a 2000-es évek vége mellett még, mivel valóban ez volt az az időszak, amikor megszaporodtak a biznisz- és profitegyházak, valamint különféle new age egyházak és szekták, melyek egy része vélhetően tényleg csak az adományok és az szja 1 százalékok gyűjtésére alakult. Összesen 42 olyan egyház volt akkoriban, amelyek a 2008 és 2010 közötti három évben teljesen új szereplőként maximum három évig volt jogosult az 1 százalékos felajánlásokra, és köztük 17 olyan, amelyek kizárólag 2010-ben tűntek fel.
Csak néhány beszédes (vagy beszédesen semmitmondó) név közülük: Holisztikus Egy-Ház, Magyar Jövőbelátó Egyház, Élő Fény Egyház, Az Örök Végtelen Egyháza, vagy Élő Vizek Folyói Keresztény Egyház. Ezek a kisegyházak, közösségek, csoportok és szekták összességében nem húztak be nagy összeget, ebben a három évben 93 millió forintot, de érdemes kiemelni közülük a Noé az Életért Közösséget, amely az indulási évében, 2010-ben 6229 állampolgárt tudott meggyőzni arról, hogy személyi jövedelemadója egy százalékát adja nekik, és így 36 millió forintot tudtak összekalapozni.
De nem csupán ebben a három évben voltak gyanúsnak tűnő egyházak, sokan már 2003-tól is léteztek. Közülük talán érdemes A Születés Egyházát kiemelni, amely a vizsgált időszakban, tehát 2003-tól egészen 2010-ig összesen közel 102 millió forintot kapott az állampolgároktól.
Nem mindegy az isten
Nem merész feltételezés, hogy az egyházjogi törvény által leszűkített kör talán arra számított, hogy az így felszabaduló egyszázalékok majd náluk csapódnak le. Bár évről-évre egyre többen ajánlják fel számukra az egy százalékokat, az összegek nagysága egyelőre nem érte el a 2010-es szintet – de ennek alighanem az egykulcsos szja bevezetése is oka.
Ez összességében azt is jelenti, hogy az egy főre jutó felajánlások összege jelentősen csökkent. A 2006-os csúcsévtől számítva közel 29 százalékkal, míg az új egyházjogi törvény előtti évtől, vagyis 2010-től számítva 24,5 százalékkal, noha 2016-ban volt némi növekedés is.
Kereszténydemokrácia
A viszgált időszak alatt összesen 63,9 milliárdot ajánlottak fel a magyar állampolgárok az egyházaknak. Nem meglepő módon a Magyar Katolikus Egyház kapta a legtöbb egyszázalékos felajánlást, tizenöt év alatt 37,7 milliárd forintot. A rangsorban második a Magyarországi Református Egyház 13,2, a harmadik pedig a Magyarországi Evangelikus Egyház közel 4 milliárd forinttal. Ehhez a három keresztény egyházhoz érkezett az összes felajánlás 87,3 százaléka.
Ugyanakkor érdemes a trendeket is megnézni, amiből főként a klasszikus történelmi egyházak (katolikus, ortodoxok, református, evangélikus, unitárius, zsidó) térvesztése, a kisebb és a resztoriánus kisegyházak (baptista, metodista), a távolkeleti vallások (buddhizmus, hinduizmus) és az iszlám valamekkora térnyerése bontakozik ki mind a felajánlók számát, mind a felajánlott összegeket illetően. Abszolút értékben természetesen még mindig a nagy keresztény egyházak vezetnek.
A felajánlók számát tekintve mindegyik egyház nőni tudott, 2017-ben több mint 200 ezerrel többen ajánlották fel az egy százalékukat a 31 egyháznak, mint 2010-ben. Viszont a felajánlásokból való részesedést tekintve a katolikus egyház jelentősen csökkent.
Gazdagok és szegények
Fentebb már láttuk, hogy jelentősen csökkent az egy főre jutó egyházi szja 1% felajánlások összege, viszont nem minden egyháznál azonos arányban. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb egyházról, vagy minél gyanúsabb bizniszegyházról beszélünk, annál nagyobb volt az egy főre jutó szja 1 százalékuk, különösen az új egyházjogi törvény előtt.
Különösen figyelemre méltó a legutolsó évében is mindössze 93 felajánlóval rendelkező Koreaiak Magyarországi és Közép-európai Keresztény Egyháza, ennek a felekezetnek a felajánlóinak többsége alighanem szupergazdag volt. 2006-os csúcsévükben egy fő személyi jövedelemadójának 1 százaléka 83421 forint volt (ez akkor havi bruttó kb. 700-750 ezer forintot havi jövedelmet jelenthetett), de legutolsó évükben, 2010-ben is átlagosan 62065 forintot ajánlott fel egy-egy adományozójuk.
Az átlagot tekintve a koreai keresztények magasan vezetnek, és az elmúlt tizenöt évben csak négy olyan egyház került be az első húszba, amely 2011 óta is elismertnek számít: az örök második Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, valamint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH).
Természetesen sem ez, sem pedig az előző adatsor nem jelenti azt, hogy az ország leggazdagabb emberei ezeknek az egyházaknak adták volna az adójuk egy százalékát, hiszen több tízezer, akár több százezer felajánló között a hatalmas szja-hozzájárulások egyszerűen eltűnnek a sok kisebb összeg között.
Alulreprezentált nagy egyházak
Végül érdemes megnézni, hogy az szja felajánlók száma és összege milyen mértékben reprezentálja a társadalom vallási diverzitását. Ehhez a legutolsó, 2011-es népszámlálás adatait vettük figyelembe, és megnéztünk a magukat valamelyik egyházhoz vallók száma és az adott egyház számára szja 1 százalékot felajánlók száma közötti különbséget.
A számok alapján a buddhista, hindu és az ortodox egyházak taglétszámukhoz képest jelentősen több embert képesek szja 1 százalék felajánlásra ösztönözni, míg a muszlimok, evangélikusok, reformátusok és katolikusok pedig jelentősen kevesebbet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a KSH adatfelvétele nem az egyes egyházak tagjaira vonatkozik, továbbá azt is, hogy az önbevallás során sokan lehetnek olyanok is, akik egyszerűen nem vallják be az egyházi hovatartozásukat a kérdezőbiztosoknak.
Szöveg, adatvizualizáció, illusztráció: Bátorfy Attila
