Szereti az összeesküvés-elméleteket? Itt a tökéletes alapanyag!

Az utóbbi időben itthon is nagy divat lett furcsa, manipulált grafikonokkal a nagyközönség elé állni. Tyler Vigen, a Harvard jogi karának hallgatója mindezt magasabb szintre emelte. Tudta például, hogy a medencében vízbe fúlt emberek száma sorozatosan egybevág a Nicolas Cage filmszerepeivel?

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egyébként nem vág egybe, csak akkor, ha ügyesen ábrázoljuk grafikonon. Vigen „Spurious Correlations” című projektje, amit leginkább hamis összefüggéseknek lehet fordítani, annyira népszerű lett, hogy már egy könyvet is kiadott belőle, a honlapon pedig az angolul értők saját grafikont is készíthetnek.

Ki ne akarná tudni, hogy az ágyból kiesés, mint halálok 95 százalékos egyezést mutat a Puerto Ricó-i ügyvédek számával?

A grafikonokhoz használt adatok egyébként valósak, különböző kormányzati és statisztikai oldalakról származnak. De akkor hogyan lehet, hogy mégis marhaság az egész?

Az Átlátszó Adatújságírás blogjának szakértője, Bátorfy Attila szerint Vigan arra az ismeret-, illetve tudományelméleti problémára akarja viccesen felhívni a figyelmet, hogy a korreláció még nem jelent egyet a kauzalitással, vagyis két adatsor vélt, vagy valós összefüggése még nem egyenlő ok-okozati viszonnyal.

“Ehhez Vigan egymástól teljesen távol eső adatokat használ, viszonyt ábrázoláskor a grafikonok ugyanazt, vagy hasonló trendvonalat rajzolnak ki, így azt a benyomást keltik, mintha összefüggés lenne közöttük, pedig nyilvánvalóan nincsen, mégis sokan feltehetik a kérdést: véletlen lenne?”

Ennél persze a probléma bonyolultabb, mivel a korreláció-kauzalitás probléma eleve abból fakad, hogy két adatsor között lehet összefüggés, csak éppen az adataink nem mondják meg, hogy milyen összefüggés van.

“Vegyünk egy adatsort a meghíbásodott repülőgépek számának változásáról és egyet repülőgépszerencsétlenségek számának változásáról, amelyek azt mutatják, hogy ahogy nő a meghibásodott gépek száma, úgy nő a szerencsétlenségek száma is, és fordítva, ha csökken a meghibásodások száma, úgy csökken a balesetek száma is.

Jó okunk van feltételezni, hogy a két adatsor összefügg, ám emellett azt is tudjuk, hogy a vizsgálatok szerint a legtöbb szerencsétlenséget nem a repülőgépek meghibásodása okozza, hanem az emberi mulasztás. Ilyenkor érdemes kivonni az összes szerencsétlenség számából az emberi mulasztás miatt megtörtént katasztrófák számát és megint összehasonlítani a két trendvonalat.

Elképzelhető, hogy így is hasonlóak lesznek a trendvonalak, de már nem tudjuk majd azt állítani, hogy ok-okozati összefüggés van, hanem csak azt, hogy a meghibásodások száma az egyik, de nem a legfőbb oka a katasztrófáknak” – mondja Bátorfy.

Amíg az ember jól elszórakozik a vicces grafikonok nézegetésével, nem szabad elfelejteni, hogy például a kamuhírek rohamos terjedésének idejében hatalmas felelősség egy hamis grafikont a nyilvánosság elé tárni.

A manipulált és elferdített grafikonok témája az utóbbi időben gyakran került előtérbe, legutóbb például a közmédiában sikerült úgy ábrázolni az adatokat, hogy attól egy matektanár sikítva szaladt volna ki a világból.

Katona Fruzsina